48/D. § Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt vagy szervezetet kötelez, a kötelezett e kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti. Ebben az esetben a jogi képviselet kötelező. Az eljárásra egyebekben a 48/B-48/C. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
A cégiratok elektronikus úton történő megismerése
48/E. § (1) Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a cégbíróságtól - illeték ellenében - hiteles vagy nem hiteles elektronikus másolat is kérhető. A másolat iránti kérelem benyújtható írásban vagy - a kormányzati portálon keresztül, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálata útján - elektronikus úton. A cégbíróság a kérelemre - a kérelemben foglaltaknak megfelelően - a másolatot elektronikus úton vagy írásban küldi meg, illetve adja ki. Ha a kérelemből más nem következik, elektronikus okiratként a cégbíróság a cégirat nem hiteles másolatát küldi meg.
(2) Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokról a Szolgálattól - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében - hiteles vagy nem hiteles elektronikus másolat is kérhető. A másolat iránti kérelem benyújtható írásban vagy - a kormányzati portálon keresztül, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán - elektronikus úton. A Szolgálat a kérelemre - a kérelemben foglaltaknak megfelelően - a másolatot elektronikus úton vagy írásban küldi meg, illetve adja ki. Ha a kérelemből más nem következik, elektronikus okiratként a Szolgálat a cégirat nem hiteles másolatát küldi meg.
(3) Az elektronikus úton benyújtott kérelmeket legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A cégjegyzék adatairól kiállított elektronikus okiratot, továbbá a cégiratok hiteles elektronikus másolatát a cégbíróság, illetve a Szolgálat minősített elektronikus aláírással látja el. A cégbíróság és a Szolgálat által a cégjegyzék adatairól, illetve a cégiratokról kiállított, minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül (elektronikus közokirat). A cégiratokról készült elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a Szolgálat tanúsítja, hogy a másolatként megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval.
(4) Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő, az (1) bekezdésben meghatározott illetéket, illetve a (2) bekezdésben meghatározott költségtérítést a kormányzati portál elektronikus fizetési rendszerén keresztül kell a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán megfizetni. A befizetett illetéknek a Kincstár illetékbeszedési számlájára, a költségtérítésnek pedig az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik.”
8. § A Ctv. a 49. §-t megelőzően a következő alcímmel és 48/F. és 48/G. §-okkal egészül ki:
„A beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezése és közzététele
48/F. § (1) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton is letétbe helyezhető és közzétehető. Az elektronikus úton benyújtott beszámolót minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
(2) Az elektronikus okiratként készült beszámolót a cég képviselője, a (3) bekezdés szerint átalakított beszámolót pedig a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Szolgálathoz küldi meg, és ezzel egyidejűleg a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán megfizeti.
(3) Ha a beszámoló elektronikus okirati formába történő átalakítása szükséges, erre a cég jogi képviselője jogosult. Az eredeti okirat megőrzésére a 48/B. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
48/G. § (1) A Szolgálat az elektronikus okiratot informatikai szempontból (az elektronikus aláírások hitelessége, az adatok sértetlensége, az okiraton szereplő időbélyegző dátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha az okirat informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Szolgálat erről - legkésőbb egy munkanapon belül - értesíti az illetékes cégbíróságot.
(2) A Szolgálat a beszámoló informatikai szempontból szabályszerű benyújtásának tényéről, és arról, hogy a benyújtásról a cégbíróságot tájékoztatta, továbbá a közzétételi költségtérítés befizetéséről - a cégbíróság (1) bekezdés szerinti értesítésével egyidejűleg - elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. Ha az elektronikus okirat informatikai szempontból hibás vagy hiányos, az elektronikus igazolás ezt a tényt tartalmazza. Az elektronikus igazolás közokirat. A beszámoló benyújtására vonatkozó határidők tekintetében a Szolgálathoz - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.
(3) A közzétételi költségtérítésnek az Igazságügyi Minisztérium - külön jogszabályban meghatározott - számlájára történő átutalásáról a Szolgálat gondoskodik.
(4) A 48/F-48/G. §-ok alkalmazásával benyújtott számviteli törvény szerinti beszámolót a Szolgálat őrzi. A beszámolóról - a 3. és 4. §, valamint a 48/E. § megfelelő alkalmazásával - mind a cégbíróságon, mind a Szolgálatnál másolat kérhető, illetve azt bárki ingyenesen megtekintheti.
(5) A számviteli törvény szerinti beszámoló Cégközlönyben történő közzétételéről a Szolgálat gondoskodik.”
9. § A Ctv. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy
a) a cégbejegyzési eljárásra és a cégnyilvántartásra,
b) - az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben - az elektronikus cégbejegyzési eljárásra és cégnyilvántartásra,
c) - az informatikai és hírközlési miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a cégbejegyzés iránti eljárás illetéke és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos eljárásra
vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.”
10. § A Ctv. melléklete I. részének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]
„4. jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve, ha a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a Szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán fizetik meg,”
11. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
„Az okiratnak az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van, ha az elektronikus okiraton a közokirat kiállítására jogosult minősített elektronikus aláírást helyezett el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan elektronikus okiratnak is, amelyet a törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.”
12. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) 111. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a § szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány - ha törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton is elkészíthető. A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány: közokirat (elektronikus közokirat).”
(2) A Ktv. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus úton készített közjegyzői okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón elektronikus okirat formájában, illetve papíralapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papíralapú közjegyzői okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni.”
(3) A Ktv. 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyző felügyelete mellett, elektronikus úton előállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el.”
(4) A Ktv. a következő 166/A. §-sal egészül ki:
„166/A. § (1) A közjegyző köteles az általa készített közjegyzői okiratot és jegyzőkönyvi tanúsítványt, valamint a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a közokirat digitalizált másolatát, és azt a részére e célra rendelkezésre bocsátott elektronikus aláírásával hitelesíti [137. § (3) bek.], továbbá az okirat kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait és a betekintésre jogosultakat. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(2) Az elektronikus levéltárban elhelyezett okiratról a közjegyző, szolgálatának megszűnését követően pedig a közjegyzői levéltár vezetője ad ki hiteles kiadmányt, másolatot, illetve bizonyítványt.”
13. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 5. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[5. § (3) Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„h) a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása.”
(2) Az Ütv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett.”
(3) Az Ütv. 12. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során]
„e) önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn.”
14. § Az Ütv. a 28. §-t megelőzően a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) Az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírásával látja el. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval.
(2) Az okiratok elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú okiratot (hiteles másolatát) megőrizni. A kamarai tagság megszűnése esetén az okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni.”
15. § Az Ütv. 112. §-a (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi k) pont jelölése l) pontra változik:
[112. § (1) A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]
„k) az 5. § (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység végzésének technikai feltételeiről, az ilyen tevékenységet végző ügyvédek, ügyvédi irodák nyilvántartásáról, az eredeti papíralapú okiratok őrzésének - ideértve az ügyvédi tevékenység szüneteltetése esetén követendő eljárást is - részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól,”