2003. évi LIV. törvény

a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról1

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

1. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el;”

2. § Az Fkt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján (a továbbiakban: fióktelep) belföldön e törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során a fióktelep tevékenységével összefüggésben - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban.

(2) A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet működési hellyel (telephellyel).”

3. § Az Fkt. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a cégjegyzésre jogosultak a cégbejegyzési kérelem beadását követően a fióktelep nevében és javára eljárhatnak, azonban a „bejegyzés alatt” toldatot az iratokon fel kell tüntetni, és a megkötött jogügyletek során az elnevezéshez kell fűzni (előfióktelep). A fióktelep a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet (ideértve az alapítási, tevékenységi engedélyhez, valamint a telepengedélyezéshez kötött tevékenységeket is) nem folytathat. Ha a fióktelep cégbejegyzési kérelmét elutasítják, további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, köteles működését haladéktalanul megszüntetni. A kötelezettségvállalásokból eredő tartozásokért a külföldi székhelyű vállalkozás korlátlanul köteles helytállni.”

4. § Az Fkt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fióktelep képviseletét - ideértve a cégjegyzést is - a fióktelepnél

a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy

b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező

személyek láthatják el.”

5. § Az Fkt. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Törvény úgy is rendelkezhet, hogy az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező vállalkozás - magyarországi fióktelepe útján - alapítási vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet akkor is végezhet, ha erre a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik, vagy az (1) bekezdés szerinti követelményeket a külföldi vállalkozás is teljesítheti.”

6. § Az Fkt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, törvény előírhatja, hogy valamely vállalkozási tevékenység folytatására kizárólag az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy az említett államokban gazdasági nyilvántartásba vett önálló vállalkozó, illetőleg az említettek legalább többségi tulajdonában lévő, az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett szervezet jogosult.”

7. § Az Fkt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban törvény a fióktelepre

a) a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, valamint a hitelezők, betétesek, befektetők és biztosítottak másképpen nem érvényesíthető, jogos érdekei védelmében, valamint

b) a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek miatt indokolt körben és mértékben

eltérő szabályozást állapíthat meg.”

8. § Az Fkt. 10. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (4) bekezdéssel:

„(1) A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet.”

„(3) Nem lehet a fióktelep képviselője az a magánszemély, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató fióktelep képviseletére nem jogosult.

(4) A fióktelep képviseletére jogosult személyek, továbbá azoknak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói saját nevükben csak akkor köthetnek a fióktelep tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, ha azt a fióktelep létesítéséről szóló okirat vagy a külföldi székhelyű vállalkozás írásbeli határozattal engedélyezi. A külföldi székhelyű vállalkozás írásbeli engedélye szükséges ahhoz is, hogy a fióktelep képviseletére jogosult személy a fiókteleppel azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben részesedést szerezzen, ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő részvényszerzést.”

9. § Az Fkt. 11. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért.”

10. § Az Fkt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fióktelep könyvvezetésére, éves beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza.”

11. § Az Fkt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A fióktelep - ha törvény másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerződéseket is megkötnie, illetve az engedélyköteles ügyletek esetén - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az engedélyeket beszereznie.”

12. § Az Fkt. 14. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Törvény - a külföldi vállalkozás és a fióktelep bevételei és kiadásai elkülöníthetősége érdekében - előírhatja, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre.”

13. § Az Fkt. 17. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Európai Gazdasági Térség államaiban bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld. Az Európai Gazdasági Térségen kívül bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termőföld, illetve védett természeti terület. A tulajdonszerzéshez egyik esetben sem szükséges engedély

a) nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben, vagy

b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn.”

„(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az ingatlanszerzéshez nem kellene engedélyt kérnie, vagy ha az elidegenítési kötelezettség alól a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatal vezetője) felmentést adott. A hivatal vezetője a felmentést a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges.”

14. § Az Fkt. 19. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében, továbbá a Tanácsnak a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendeletében foglaltak szerint terjed ki.

(3) Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön - személyes joga alapján indított - fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerződés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, vagy az 1346/2000/EK rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság - a cégbíróság értesítése alapján (az 1346/2000/EK rendelet hatálya alá eső eljárásokban pedig a külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban eljáró felszámoló értesítése alapján) - hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását.

(4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni 22. § és az 1346/2000/EK rendelet szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejeződése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró - a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult - felszámoló rendelkezik.”

15. § (1) Az Fkt. 23. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fióktelep törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból:”

(2) Az Fkt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: