II. Fejezet
TÁMOGATÁSOK A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN
A támogatás formái
11. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a következő támogatásokat nyújtja:
a) teljes vagy részleges költségmentesség,
b) teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog,
c) pártfogó ügyvédi képviselet (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás).
(2) A költségmentesség, a költségfeljegyzési jog és a pártfogó ügyvédi képviselet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (a továbbiakban: Pp.) meghatározott kedvezményeket jelenti a fél számára.
A támogatás igénybevételének feltételei
12. § (1) A támogatásra a 4. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő fél jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül támogatásban részesíthető
a) a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó személy;
b) külföldi fél [4. § (1) bek. b)-e) pont] olyan perekben, amelyekben a felet rászorultságára tekintet nélkül illeti meg a költségfeljegyzési jog.
(3) A 14. § (3) bekezdésében foglaltak szerint támogatásban részesíthető a közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet.
13. § Költségmentességre az 5. és 7-9. §-okban meghatározott feltételeknek megfelelő fél jogosult.
14. § (1) Költségfeljegyzési jogra a 6. és 7-9. §-okban meghatározott feltételeknek megfelelő fél jogosult.
(2) A fél a jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül jogosult költségfeljegyzési jogra (tárgyi költségfeljegyzési jog) a következő perekben:
a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;
b) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;
c) a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per;
d) a gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per;
e) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert is;
f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;
g) a bányakár megtérítése iránti per;
h) bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése;
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 21. §-ának (2) bekezdésében és X. Fejezetében szabályozott eljárások;
j) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben szabályozott nyugellátás és hozzátartozói nyugellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos eljárás;
k) az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárás.
(3) A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet vagyoni helyzetétől függetlenül költségfeljegyzési jogra rászorultnak tekintendő az általa közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.
15. § A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a költségmentességben vagy költségfeljegyzési jogban részesült személyt illeti meg,
a) aki jogban járatlansága és az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy
b) akinek a perében a jogi képviselet kötelező.
A támogatás kizártsága
16. § A feltételek teljesítése esetén sem lehet támogatást nyújtani, ha
a) a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik,
b) mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a támogatás igénybevételével történő perlés lehetővé tételét célozta,
c) az eljárás előzetes bizonyítás lefolytatására irányul,
d) a per a fél gazdálkodó tevékenységével vagy társadalmi szervezet alapításával kapcsolatos,
e) az ügyben a perlés (jogi képviselet) költségeit vagy ténylegesen a jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta,
f) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve, ha lehetőség van a 10. § (3) bekezdésben foglaltak alkalmazására, vagy
g) azt törvény egyéb okból kizárja.
III. Fejezet
TÁMOGATÁSOK A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
A támogatás formái
17. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében büntetőeljárásokban a 18-20. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:
a) személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 343. § (3) bek.],
b) pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekeltek [Be. 57. § (3) bek.], valamint a pótmagánvádló [Be. 343. § (3) bek.] részére (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás).
(2) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet tartalmát a Be. határozza meg.
A támogatás igénybevételének feltételei
18. § A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvédi képviselet; a pótmagánvádló részére a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet az e törvényben foglalt egyéb feltételek teljesítése esetén az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhető.
19. § (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló akkor tekintendő rászorultnak, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. és a 7-9. §-okban foglalt feltételeknek; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a 16. § e) és f) pontjában foglaltak fennállnak.
(2) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a 16. § e) pontjában foglaltak fennállnak.
20. § (1) A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a 19. § szerint rászorult sértettet, magánvádlót, magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága, jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére.
(2) A pártfogó ügyvédi képviseletre jogosultság az (1) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelése nélkül megilleti
a) a kiskorú sértettet és magánfelet,
b) a költségmentességben részesült, jogi szakvizsgával nem rendelkező pótmagánvádlót.
II. Rész
A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE, FOLYÓSÍTÁSA ÉS VISSZATÉRÍTÉSE
IV. Fejezet
KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Illetékesség
21. § Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának a fél lakóhelye szerint illetékes megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) bírálja el.
A támogatás engedélyezése iránti kérelem
22. § (1) A félnek a kérelmet egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következő adatokat:
a) a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok (név, születési időpont, anyja neve, lakóhelye; foglalkozására, jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatok; a vele egy háztartásban élő személyek ezen adatai),
b) azt, hogy az ügyben korábban vett-e már igénybe támogatást (vagy kapott arra engedélyt), és
c) azt, hogy korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-e őt az állam felé fizetési kötelezettség.
(2) A kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár.
A kérelem elbírálásának határideje
23. § (1) A megyei hivatal a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor azonnal, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 15 napon belül határozattal dönt. A kérelem elutasításáról szóló határozatot indokolással kell ellátni.
(2) Ha a kérelem hiányos, a megyei hivatal a hiányok rövid határidővel történő pótlására hívja fel a felet.
Adatváltozás bejelentése
24. § A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat köteles a megyei hivatalnak 8 napon belül bejelenteni.
A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése
25. § (1) A megyei hivatal a kérelem elbírálásakor és a támogatás engedélyezésének felülvizsgálatakor a felet - a 11. §-ban meghatározott támogatások esetében ellenfelét is - meghallgathatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében megkeresheti vagy a kérelemben megjelölt adatok valódiságát a fél lakásán vagy tartózkodási helyéül szolgáló ingatlanban is megvizsgálhatja.
(2) A meghallgatásról és a vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A támogatás igénybevétele feltételeinek vizsgálata céljából az adóhatóság az adótitokról, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság pedig az 5. § (2) bekezdésében megjelölt támogatásokra való jogosultságról megkeresésre tájékoztatja a megyei hivatalt.
Kézbesítés
26. § A határozatot a jelenlévő félnek át kell adni, egyébként részére postai úton kézbesíteni kell.
A támogatás felülvizsgálata és megvonása
27. § (1) A felülvizsgálat során a megyei hivatal elrendelheti a támogatás engedélyezéséhez szükséges igazolások ismételt csatolását, és egyéb bizonyítást folytathat le.
(2) A megyei hivatal a támogatást megvonja és a támogatás összegének visszatérítésére kötelezi a felet, ha