2003. évi LXXVII. törvény
egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról1
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosítása
1. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Árutermő, törzs- és kísérleti szőlőt telepíteni, illetve kivágni csak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes megyei kirendeltségének, illetve a fővárosban a Fővárosi és Pest Megyei Kirendeltség (a továbbiakban együtt: MVH-kirendeltség) engedélyével szabad. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
(2) Az engedély iránti kérelmet hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközségi település hegybírájához kell benyújtani, aki azt - javaslatával együtt nyolc napon belül - továbbítja az illetékes MVH-kirendeltséghez.
(3) Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt:
a) a növény-egészségügyi és talajvédelmi hatóság,
b) belterületi, mezőgazdasági művelés alatt álló földrészletre történő telepítés esetén az építésügyi hatóság,
c) természetvédelem alatt álló termőföldre történő telepítés esetén a természetvédelmi hatóság,
d) törzsültetvény és kísérleti ültetvény esetén az OMMI.
(4) Az MVH-kirendeltség határozata ellen az MVH Központi Hivatalhoz lehet fellebbezni.”
2. § A Btv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az MVH-kirendeltség a telepítési és kivágási engedély másolatát megküldi az illetékes hegybírónak, a körzeti földhivatalnak és az OMMI-nak is.
(2) Telepítés esetén az ültetés tényét, kivágás esetén ennek megtörténtét az engedélyes 15 napon belül köteles a hegyközségnek bejelenteni. A telepítés, illetve a kivágás tényét a hegybíró a szőlőültetvény kataszterébe bejegyzi, s az abban szereplő adatokról - engedélyezési üggyel, valamint támogatással összefüggésben - az MVH-kirendeltségnek adatot szolgáltat, illetve minden év szeptember 30-ig összesítést küld a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.”
3. § A Btv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Magyarországon az 1996. május 1. óta eltelt időszak alatt engedéllyel végzett ültetvénykivágások alapján újratelepítési jog áll fenn. Az újratelepítési jogra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.”
4. § A Btv. új alcímmel és 13/A. és 13/B. §-okkal egészül ki:
„A szőlő ültetvénykatasztere
13/A. § (1) A szőlő ültetvénykatasztere valamennyi árutermő szőlő tekintetében tartalmazza az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése, székhelye) és az MVH által adott regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát.
(2) Az ültetvénykataszter az árutermő szőlőre vonatkozóan tartalmazza
a) az ültetvény jellemzőit:
1. jelleg,
2. telepítési jellemzők,
3. fekvés, kitettség,
4. térállás, sor- és tőtávolság,
5. öntözhetőség,
6. művelésmód,
7. támaszrendszer,
8. telepítés ideje,
9. fajtamegoszlás,
10. alanyhasználat,
11. termőképesség;
b) az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó- és tárolókapacitás adatait, valamint
c) a termék hasznosításának, értékesítésének irányára vonatkozó adatokat.
(3) A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból az adatok a KSH részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatók.
13/B. § (1) A szőlőültetvény kataszterét a hegybíró vezeti. Az adatközlés módját, a kataszter részletes tartalmát, a telepítések nyilvántartásának rendszerét, valamint a telepítések, átoltások és kivágások ellenőrzésére vonatkozó előírásokat a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) A szőlőültetvények központi adatbázisát az MVH Központi Hivatal kezeli, az ehhez szükséges egyedi adatokat a hegyközségek átadják az MVH Központi Hivatalnak.”
5. § A Btv. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Borászati termék - ide nem értve a friss szőlőt - előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását csak az OBI által engedélyezett és a hegyközség által nyilvántartásba vett üzem végezheti. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt a közegészségügyi, a környezetvédelmi hatóság, valamint az illetékes hegybíró. Az engedélyezés feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.”
6. § A Btv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A szőlészeti-borászati igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat
a) a hegyközségi szervezetek,
b) az MVH-kirendeltségek,
c) az OBI és
d) az OMMI
látják el.
(2) A hegyközségi szervezetek a hatáskörükben ellátják az ültetvény telepítésével, művelésével, kivágásával, az ültetvénykataszter vezetésével, a származási bizonyítványok kiadásával, a borászati üzemek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, valamint ezek vonatkozásában hatósági ellenőrzést végeznek.
(3) Az MVH-kirendeltségek
a) engedélyezik az árutermő, törzs- és kísérleti szőlő telepítését, illetve kivágását, törzs- és kísérleti szőlő telepítése és kivágása esetén az OMMI előzetes engedélyének figyelembevételével,
b) e törvény, valamint külön jogszabályok alapján hatósági ellenőrzést végeznek,
c) vezetik a végrehajtási rendeletben meghatározott idő leteltét követően a telepítések megyei nyilvántartását.
(4) Az OBI a törvény hatálya alá tartozó termékek - ide nem értve a friss szőlőt - előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével, továbbá a borászati termékek előállításával, kezelésével, minőségével és forgalomba hozatalával kapcsolatos hatósági feladatokat lát el.
(5) Az OMMI ellenőrzi az ültetvényberuházásokat és ültetvénykivágásokat, valamint külön jogszabály alapján elvégzi a szaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzését, minőségének vizsgálatát.”
7. § A Btv. a következő új 81/A. §-sal, valamint az azt megelőző új alcímmel egészül ki:
„Adatszolgáltatás
81/A. § (1) Minden szőlő- és bortermelő - beleértve azt a házikerti szőlőbirtokost is, aki termékértékesítést végez -, valamint a felvásárló és a nem palackozott bort forgalomba hozó (együttesen: adatszolgáltató) köteles a szőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást vezetni, továbbá szüretelési, feldolgozási, értékesítési (felhasználási) tevékenységéről adatot szolgáltatni a hegyközségnek. A nem hegyközségi települések esetén az adatszolgáltatási kötelezettséget a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott hegyközség részére és a hegyközségi tagok adatszolgáltatási rendjére vonatkozó külön rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(2) Aki az adatszolgáltatást nem, vagy felszólítás ellenére hiányosan teljesíti, a termékére származási bizonyítványt nem kaphat, és az adatszolgáltatásra kötelezettre a hegybíró húsztól százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságot kiszabó határozat ellen a hegyközségi tanácshoz lehet fellebbezni. A bírság adók módjára behajtható tartozás.
(3) A hegyközség az általa kezelt adatokat csak törvényben meghatározott cél érdekében továbbíthatja.”
8. § A Btv. 83. §-ának (1) bekezdése a következő j)-n) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:)
„j) a nem hegyközségi települések esetén az e törvényben meghatározott közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározását,
k) a telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjét,
l) az ültetvénykataszter és a telepítések nyilvántartásának rendjét,
m) a szőlészeti és borászati üzemek működésének engedélyezési rendjét és tevékenységének higiéniai szabályait,
n) a szőlőültetvények újratelepítési jogával kapcsolatos részletes szabályokat.”
9. § A Btv. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása
10. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközség egy vagy több település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.”
11. § A Htv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közös hegyközséget csak ugyanazon borvidék települései részvételével lehet létrehozni.”
12. § (1) A Htv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja a választmánynak.”
(2) A Htv. 17. §-ának (2) bekezdése a következő új e) és f) pontokkal egészül ki, egyidejűleg az eredeti e) pont jelölése g)-re változik:
(A hegybíró)
„e) az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat,
f) vezeti az ültetvénykatasztert, valamint a telepítések és kivágások nyilvántartását,”
(3) A Htv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő (4) bekezdés lép, egyidejűleg a § a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Hegybíró csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de kinevezésétől számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró munkaviszonya megszűnik.