2003. évi CI. törvény
a postáról1
A gazdaság és a lakosság biztonságos, megfelelő minőségű és hozzáférhető postai szolgáltatásokkal való ellátása, a postai piaci verseny kiszélesítése és az Európai Közösség jogszabályainak érvényesítése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § A törvény célja, hogy
a) biztosítsa a mindenki számára elérhető és hozzáférhető egyetemes postai szolgáltatást;
b) elősegítse:
ba) a postai technológia fejlődését és a hatékonyság növelését,
bb) a fogyasztók érdekeinek védelmét a hírközlési piac szereplőivel létrejövő, illetve fennálló kapcsolataikban,
bc) a postai szolgáltatásoknak a nemzetközi szerződésekkel összhangban levő szabad forgalmát,
bd) a postai piac fejlődését és védelmét,
be) a postai piaci résztvevők szabadságát, jogaik érvényesülését és kötelezettségeik érvényesítését,
bf) az új szolgáltatók piacra lépését és a postai piaci résztvevők esélyegyenlőségét, együttműködését, érdekérvényesítését,
bg) a magyar postai piacnak az Európai Unió piacába való integrálódását, a postai nemzetközi kötelezettségek teljesítését,
bh) a posta állami feladatainak, ezen belül a biztonsággal, valamint a veszélyeztetettségi és a minősített időszaki felkészüléssel kapcsolatos feladatoknak az ellátását.
A törvény hatálya
2. § (1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén végzett vagy igénybe vett postai tevékenységekre, az e tevékenységet végzőkre és igénybe vevőkre, valamint a postai ágazatot irányító állami szervezetekre és a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hírközlési hatóság) terjed ki.
(2) Az országhatárt átlépő postai küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatásra, valamint az országhatárt átlépő egyéb postai tevékenységekre e törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés, vagy az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján kötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik.
Fogalommeghatározások
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Ajánlott szolgáltatás: olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltató a postai küldeményt könyvelt küldeményként kezeli.
2. Címzett: akinek a feladó a postai küldeményt küldi.
3. Dokumentumcsere szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, amelynek alapján a postai szolgáltató - helyiségek, illetve egyéb eszközök rendelkezésre bocsátásával - biztosítja a postai küldemények igénybe vevők közötti, harmadik személy közreműködése nélkül történő kölcsönös cseréjét.
4. Egyetemes postai szolgáltatás: a postai szolgáltatások olyan közérdekű szolgáltatásnak minősülő, meghatározott köre, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében minden igénybe vevő számára elérhető.
5. Egyetemes postai szolgáltató: az egyetemes postai szolgáltatás ellátására e törvényben kijelölt postai szolgáltató.
6. Engedélyes postai szolgáltató: az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást engedély alapján ellátó postai szolgáltató.
7. Értéknyilvánítás: olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltatót a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli.
8. Feladó: aki - mivel a küldemény tőle származik - a postai küldeményen „feladó”-ként van feltüntetve, ennek hiányában, akivel a szolgáltató a postai szolgáltatási szerződést megkötötte.
9. Garantált kézbesítési idejű szolgáltatás: olyan postai szolgáltatás, amelyben a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a postai küldeményt meghatározott időtartamon belül vagy meghatározott időpontban kézbesíti.
9.1. Futárposta: olyan garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a könyvelt postai küldemény felvételét végző alkalmazottja a küldeményt a címzettnek történő személyes kézbesítéséig személyes felügyelete alatt tartja oly módon, hogy a feladó ez alatt bármely időpontban rendelkezhessen a küldemény címzettjének vagy címzésének a megváltoztatásáról, és sikertelen személyes kézbesítés esetén megtehesse a szükséges intézkedéseket.
9.2. Gyorsposta: olyan belföldi vagy nemzetközi postai szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a könyvelt küldeményt belföldön garantált idő alatt, a feladást követő napon déli 12 óráig, nemzetközi viszonylatban a nemzetközi szerződések alapján kötött megállapodásokban meghatározottak szerint kézbesíti, biztosítva egyben a küldemény egyedi azonosítását s ennek alapján a technológiai folyamatban nyomon követhető kezelését.
