2003. évi XL. törvény

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról1

1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]

„n) befektetési vállalkozásnak nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetőleg pénzügyi holdingtársasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holdingtársaságra.”

2. § A Tpt. 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem tartozik a törvény hatálya alá]

„e) az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.”

3. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;”

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 74. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni.”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek;”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 111-114. pontokkal egészül ki:

„111. pénzügyi holdingtársaság: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

112. részesedési viszony: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

113. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom;

114. vegyes tevékenységű holdingtársaság: olyan pénzügyi holdingtársaságnak, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak nem minősülő vállalkozás, melynek legalább egy befektetési vállalkozás leányvállalata van.”

4. § (1) A Tpt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ismertető az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetőt a Felügyelethez tájékoztatásul előzetesen be kell nyújtani. Az ismertető teljes szövegét a 37. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetők számára rendelkezésre kell bocsátani.”

(2) A Tpt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvános ajánlattétel az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza. A nyilvános ajánlattételt a kibocsátónak - befektetési szolgáltató igénybevétele esetén a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési szolgáltatóval együttesen - kell legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző három munkanappal közzétenni a közzététel szabályai szerint a 37. § (5) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott helyen. A kibocsátási árat - amennyiben az előzetesen meghatározásra kerül - a nyilvános ajánlattételben vagy legkésőbb a forgalomba hozatal napját megelőző munkanapon a nyilvános ajánlattétellel megegyező módon kell közzétenni.”

5. § A Tpt. 64. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Elismert értékpapírpiacra bevezetett részvények esetében a féléves gyorsjelentést az Európai Unió mindazon tagállamában közzé kell tenni az adott tagállam közzétételi szabályai szerint, ahol a részvény elismert értékpapírpiacra való bevezetése megtörtént. Az a társaság, amelynek részvényeit elismert értékpapírpiacra bevezették, féléves gyorsjelentésének másolatát az Európai Unió mindazon tagállama illetékes hatóságainak megküldi, amelyekben részvényei elismert értékpapírpiacra való bevezetése megtörtént.”

6. § A Tpt. 94. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenységi engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató]

„c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban vagy hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”

7. § (1) A Tpt. 97. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A befektetési szolgáltató]

„b) termékértékesítésre, üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan, vele munkaviszonyban álló főállásban alkalmazott személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről, befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben.”

(2) A Tpt. 97. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről, befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”

8. § A Tpt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató

a) az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik; továbbá

b) termékértékesítésre, üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szerepel a Felügyelet által vezetett termékértékesítői, üzletkötői névjegyzékben.

(2) A termékértékesítői, üzletkötői névjegyzékbe az vezethető be, aki

a) büntetlen előéletű;

b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;

c) rendelkezik a külön jogszabályban előírt vizsgával;

d) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde három éven belül nem alkalmazott az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi és tőzsdei előírások ismételt vagy súlyos megsértése miatt jogerős határozatban megállapított szankciót.

(3) Ha a termékértékesítővel, üzletkötővel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizáró körülmények merülnek fel, azt az árutőzsdei szolgáltató a tudomására jutást követően haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet az érintett termékértékesítőt, üzletkötőt a névjegyzékből haladéktalanul törli.

(4) A Felügyelet által a termékértékesítőkről, üzletkötőkről vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.”

9. § A Tpt. 102. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb két hónapon belül határozatban közli a bejelentő befektetési vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.”

10. § A Tpt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103. § (1) A befektetési szolgáltató, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván befektetési szolgáltatást, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell:

a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a befektetési szolgáltató a tevékenységet végezni kívánja;

b) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó üzleti tervet.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a befektetési szolgáltató tervezett tevékenységéről és a befektető-védelmi szabályokról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő befektetési szolgáltatóval is.

(4) A befektetési szolgáltató a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét a másik tagállamban.

(5) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett befektetési szolgáltatót a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.

(6) Az (1) bekezdés alapján bejelentett tevékenységek módosítása esetén a befektetési szolgáltató előzetes írásbeli értesítést küld a Felügyeletnek és a fogadó tagállam illetékes felügyeleti hatóságának.

(7) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban határon átnyúló tevékenységet végző befektetési szolgáltató tevékenységi engedélyét visszavonta.”

11. § A Tpt. 104. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett befektetési vállalkozás Magyarországon fióktelepet nyit, vagy befektetési szolgáltató határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani, a Felügyelet tájékoztatja a befektetési vállalkozást, illetve a befektetési szolgáltatót a tevékenységvégzés feltételeiről, így különösen:”

12. § A Tpt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) az olyan befektetési szolgáltató számára kiadott tevékenységi engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata;

b) valamely harmadik országban bejegyzett vállalat által Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozásban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar befektetési vállalkozás a harmadik országbeli vállalat leányvállalatává válik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.”

13. § A Tpt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A portfólió-kezelő a kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegyek kivételével - elismert értékpapírpiacra be nem vezetett befektetési eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a portfólió-kezelőben befolyásoló részesedéssel rendelkezik.”

14. § A Tpt. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„171. § Ha a befektetési szolgáltató az ügyfele által letétbe helyezett értékpapír kölcsönzésében bizományosként működik közre, a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti jogviszonyra a Ptk. bizományi szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az értékpapírkölcsönre az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”