(2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli.

(3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni.

17. § Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg.

18. § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a hivatalos lapjában megjelölt számla, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára fizeti be.

19. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.

(2) A települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - a talajterhelési díjból származó bevételt - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás

20. § (1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel.

(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.

21. § (1) A kibocsátó tevékenysége során a levegőterhelő, a vízterhelő anyagok kibocsátásáról, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelésről a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatásra köteles.

(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokat a települési önkormányzat - fővárosban a kerületi önkormányzat - rendeletben állapítja meg.

Egyes jogkövetkezmények

22. § Amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a jogerős engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie.

23. § (1) A környezetvédelmi felügyelőség jogosult a kibocsátó kibocsátási adatait folyamatosan ellenőrizni.

(2) Amennyiben a környezetvédelmi felügyelőség a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség bevallásának alapjául szolgáló adatokban eltérést tapasztal, úgy az adóhatóság eljárását kezdeményezi.

Egyes eljárási szabályok

24. § A levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság és szervei, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el.

25. § A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Átmeneti és záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 11-14. §-a, 19. §-a, valamint a 3. §-ának, 18. §-ának, 21. §-ának és 24. §-ának a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései 2004. július 1-jén lépnek hatályba.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjak díjvisszaigénylésének alkalmazására, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának pontos módjára, valamint a díjfizetés áthárítására vonatkozó részletes szabályokat 2003. december 15-ig rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok, hogy rendeletben a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjra vonatkozóan a rászoruló lakossági kibocsátó díjfizetési kötelezettségére vonatkozóan díjkedvezményt, illetve mentességet állapíthassanak meg.

27. § (1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 50%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 50%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.

(2) A 2004. évben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni.

1. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez

A levegőterhelési díj mértéke

A levegőterhelési díj mértéke:

LTD (Ft/év) = ∑(Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg])

ahol

LTD: a fizetendő levegőterhelési díj,

Mi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége,

Pi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj:

Levegőterhelő anyag Egységdíj mértéke
Pi (Ft/kg)

Kén-dioxid 50

Nitrogén-oxidok 120

Szén-monoxid 15

Szilárd anyag (nem toxikus) 30

2. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez

A vízterhelési díj mértéke

A vízterhelési díj mértéke:

VTD (Ft/év) = ∑ (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I

ahol

VTD: a fizetendő vízterhelési díj,

Mi: az adott (i-edik) vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott éves mennyisége,

T: az 1. számú táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó,

I: a 2. számú táblázatban meghatározott iszapelhelyezési szorzó,

P:i az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott egységdíj.

A területérzékenységi szorzó mértéke

1. számú táblázat

Területi kategória Szorzótényező
(T)

A 1,4

B 1,0

C 0,7

Területi kategóriák:

„A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe,

„B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók),

„C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőségvédelmi területek (befogadók).

Az iszapelhelyezési szorzó mértéke

2. számú táblázat

Iszapszorzó (I)

Az elhelyezés módja Területi kategória

A B C

1. Hasznosítás, égetés

Mezőgazdasági hasznosítás (felhasználás szántóföldön, fásított területen, pl. nemesnyárültetvényben), engedélyezett rekultiváció, komposztálás 0,8 0,8 0,8

Égetés 1 1 1

2. Egyéb elhelyezés

átmeneti depónia 1,3 1,2 1,1

végleges depónia, egyedi (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) 1,2 1,1 1,0

regionális végleges depónia (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) 1,1 1,0 1,0

egyéb, engedélyezett elhelyezés 1,1 1,0 1,0

Az egységdíj mértéke

3. számú táblázat

Vízterhelő anyag Egységadó mértéke
Pi (Ft/kg)

Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) 90

Szerves oldószer extrakt 1 800

Összes foszfor 1 500

Összes szervetlen nitrogén 180

Összes higany 220 000

Összes kadmium 44 000

Összes króm 8 800

Összes nikkel 8 800

Összes ólom 8 800

Összes réz 4 400