2003. évi LXXXIII. törvény

a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról1

Az Országgyűlés elismeri az egészségügyi szakdolgozók jogát a szakmai önkormányzáshoz. A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az egészségügyi szakdolgozó közvetlenül és választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a jogszabályok által meghatározott keretek között -, önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakulásához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) az egészségügyi szakdolgozók (a továbbiakban: szakdolgozó) szakmai érdek-képviseleti és önkormányzati köztestülete.

(2) E törvény alkalmazásában szakdolgozó az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § d) pontja alapján egészségügyi dolgozónak minősülő, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező és a gyógyító-megelőző ellátásban részt vevő személy, ide nem értve az orvost, fogorvost és a gyógyszerészt.

(3) A MESZK feladatait

a) a településeken, fővárosi kerületekben működő helyi szervezetei (a továbbiakban együtt: helyi szervezet),

b) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban: területi szervezet),

c) országos szervezete, valamint

d) az országos, illetve a területi szervezet keretén belül működő országos és területi szakmai tagozatok (a továbbiakban: országos és területi tagozat) útján látja el.

(4) A Kamarában területi és országos szinten, szakmai tagozatok működnek. A szakmai tagozatok a MESZK-nek, az azonos szakterületen egészségügyi szakdolgozói tevékenységet végző kamarai tagok speciális szakmai tevékenységének elősegítésére és szakmai érdekeinek képviseletére létrehozott, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervei.

(5) A tagozatok az országos küldöttközgyűlésbe, illetve a területi küldöttgyűlésekbe delegálási joggal rendelkeznek. Az országos tagozatot a területi tagozatok által a területi küldöttgyűlésekbe tagozatonként megválasztott 5-5 fő alkotja. Az országos, illetve a területi tagozatok megalakulásának, működésének és megszűnésének részletes szabályait az Alapszabály állapítja meg.

(6) A MESZK országos és területi szervezetei jogi személyek. A helyi szervezetek - ha feladataik ellátásához szükséges - az Alapszabályban meghatározott jogi személyiséggel rendelkezhetnek.

(7) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

(8) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

(9) Az országos szervezet székhelye: Budapest.

II. Fejezet

A MESZK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2. § (1) A MESZK a szakdolgozói hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a szakdolgozói kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá a szakdolgozók jogait, valamint képviseli a szakdolgozói kart a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekben.

(2) A MESZK az (1) bekezdésben meghatározott feladata körében különösen:

a) megalkotja

aa) Alapszabályát,

ab) a szakdolgozók által végzett egyes szakmai tevékenységek sajátosságait figyelembe vevő Etikai Kódexét, valamint e törvény keretei között meghatározza az etikai felelősség megállapítására irányuló etikai eljárás rendjét tartalmazó Etikai Eljárási Szabályzatát, és az e törvényben meghatározott esetekben tagjaival szemben lefolytatja az etikai eljárást,

b) véleményezi

ba) a szakdolgozói kar tagjainak szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, valamint az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabályok tervezeteit,

bb) a szakdolgozói tevékenység szervezeti és működési rendjét, az egészségügyi ellátás, illetve az egészségpolitika főbb fejlesztési irányait meghatározó állami, helyi önkormányzati döntések tervezeteit,

bc) a helyi önkormányzatok egészségügyi ellátási területén működő szakdolgozók és a helyi önkormányzatok közötti szerződések általános szerződési feltételeit,

bd) a szakdolgozói tevékenység körében az egészségügyi szakképzés, valamint kötelező szakmai továbbképzés, vizsgáztatás követelményszintjét, a szakdolgozók képzésével, továbbképzésével foglalkozó intézmények szakmánkénti keretszámait,

be) a szakmai alkalmasság tekintetében a szakdolgozói szakképesítéshez kötött tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető, vezető megbízású szakdolgozók megbízását és a megbízás visszavonását, illetve a magasabb vezető, vezető megbízású szakdolgozó felmentését,

bf) a szakdolgozói tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyezés feltételrendszerének meghatározását,

bg) a külföldi közép- vagy felsőfokú szakképzés során szerzett szakdolgozói szakképesítések elismerését, illetve az így szerzett oklevelek, illetve bizonyítványok egyenértékűvé nyilvánítását, illetve honosítását, az egyenértékűvé nyilvánítás, illetve honosítás feltételeinek meghatározását,

bh) az egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozói szakterületek szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételét,

c) egyetértési jogot gyakorol

ca) és részt vesz a szakdolgozói hivatást gyakorlók és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában,

cb) a szakdolgozók működési nyilvántartásába történő felvétel nélkül, határozott ideig és helyen végezhető szakdolgozói tevékenység végzésére irányuló, külön törvényben meghatározott tevékenységi engedélyek kiadása során,

d) ajánlásban meghatározza az egyes, térítési díj megfizetéséhez köthető szakdolgozói szolgáltatások díjtételeit,

e) ajánlásokat ad a szabadfoglalkozás keretében ellátott, egyes szakdolgozói szolgáltatások díjtételeinek alsó határaira,

f) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében a szakdolgozói tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben,

g) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett érdekképviseleteket,

h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő más szakmai kamarákkal és egyéb köztestületekkel,

i) felkérésre - kijelölt szerve útján - szakértőként vesz részt a szakképesítéshez kötött egészségügyi szakdolgozói tevékenységek végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében,

j) nyilvántartást vezet tagjairól, és vezeti a szakdolgozók működési nyilvántartását,

k) a szakdolgozói szakmai kollégiumok, továbbá a külön jogszabályokban meghatározott szervek és testületek véleménye alapján meghatározza a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, rendszeresen ellenőrzi a teljesítést, továbbképzést szervez,

l) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő területen működő szakmai testületek, bizottságok munkájában,

m) kapcsolatot tart más kül- és belföldi szakmai szervezetekkel,

n) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja.

A véleményegyeztetés rendje

3. § (1) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MESZK-nek véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre,

b) a MESZK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a MESZK véleményének figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt vagy szervet, illetve - a jogszabályok, valamint a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MESZK-et írásban tájékoztatni,

d) a 2. § (2) bekezdésének bb) és be) alpontjában foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MESZK-et tájékoztatni.

(2) A 2. § (2) bekezdésének be) alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a MESZK a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, illetőleg a vezetői megbízással már rendelkező személy

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, illetőleg nem áll-e a vezetői megbízást kizáró kamarai etikai büntetés hatálya alatt,

b) szerepel-e a szakdolgozók működési nyilvántartásában,

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MESZK által ismert, jogszabályon alapuló vagy egyéb ok, amely vezetői megbízatását kizárhatja vagy befolyásolhatja.

(3) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörét a MESZK a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MESZK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetve személyek a MESZK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a jogszabály kiadását, illetőleg az egyéb döntés meghozatalát. Nem hosszabbítható meg a MESZK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(4) A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a külön jogszabályban meghatározott kamarai egyetértési jogkör gyakorlása során - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a MESZK - egyet nem értése esetén - döntését írásban indokolni köteles.

III. Fejezet