A KAMARA SZERVEZETE

A helyi szervezetek

4. § (1) A helyi szervezetek önálló képviseleti és ügyintéző szervvel rendelkező testületek, amelyek ellátják az Alapszabályban meghatározott kamarai feladatokat.

(2) Azokon a településeken, fővárosi kerületekben, ahol az egészségügyi szakdolgozói tevékenységet helyben végző kamarai tagok száma

a) a 100 főt eléri, helyi szervezetet lehet,

b) a 200 főt eléri, helyi szervezetet kell

létrehozni. Amennyiben azon a településen, fővárosi kerületben, ahol az egészségügyi szakdolgozó tevékenységét végzi, nincsen helyi szervezet, a kamarai tag a választása szerinti, a kamarai tagságának megfelelő területi szervezet illetékességi területén belül működő helyi szervezetnél gyakorolhatja a helyi szervezet tagjait megillető jogokat és kötelezettségeket. A jogosultságok és kötelezettségek a kamarai tag tevékenységi helyének megváltozása esetén a tevékenysége helyén működő helyi szervezetnél illetik meg.

(3) A helyi szervezet képviseleti szerve a taggyűlés, amely küldött-taggyűlés formájában is megszervezhető. Ha a helyi szervezet tagjainak a száma az 500 főt eléri, küldötteket kell választani.

(4) A küldött-taggyűlésbe 20 tagonként 1-1 küldöttet kell 4 évre a helyi szervezet tagjai közül megválasztani.

(5) A küldött-taggyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre az Alapszabályban meghatározott időtartamon belül - az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - új küldöttet kell választani.

(6) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatképes, ha a tagok (küldöttek) több mint 50%-a jelen van. A határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.

(7) A taggyűlés (küldött-taggyűlés) határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának egyetértő szavazatával hozza.

(8) A taggyűlést (küldött-taggyűlést) szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

5. § (1) A helyi szervezet ügyintéző szerveinek és tisztségviselőinek a megválasztása a helyi szervezet képviseleti szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A képviseleti szerv titkos szavazással 4 évre tisztségviselőként egy elnököt és egy alelnököt, választ. Az Alapszabály más ügyintéző szervek és tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.

(3) A helyi szervezetek feladatait az Alapszabályban kell meghatározni.

A területi szervezetek

6. § (1) Valamennyi megyében és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működnek.

(2) A területi szervezet ellátja a törvényben és az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

7. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a - törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására alakult - területi küldöttgyűlés.

(2) A területi küldöttgyűlésbe az adott területi szervezet illetékességi területén működő helyi szervezetek képviseleti szerve a helyi szervezetek minden 20 tagja után 4 évre egy-egy küldöttet választ a helyi szervezetek tagjai közül. A területi küldöttgyűlés tagja továbbá a területi tagozatok által tagozatonként, a tagozat tagjai közül megválasztott 5-5 küldött. Amennyiben a küldött a helyi szervezetek és a területi tagozatok választott küldöttjeként is a területi küldöttgyűlés képviselőjévé válik, köteles nyilatkozni, hogy annak tevékenységében milyen minőségben vesz részt. A területi tagozatok küldöttválasztási jogukat első ízben a megalakulásukat követő első, a küldöttgyűlés megbízatásának lejárta miatt szükségessé váló küldöttválasztás során gyakorolhatják.

(3) A küldöttgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyre - a küldötti megbízatásból hátralévő időtartamra - az érintett helyi szervezetek képviseleti szerve, illetve az érintett területi tagozat a megüresedéstől számított 60 napon belül új küldöttet választ. Nem kell új küldöttet választani, ha a küldötti megbízatásból hátralévő időtartam a 60 napot nem haladja meg, és a küldötti hely be nem töltésével a küldöttgyűlés nem válik határozatképtelenné.

(4) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint 50%-a jelen van. Határozatképtelenség esetén követendő eljárásról az Alapszabály rendelkezik.

(5) A területi küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint 50%-ának az egyetértő szavazatával hozza meg. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései az irányadók.

(6) A 8. § (1) bekezdése szerinti területi elnökségnek a területi küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívnia. Az Alapszabály a képviseleti szerv kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

(7) A küldöttgyűlésre szóló meghívókat a küldöttgyűlés napját legalább nyolc nappal megelőzően a tagok részére postán, tértivevényes küldeményként kell megküldeni. Kivételes esetben, ha azt a küldöttgyűlés sürgőssége indokolja, rövidebb időn belül, de a küldöttgyűlést megelőzően legalább három nappal más, dokumentálható úton is össze lehet hívni a küldöttgyűlést. A meghívó tartalmazza a küldöttgyűlés időpontját és helyét, a napirendet, valamint a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét. Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlést a határozatképtelen gyűlést követő két napon túli és harminc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

(8) Ha a küldöttgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, a küldöttgyűlés megtartására csak valamennyi szavazásra jogosult jelenlétében kerülhet sor, ha a szavazásra jogosult küldöttek a küldöttgyűlés megtartása ellen nem tiltakoznak.

