(2) A Tanács és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért a miniszter által évente megállapított díjazás illeti meg. A havi díjazás legkisebb mértéke a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban meghatározott összege, legnagyobb mértéke a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa lehet. A díjazáson kívül a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjai és elnökei jogosultak az Alapprogram tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére is, egyéb költségigénnyel nem léphetnek fel.

(3) A Tanács és a Kollégiumok miniszter által kijelölt köztisztviselői jogállású tagjait a (2) bekezdés szerinti díjazás nem illeti meg. A Tanács és a Kollégiumok köztisztviselői jogállású tagjai is jogosultak az Alapprogram tevékenységével összefüggő, igazolt utazási költségeik megtérítésére.

7. § (1) A Tanács tagja vagy a Tanács tagjának közeli hozzátartozója nem lehet Kollégium tagja.

(2) A Kollégium tagja nem vehet részt a napirendi pont tárgyalásában és a döntésben, ha a támogatással érintett civil szervezetben saját maga vagy közeli hozzátartozója tisztségviselő, vagy a döntést megelőző három éven belül tisztségviselő volt, illetve a döntés következtében a tag, illetve közeli hozzátartozója, vagy az általa képviselt civil szervezet akár közvetve is vagyoni előnyben részesülne.

(3) Nem lehet a Tanács, illetve Kollégium tagja az a személy, aki a jelölését megelőző öt éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző két éven belül keletkezett köztartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, s ennek nem tett eleget; kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor.

(4) A Tanács elnökével kapcsolatos kizárási körülményt, illetve összeférhetetlenségi okot a miniszterhez kell bejelenteni. A Kollégiumok elnökeivel, valamint a Tanács, illetve a Kollégiumok tagjaival kapcsolatos kizárási körülményt és összeférhetetlenségi okot a Tanács elnökéhez kell bejelenteni.

(5) A kizárási, valamint összeférhetetlenségi okra vonatkozó bejelentés megalapozottsága esetén a miniszter, illetve a Tanács elnöke határidő kitűzésével felhívja az érintett személyt az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére. Az érintett személy ennek megtörténtéig a testületben a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A kizárási, valamint az összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében vita esetén - a Tanács, illetve a Kollégium érintett tagjának kérésére - a miniszter dönt.

(6) A kizárási körülmény, valamint az összeférhetetlenségi ok bejelentését felróhatóan elmulasztó tag a tanácsi, illetve kollégiumi tagságra méltatlanná válik. A kizárási, illetve összeférhetetlenségi okkal érintett tag támogató szavazatával hozott - a kizárási és összeférhetetlenségi okkal érintett ügyre közvetlenül vonatkozó - kollégiumi döntés érvénytelen. Az érvénytelenség megállapítása nem járhat civil szervezet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogainak sérelmével.

(7) Amennyiben az érintett személy a kizárási, illetve az összeférhetetlenségi okot a kitűzött határidőn belül nem szünteti meg, az elmulasztott határidő napját követő napon megbízatása megszűnik.

(8) Ha a Tanács vagy a Kollégium tagja egy naptári év során az ülések több mint felén nem vesz részt, a Tanács elnöke vagy az érintett Kollégium elnöke kezdeményezheti a miniszternél a tag megbízatásának visszavonását. Ha a Tanács vagy a Kollégium elnöke egy naptári év során az ülések több mint felén nem vesz részt, a Tanács vagy az érintett Kollégium tagjai kezdeményezhetik a miniszternél az elnök megbízatásának visszavonását. A kezdeményezés megalapozottsága esetén a miniszter a Tanács vagy a Kollégium tagjának, illetve elnökének megbízatását visszavonhatja.

8. § (1) A Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatása időtartamának lejártával;

b) amennyiben a kizárási, illetve összeférhetetlenségi okot a kitűzött határidőn belül nem szüntette meg;

c) amennyiben a megbízatására méltatlanná vált;

d) a megbízatásának az e törvényben szabályozottak szerinti visszavonásával;

e) a megbízatásról történő lemondással;

f) a tag halálával.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik az adott Kollégium megszűnésével is.

(3) A Bizottság által kijelölt személyek megbízatását a miniszter a Bizottság erre vonatkozó döntése alapján vonja vissza.

(4) A Tanács, illetve a Kollégium tagja megbízatásáról a miniszterhez címzett írásbeli bejelentéssel mondhat le.

