„(3) A fióktelep kérelemre történő törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A fióktelepnek azonban ebben az esetben is közleményt kell közzétennie a Cégközlönyben a megszüntetéséről azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik.”

16. § Az Fkt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § kiegészül a következő (2)-(3) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(1) Külföldi székhelyű hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatást, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá közraktározási tevékenységet végző belföldi fióktelepe (a továbbiakban: pénzügyi fióktelep) létesítésére, működésére, állami felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére, illetve a fizetésképtelenségi eljárásokra az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik.

(2) Az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett külföldi vállalkozás pénzügyi fióktelepe az alapítással jön létre, és Magyarországon a külön törvényben foglaltak szerint kezdheti meg működését, mellyel egyidejűleg benyújtja a cégbejegyzésre vonatkozó kérelmét is.

(3) Az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep az alapítója nevében, képviseletében jár el, továbbá a 10. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell rá alkalmazni.”

17. § Az Fkt. 26. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kereskedelmi képviselet cégnevét a képviseletnél

a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy

b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező

személyek jegyezhetik.

(4) A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhető be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek.”

18. § (1) Az Fkt. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára)

„a) a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít,”

(2) Az Fkt. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdésének számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket.”

19. § Az Fkt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § A külföldi vállalkozásnak a Magyarországon létesített kereskedelmi képviselete tevékenységéhez szükséges ingatlan tulajdonjoga megszerzésének feltételeire, valamint a kereskedelmi képviselet megszüntetése esetén az ingatlantulajdonnal kapcsolatos eljárásra a 17. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”

20. § (1) Az Fkt. 30. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. A törlés iránti kérelmet a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet a cégnyilvántartásból, ha”

(2) Az Fkt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kereskedelmi képviselet kérelemre történő törlésének nem feltétele az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerződése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A kereskedelmi képviseletnek azonban ebben az esetben is közzé kell tennie a megszüntetéséről a Cégközlönyben közleményt azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik.”

21. § Az Fkt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének, továbbá a külföldi székhelyű biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviseletének létesítésére, működésére és megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha külön törvény másképp nem rendelkezik.

(2) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá eső befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatásokkal, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá a közraktározási tevékenységgel összefüggő szerződéseket devizakülföldinek belföldön létesített képviselete nem kötheti meg Magyarországon.”

22. § (1) Az Fkt. a 38. §-t követően a következő címmel és 38/A. §-sal egészül ki:

„Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

38/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 43-48. Cikkei,

b) a Tanács 1346/2000/EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról.”

(2) Az Fkt. a következő 38/B. §-sal egészül ki:

„38/B. § (1) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban bejegyzett külföldi székhelyű vállalkozások által alapítani kívánt fióktelepekre kell alkalmazni.

(2) A 6. § (2) bekezdése és a 26. § (3) bekezdése szerinti követelményt - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától - nem kell alkalmazni az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban bejegyzett külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepeire, illetve kereskedelmi képviseleteire.

(3) A 8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 15. §-ban, a 18. § (1) bekezdésében és a 29. § (1) bekezdésében foglaltakat - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától - az Európai Közösségek jogával és a csatlakozási szerződéssel összhangban kell alkalmazni.

(4) A 11. § (2) bekezdésében és a 13. §-ban foglaltakat - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától - az egységes belső piacon kívüli kereskedelemre és áruszállításokra, továbbá az Európai Közösségek jogával és a Csatlakozási Szerződéssel összhangban lehet alkalmazni.”

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása

23. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Bef. tv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Külföldi Magyarországon - a 2. § c) pontjában említett külföldi részvétellel működő társaság, fióktelep, önálló vállalkozás létesítése nélkül - saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy azt eredményező üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet, ha az

a) nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység,

b) előadóművészi tevékenység,

c) szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével),

d) hivatásos sportolói tevékenység,

e) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység,

f) olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik,

g) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

(2) Gazdasági célú letelepedés nélkül a külföldi

a) az (1) bekezdés c) pontjában említett tevékenységet naptári évenként legfeljebb 60 napot meg nem haladó időtartamban folytathatja Magyarországon, továbbá

b) az (1) bekezdésben említett tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztathat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelésének vagy munkaerő kölcsönzésének esetét is.”

24. § A Bef. tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az Európai Gazdasági Térség államainak állampolgárai, továbbá az ott bejegyzett vállalkozások a 2. § c) pontja szerinti gazdasági célú letelepedés nélkül is nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatásokat. A szolgáltatások nyújtásának feltételeit és részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg.”

Záró rendelkezések

25. § Ez a törvény - a 26. §-ban meghatározott kivétellel - 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Bef. tv. 8-9., 12-14., 17., 19-22., 24-28., 30. és 34-36. §-a. E törvény 26. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

26. § (1) Az Fkt. - e törvény 3. §-ával beiktatott - 4. § (2) bekezdése, - az e törvény 5. §-ával beiktatott - 7. § (2) bekezdése, - az e törvény 13. §-ával megállapított - 17. § (1) és (5) bekezdése, - az e törvény 14. §-ával megállapított - 19. § (2)-(4) bekezdése, - az e törvény 15. §-ával megállapított - 23. § (3) bekezdése, - az e törvény 16. §-ával megállapított - 24. § (2)-(3) bekezdése, - az e törvény 17. §-ával megállapított - 26. § (4) bekezdése, - az e törvény 20. §-ával megállapított - 30. § (2) bekezdése, - az e törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított - 38/B. §-a, valamint a Bef. tv.-nek - az e törvény 24. §-ával beiktatott - 3/A. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.