8. § (1) A területi küldöttgyűlés a törvényben és az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással, 4 éves időtartamra területi elnökséget (a továbbiakban: elnökség) választ, amely az új elnökség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) Az elnökségbe tisztségviselőként egy elnököt, az Alapszabályban meghatározott számú, de legalább négy alelnököt, valamint nem tisztségviselő tagként - az Alapszabályban meghatározott számú - elnökségi tagot kell megválasztani. Az elnökség tagjává kizárólag küldött, vagy a területi tagozat tagja választható meg.

(3) A négy alelnökből egy fő általános és a tagozatokat is képviselő alelnökként, 1-1-1 fő pedig az alapellátás, járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-ellátás körében működő szakdolgozók képviselőjeként kerül megválasztásra. Az elnök és az alelnökök nem lehetnek azonos tagozathoz tartozó személyek.

(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalának módjára a 7. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5) Az elnökség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

(6) A területi szervezet tisztségviselői:

a) az elnök,

b) az alelnökök,

c) az etikai bizottság elnöke.

9. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve elnökből és az Alapszabályban meghatározott számú tagból álló etikai bizottságot választ. Az etikai bizottság tagjait az alakuló ülésen kell megválasztani.

(2) Az etikai bizottság tagjain túl a képviseleti szerv a bizottság élére tisztségviselőként elnököt választ.

(3) Az Alapszabály elfogadásáig az etikai bizottságban a tagok és az elnök együttes száma a 9 főt nem haladhatja meg.

(4) Az etikai bizottság az e törvényben és az Etikai Eljárási Szabályzatban meghatározott módon

a) közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában,

b) az e törvényben meghatározott esetben lefolytatja az első fokú etikai eljárást.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott személyeken kívül az etikai bizottság tagja a területi szervezetnek az eljárás tárgya szerint illetékes szakmai tagozata(i) által az etikai bizottságba tagozatonként négy évre delegált négy tagozati tag közül az etikai bizottság elnöke által etikai eljárásonként felkért két személy.

10. § (1) A Kamara területi szervezetein belül - a területi szervezethez tartozó kamarai tagok által végzett tevékenység szakmai összetételétől függően - az alábbi szakterületeken lehet szakmai tagozatokat létrehozni:

a) ápolási,

b) asszisztensi,

c) gyógyszertári asszisztensi,

d) képalkotó-diagnosztikai,

e) védőnői,

f) szülésznői,

g) mentésügyi,

h) fizioterápiás-gyógytornász,

i) dietetikus,

j) közegészségügyi-járványügyi,

k) egyéb egészségügyi szakdolgozói.

(2) Az Alapszabály további szakmai tagozatok létrehozásáról is rendelkezhet.

(3) Ugyanazon kamarai tag, egyidejűleg egy szakmai tagozat tagja lehet. Több szakdolgozói szakképesítéssel rendelkező személy azon területi tagozatba kérheti a felvételét, amely szakképesítésnek megfelelő szakdolgozói tevékenységet ténylegesen végez. Az Alapszabály rendelkezése szerint több szakterület közös tagozatot is létrehozhat.

(4) A szakmai tagozat létrehozását az adott szakmai tagozati tagság e törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feltételeivel egyébként rendelkező legalább húsz, a területi szervezethez tartozó kamarai tag írásbeli kezdeményezése alapján a területi elnökség határozattal hagyja jóvá.

11. § (1) A szakmai tagozat tagja lehet minden olyan, a területi szervezetnél nyilvántartott kamarai tag, aki a tagozatba felvételét kéri, és a tagozat tagsági feltételeit teljesíti. A szakmai tagozatok tagsági szabályait az Alapszabályban kell szabályozni.

(2) A szakmai tagozatok feladatai:

a) az egészségügyi szakdolgozói tevékenység általános szakmai és etikai szabályai mellett, az egyes tagozatok által képviselt szakterületek speciális szakmai követelményeinek és érdekeinek megfogalmazása és kamarán belüli képviselete,

b) a szakmai tagozatokat közvetlenül érintő jogszabályok, előterjesztések véleményezése,

c) a tagozathoz tartozó tagok részére speciális, az adott tagozatot közvetlenül érintő kérdésekben szakmai tanácsadás, szakmai vélemény kialakítása, és annak továbbítása az érintett kamarai döntéshozó testületekhez,

d) kapcsolattartás a tagozat szerinti szakterület képviselőivel, a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységének figyelemmel kísérése,

e) az Alapszabályban meghatározott egyetértési és véleményezési jogkör gyakorlása,

f) illetékességi területüknek megfelelően, a 9. § (5) bekezdésének keretei között részvétel az e tárgykör szerinti etikai eljárásban,

g) egyéb, a tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységét elősegítő - az Alapszabályban rögzített - feladatok ellátása.

12. § (1) A szakmai tagozatok - saját szakterületükön - véleményezési, illetve egyetértési joga alapján a tagozat által kialakított szakmai álláspontot a területi szervezet állásfoglalásában megjelölni, illetve képviselni köteles.

(2) Több érintett szakmai tagozat egymástól eltérő véleménye esetén, a területi szervezet elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselők az érintett tagozatok vezetőivel egyeztetnek és a tagozatok vezetőinek többségi véleménye alapján alakítják ki a területi szervezet állásfoglalását.