(5) A megbízatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszűnése esetén a miniszter köteles az e törvényben írt eljárás szerint a megüresedett hely betöltéséről gondoskodni. A miniszter a saját hatáskörben kijelölendő tagokat a tagság megszűnését eredményező döntéstől, illetve a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles megbízni. A Bizottság által kijelölendő tagok személyéről a Bizottság a soron következő ülésén foglal állást. A civil delegáltak esetében a miniszter az e törvény 12-13. §-a szerinti eljárást a tagság megszűnését eredményező döntéstől, illetve a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül indítja meg.

9. § (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései nyilvánosak. Az ülések helyét, időpontját és napirendjét a (2) bekezdés szerinti honlapon a meghívók kiküldésével egyidejűleg közzé kell tenni. A Tanács, illetve a Kollégium bármely tagjának indítványára a Tanács, illetve a Kollégium kétharmados szavazati többséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, adatvédelmi szempont vagy a Tanács, illetve a Kollégium törvényes működésének fenntartásához fűződő érdek ezt indokolja. A zárt ülésen hozott határozat kihirdetése ilyen esetben is nyilvánosan történik.

(2) Az Alapprogram működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A nyilvános hozzáférésű honlapon közzé kell tenni a Tanács és a Kollégiumok döntéseit, azok meghozatalától számított 30 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni az Alapprogram működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alapprogramra és kezelő szervének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Tanács és a Kollégiumok tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a Tanács, illetve a Kollégium elnöke gondoskodik.

(3) A pályázati felhívásokat a (2) bekezdés szerinti internetes honlapon, és legalább két országos napilapban, valamint a civil szakmai sajtóban kell közzétenni.

(4) A Tanács elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer, minden év április 30-áig tájékoztatja a minisztert az Alapprogram előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól.

(5) A miniszter minden év június 30-áig beszámol a Bizottság előtt az Alapprogram előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól, és megvizsgálja a törvény módosításának szükségességét. A Bizottság a miniszteri beszámolóról készült jegyzőkönyvet 30 napon belül küldi meg a Tanács elnökének, aki 30 napon belül gondoskodik a jegyzőkönyv (2) bekezdés szerinti közzétételéről.

10. § A támogatások legalább nyolcvan százaléka nyilvános pályázat keretében, a fennmaradó támogatásrész egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések alapján nyerhető el.

11. § (1) Az Alapprogram terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) Adók módjára hajtandó be az e törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerződéstől eltérően használt fel.

(4) Az e § rendelkezései szerint visszatérített összeg további felhasználásáról az a Kollégium jogosult dönteni, amely a visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás folyósításáról rendelkezett.

A civil jelöltállítási rendszer

12. § (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül az országos hatókörű civil szervezetek a Tanács öt tagját választják meg oly módon, hogy egy-egy tagot választanak az

a) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése,

b) kulturális tevékenység, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

c) természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem,

d) gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, sport, szabadidő,

e) közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, emberi és állampolgári jogok védelme, fogyasztóvédelem, euroatlanti integráció elősegítése, nonprofit szervezeteknek nyújtott szolgáltatások, egyéb nonprofit tevékenységek

területén működő civil szervezetek.

(2) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül kell megválasztani a Tanács régiónkénti egy-egy tagját is.

(3) Az egyes Kollégiumok létszámát és összetételét a miniszter az e törvény 5. § (2) bekezdésének szabályai szerint határozza meg. A Kollégiumok civil delegált tagjait a civil jelöltállítási rendszeren keresztül kell megválasztani.

(4) A civil jelöltállítási rendszerbe azon regionális, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban rögzített módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb 30 napnál. Minden regionális hatókörű civil szervezet csak egy, a működésével érintett régióban állíthat elektort. Minden országos hatókörű civil szervezet csak az országos hatókörű civil szervezetek elektori gyűlésén állíthat elektort. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.

(5) Minden, a (4) bekezdés szerint bejelentkezett civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként.

(6) Az országos hatókörrel működő civil szervezetek elektori gyűlését és a régiónkénti elektori gyűléseket a miniszter hívja össze. A gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját hirdetmény útján kell közzétenni.

13. § (1) A civil jelöltállítási rendszer által megválasztandó tanácsi, illetve kollégiumi tagokat az elektorok kislistás szavazással választják meg, az e törvényben rögzített szabályok szerint.

(2) A szavazólapra minden jelölt neve felkerül, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri.