2003. évi LXXXII. törvény

az élelmiszerekről1

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza az élelmiszer-vállalkozások működésének feltételeit, biztosítva ezzel a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és az élelmiszereknek az Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlását, illetve segítve az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmét, a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására.

(3) E törvény előírásait a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. Élelmiszer: az európai élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendeletének (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. Cikke szerint élelmiszernek minősülő anyag, illetve termék.

2. Új élelmiszer: az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (a továbbiakban: 258/97/EK rendelet) 1. Cikkének 2. pontja szerint új élelmiszernek minősülő élelmiszer.

3. Nyers élelmiszer: olyan élelmiszer, amely eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletek nélkül alkalmas, illetve kerül végső fogyasztásra.

4. Feldolgozott élelmiszer: olyan élelmiszer, amelyet eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletekkel hoztak végső fogyasztásra kész állapotba.

5. Forgalomba hozott élelmiszer: a 178/2002/EK rendelet 3. Cikkének 8. pontja szerint forgalomba hozatalra került élelmiszer.

6. Vendéglátó termék: olyan étel, ital, cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó számára.

7. Élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. Cikkének 2. pontja szerinti élelmiszer-vállalkozás.

8. Élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. Cikkének 3. pontja szerinti élelmiszer-vállalkozó.

9. Élelmiszer-előállítás: a feldolgozott élelmiszer előállítása érdekében történő tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, tárolási és szállítási műveletek összessége vagy ezek részműveletei.

10. Élelmiszer-előállító: a feldolgozott élelmiszert előállító élelmiszer-vállalkozó.

11. Élelmiszer-előállító hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer-előállítás folyik.

12. Élelmiszer forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet 3. Cikkének 8. pontja szerinti forgalomba hozatali tevékenység.

13. Élelmiszer-forgalmazó: a 178/2002/EK rendelet 3. Cikkének 8. pontja szerinti forgalomba hozatali tevékenységet végző élelmiszer-vállalkozó.

14. Élelmiszer-forgalmazó hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer forgalomba hozatal folyik.

15. Vendéglátó: a vendéglátó terméket előállító élelmiszer-vállalkozó.

16. Fogyasztó: az élelmiszer végső fogyasztója, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszer-vállalkozó.

17. Végső fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet 3. Cikkének 18. pontja szerinti végső fogyasztó.

18. Élelmiszer-biztonság: annak biztosítása a termelés, az élelmiszer-előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja.

19. Élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik az élelmiszert a rá vonatkozó előírásokban rögzített, valamint a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére.

20. Élelmiszer-összetevő: olyan anyag, az élelmiszer-adalékanyagot is beleértve, amelyet az élelmiszer előállítása során alkalmaztak és változatlan vagy módosult formában jelen van az élelmiszerben.

21. Élelmiszer-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag - tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem -, amelyet élelmiszerként önmagában nem fogyasztanak, alapanyagként nem használnak, és amelyet az élelmiszerhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja; hozzáadása azt eredményezi vagy eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka az élelmiszer összetevőjévé válik.

22. Élelmiszer-megjelenítés: az élelmiszer külső tulajdonságainak (például forma, alak, méret), a csomagolása módjának és anyagának, valamint forgalomba hozatala környezetének, illetve bármely tájékoztatási eszközzel a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk összessége.

23. Élelmiszer-csomagolás: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és megjelenítésére használnak az élelmiszer-előállítás bármely szakaszában a nyersanyagtól a feldolgozott termékig, az élelmiszer-vállalkozótól a fogyasztóig.

24. Hatósági élelmiszer-ellenőrzés: az erre kijelölt hatóságok által végrehajtott olyan ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, az élelmiszer-összetevők, valamint azok a személyek, anyagok és tárgyak, amelyek az élelmiszerekkel érintkeznek, megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek (beleértve a fogyasztók tájékoztatását), valamint a piaci verseny tisztaságának védelmére vonatkozó, illetve más jogszabályoknak.

Az élelmiszer-vállalkozás létesítésének és működésének feltételei

3. § Élelmiszer-vállalkozás olyan helyen és módon létesíthető, amely biztosítja, hogy az élelmiszer biztonsága, minősége és a környezet védelme a külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfeleljen.

4. § Az élelmiszer-vállalkozás működése során:

a) a környezetnek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiának, a felhasznált élelmiszer-összetevők minőségének, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie a megfelelő minőségű és biztonságos élelmiszer garantálására,

b) olyan minőségbiztosítási, élelmiszer-biztonsági, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek elemeit kell működtetni, amellyel biztosítható az élelmiszer megfelelő minősége és biztonsága.

5. § (1) Az élelmiszer-előállítónak és a vendéglátónak az általa előállított élelmiszerről gyártmánylapot kell vezetnie.

(2) A gyártmánylapnak tartalmaznia kell:

a) az élelmiszer egységnyi mennyiségre, illetve adagra számított anyagösszetételét,

b) az előállítási eljárás rövid leírását,

c) az élelmiszer összetételi jellemzőit.

6. § (1) Az élelmiszer-előállítónak a működése megkezdését - az élelmiszer forgalomba hozatalának megkezdésével egyidejűleg - szüneteltetését, megszűnését - a szünetelés kezdő napjával, illetve a megszűnés napjával egyidejűleg - írásban be kell jelentenie az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (a továbbiakban: állomás).

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az élelmiszer-előállító nevét, címét,

b) az élelmiszer-előállítás helyét,

c) az élelmiszer-előállító tevékenységi körét,

d) az előállított élelmiszerrel kapcsolatos minőségi követelményeket.

(3) Az élelmiszer-előállító helynek működési engedélyt az élelmiszer-előállítás megkezdése előtt a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott megjelölt hatóságtól kell kérni.

7. § (1) A nyers, a feldolgozott és a forgalomba hozott élelmiszernek biztonságosnak, megfelelő minőségűnek kell lennie.

(2) Az Európai Gazdasági Térség Szerződő Államaiban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozható.

(3) A Magyar Köztársaságban export céljára előállított élelmiszereknek - kivéve, ha az importáló ország hatályos előírásai vagy illetékes hatóságai másként nem követelik meg - meg kell felelniük a vonatkozó magyar előírásoknak.

8. § (1) Új élelmiszer forgalomba hozatalának a 258/97/EK rendelet 4. Cikke szerinti engedélyezését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál kell kérelmezni.

(2) A kérelem elsődleges értékelését a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetének szakvéleménye alapján a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal végzi.

Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása

9. § (1) A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól.

(2) A csomagolás a fogyasztók egészségére nem jelenthet veszélyt.

(3) A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására, illetve ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie.

(4) A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható.

10. § (1) A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges - az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott - jelöléseket.

(2) Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót.

Hatósági élelmiszer-ellenőrzés

11. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait

a) az állomások,

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi), illetve városi (fővárosi kerületi) intézetei (a továbbiakban együtt: intézet),

c) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek

látják el.

(2) A hatósági élelmiszer-ellenőrzést végző személyek és a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Bizottság szakértői jogosultak különösen

a) az élelmiszer-vállalkozás területére belépni,

b) az élelmiszer-vállalkozó birtokában lévő, az ellenőrzés tárgyát képező iratokat, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni,

c) a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát venni.