12. § A 11. § (1) bekezdése szerinti hatóságok (a továbbiakban: élelmiszer-ellenőrző hatóságok) e törvény szerinti ellenőrző munkáját a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal koordinálja. Ennek keretében kerül sor különösen
a) az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetésére, összehangolására,
b) szükség szerint összehangolt, közös ellenőrzések szervezésére,
c) az ellenőrzési tapasztalatok, illetve az ellenőrzési jelentések kicserélésére.
13. § Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén
a) az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége működését megtilthatja, újbóli működését feltételhez kötheti,
b) az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését,
c) a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki.
14. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek.
(2) A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta.
(3) A minőségvédelmi bírság mértéke:
a) fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese,
b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értéke,
c) a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének 60%-a,
de legalább ötvenezer forint.
(4) A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és a tétel mennyiségének szorzata.
(5) A minőségvédelmi bírság a 13. §-ban foglalt intézkedésekkel együtt is kiszabható.
15. § (1) A minőségvédelmi bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg az ellenőrzési és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a konkrét felhasználásról - az intézet esetében az országos tisztifőorvos javaslatára - az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő miniszter dönt.
(2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.
Az élelmiszer-szabályozás
16. § (1) Az élelmiszer-szabályozásban biztosítani kell a nemzetközi szervezetek - mindenekelőtt a FAO/WHO Codex Alimentarius (a továbbiakban: Codex) - előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevételét.
(2) A magyar Codex munka szakmai irányítása a Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság feladata.
(3) A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság 15 tagból áll, akiket az élelmiszer-vállalkozások, a tudomány, a fogyasztók és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőiből a FAO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke nevez ki.
(4) A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság titkársági feladatait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el.
17. § (1) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza.
(2) A Magyar Élelmiszerkönyv
a) I. kötete a 20. § (3) és (4), (6)-(13) bekezdésében fel nem sorolt területeken az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékleírásokat,
b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket,
c) III. kötete - a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény - az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer-előírásokat, továbbá ajánlott magyar nemzeti szabványokat (MSZ), illetve ajánlott vizsgálati módszer irányelveket
tartalmazza.
18. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait és irányelveit a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki.
(2) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll, akiket az élelmiszer-vállalkozások, a tudomány, az élelmiszer-ellenőrzés, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőiből - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki.
(3) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. Működési szabályzatát maga alakítja ki, és azt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagyja jóvá.
(4) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság az egyes szakterületek előírás és irányelv tervezetei kidolgozására a (2) bekezdésben foglaltak szerint szakbizottságokat hoz létre.
(5) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el.
19. § A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslata alapján a Magyar Élelmiszerkönyv
a) I. kötete előírásainak és III. kötetének az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásainak sorszámát, jelét, címét, a kötelező alkalmazás időpontját, és amennyiben közösségi jogszabályt vesz át, annak számát - a gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyetértésével - rendelettel kiadja,
b) II. kötete és III. kötetének nem az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült irányelvei jelét és címét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti.
Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, valamint az azt módosító 2001. évi LIV. törvény,
b) a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának (3) bekezdése,
c) az egyes, egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 41. §-a, 49. §-a (4) bekezdésének h) pontja,
d) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 246. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „valamint az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja” szövegrész, valamint
e) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 119. §-ának b) pontja.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza
a) az élelmiszerek jelölését,
b) az élelmiszerek hatósági ellenőrzésének szabályait,
c) az élelmiszer-előállítás feltételeit,
d) az ivóvíz és az ásványvíz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályait, valamint
e) a szükséges engedélyek és vizsgálatok díját, továbbá a díjak megfizetésének és felhasználásának módjait, a pénzügyminiszter egyetértésével.
(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit.
(5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyetértésével rendelettel kiadja a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait.
(6) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonsága tanúsításának működését.
(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a gyümölcs és zöldség ellenőrzését, valamint
b) a kiváló minőségű élelmiszerek megfelelőségének tanúsítását.
(8) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza
a) az élelmiszerek tápanyag-összetételére vonatkozó állításokat, valamint
b) a technológiai segédanyagokat.
(9) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a vendéglátás higiéniai feltételeit.
(10) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségének megengedhető mértékét, valamint a radioaktív és vegyi szennyezettséggel kapcsolatos előírásokat.
(11) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre, valamint
b) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó előírásokat.
(12) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek forgalomba hozatalának és a vendéglátó termékek előállításának feltételeit.
(13) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az előrecsomagolt élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit.