(8) Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett számára (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) - az általa végzett kiegészítő gyakorlati képzésnek - a (2) bekezdés szerint elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) hozzájárulást ad át, melyet a költséghozzájárulásban részesített a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban feltüntetett tételek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó kötelezettségének az átadott összeggel csökkentett része még fedezetet nyújt - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott tételekkel csökkenti a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített.

(9) Ha a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (a továbbiakban: nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni az Alap Kincstárnál vezetett számlájára.

(10) A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az e törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával (a továbbiakban: OM Alapkezelő) szemben. A hozzájárulásra kötelezett elszámolása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az oktatási miniszter megbízásából az OM Alapkezelő ellenőrizheti.

(11) A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai szerint ellenőrzi.

(12) Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az (1) bekezdés alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett melléklet szerinti elszámolható költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetőleg a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

(13) A visszatérítési igény negyedévenként is benyújtható, ha a (12) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten teljesül, és e törvény végrehajtási rendeletében előírt mértéket eléri. Amennyiben a visszatérítési igény mértéke kettő egymást követő negyedévben eléri az 1 millió forintot, akkor a visszatérítési igény e feltétel fennállásáig havonta is benyújtható.

(14) A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a (12) bekezdés szerinti visszatérítés.

(15) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy éves elszámolását, illetőleg a (12)-(13) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül az Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie, az OM Alapkezelő részére az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott elszámolásnak, illetőleg iratoknak az egyidejű benyújtásával.

5. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem a 4. §-ban meghatározott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 80 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:

a) szakképző iskola, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 37,5 százaléka lehet;

b) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig. Az OKJ-ben nem szereplő képzések hozzájárulási kötelezettség terhére történő elszámolhatóságáról a munkaügyi tanács dönt.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 80 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 20 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

(4) Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást - az Alapot megillető járulékok és hozzájárulások átutalásáról szóló - megállapodás alapján utalja át az Alap Kincstárnál vezetett számlájára.

6. § (1) Az 5. §-ban meghatározott hozzájárulásra kötelezett

a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,

c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét

maga állapítja meg és vallja be az adóévet követő év második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.

(2) A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az első félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

(3) Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség-csökkentő tételek időarányosan kifizetett része az előleg befizetésénél figyelembe vehető.

(4) Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az Art.-ben a rá vonatkozóan előírt időpontban elkészített havi, évközi bevallásban. Az előleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás beszedési számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni.

(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(6) A gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az állami adóhatósággal elszámoló gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett 3. § szerinti hozzájárulási alapjáról és mértékéről, valamint az 5. § (2) bekezdés szerinti levonásokról - a bevallási időszakot követően - az állami adóhatóság külön megállapodás alapján adatot szolgáltat az OM Alapkezelőnek.

7. § (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.

(2) A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.

(3) Fejlesztési támogatásként a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a 4. § (5) bekezdés, valamint az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott mértékig - jogszabályon alapuló eszközátadásnak minősül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

(4) A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó esetében a fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - számított nettó értékét lehet a bérköltségek közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkentő tételként számításba venni.

(5) A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni.

(6) A gyakorlati képzés szervezését év közben kezdő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés megkezdése időpontjától számított időszakra vonatkozóan a 4. § szerint kell eljárnia.

(7) A gyakorlati képzés szervezését év közben megszüntető hozzájárulásra kötelezett éves hozzájárulási kötelezettségének elszámolásánál és pénzügyi rendezésénél a 4. § szerint jár el az egész évre vonatkozóan.

(8) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszűnése vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére és az e törvény szerint nyújtott támogatással korábban beszerzett, a megszűnés (szünetelés) által érintett tárgyi eszköz és beruházás - a megszűnés időpontjában fennálló - könyv szerinti értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésőbb a megszűnéssel egyidejűleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte előtt - be kell fizetni az Alap Kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett megszűnése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszűnését jelenti.

MÁSODIK RÉSZ

A képzési rendszer fejlesztésének támogatása

8. § (1) A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) célja a nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése, a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása, továbbá az Európai Unió által a jövőben nyújtható támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása.

(2) Az alaprészen belül a 11. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó szervezet működtetésére és fejlesztésére működtetési keretet kell elkülöníteni.