10. Hivatalos irat: a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra rendszeresített tértivevénnyel adható fel.
11. Hozzáférési pont: a postai küldemény postai hálózatba juttatásának céljából a szolgáltató által elhelyezett levélgyűjtő szekrény, működtetett mobilposta vagy postai szolgáltató hely.
12. Igénybe vevő: a feladó és a címzett, továbbá a postai készpénz-átutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység, illetve a postautalvány-szolgáltatás igénybe vevője.
13. Integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és - a címzett ellenkező rendelkezése hiányában - személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybe vevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldeménynek a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás.
14. Könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és kézbesítését a címzett, illetve az egyéb jogosult átvevő aláírásával vagy más módon okirattal kimutatja.
15. Minősített időszak: az az időszak, amely az Alkotmány alapján rendkívüli állapotnak, szükségállapotnak vagy veszélyhelyzetnek minősül.
16. Postabélyeg: az egyetemes postai szolgáltató által kibocsátott, a postai küldemények bérmentesítési díjának lerovására használható postai értékcikk, amely tartalmazza a „Magyarország” vagy „Magyar Posta” -, illetve ezek idegen nyelvű fordításának megfelelő - feliratot, és utal a bérmentesítés díjára.
17. Postautalvány-szolgáltatás: olyan postai tevékenység, amelynek alapján készpénz befizetéséről és egyéb szükséges adatokról szóló információ továbbítását követően a címzett (illetve az egyéb jogosult átvevő) részére készpénz kifizetése, illetve meghatározott bankszámlára telepítése történik.
18. Postai berendezés: a postai szolgáltatás díjlerovására, érték vagy érvényesítő lenyomat készítésére, illetve árusítására alkalmas gép, technikai eszköz, a levélgyűjtő szekrény vagy egyéb, a postai küldemények felvételére szolgáló technikai eszköz, továbbá a közutak mentén - a postai szolgáltató által - címhelyként telepített, a létesítést végző vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató küldeményeinek kézbesítésére szolgáló támponti levélszekrény.
19. Postai berendezések forgalomba hozatala: postai berendezésnek, illetve a berendezés használati jogának ingyenes vagy visszterhes szerződés alapján - a magyarországi gyártását vagy a külföldről történő behozatalát követően - első ízben történő átruházása, illetve - saját felhasználásra történő gyártás vagy behozatal esetén - első ízben történő üzembe helyezése.
20. Postai értékcikk: a valamely postai szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, a szolgáltató által díj ellenében forgalomba hozott termék. Nem postai értékcikk - s így díjmentes - a postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatvány.
21. Postai hálózat: a postai szolgáltatások nyújtása érdekében kialakított különböző erőforrásoknak és szervezeteknek, valamint azok műszaki és forgalmi kapcsolatainak összessége.
21.1. Egyetemes postai hálózat: az egyetemes és az engedélyes postai szolgáltató által használt postai hálózat, amelynek célja alapvetően
a) a postai küldemények felvétele, gyűjtése az egyetemes postai szolgáltatással ellátott teljes területről,
b) a postai küldemények feldolgozása és továbbítása a feldolgozó helyektől a rendeltetés helyéig,
c) a postai küldemények kézbesítése.
21.2. Hálózati hozzáférés: egy postai hálózat csatlakozása egy másik postai hálózathoz vagy annak részeihez azért, hogy a hálózati funkciók és a hálózaton nyújtott szolgáltatások igénybe vehetővé váljanak, az igénybe vevők kiszolgálása érdekében.
22. Postai készpénzátutalás: az egyetemes postai szolgáltató által végzett olyan pénzátutalás, amely
a) bankszámla használata nélkül,
b) természetes személy megbízása alapján és természetes személy részére,
c) akár belföldre, akár külföldre,
d) a készpénz-átutalási rendszerben résztvevők között vagy az egyetemes postai szolgáltató szolgáltató helyei között,
e) készpénzben
történik.
23. Postai közreműködő: a postai tevékenységet végző által a postai szolgáltatási szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez igénybe vett személy (szervezet), aki (amely) e tevékenység körében a postai küldemények felvételét, feldolgozását, továbbítását és kézbesítését együttesen vagy e résztevékenységek bármelyikét önállóan, a postai szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi. A postai közreműködő nem minősül postai szolgáltatónak.
24. Postai közvetítő tevékenység: olyan postai tevékenység, amelynek keretében a közvetítő díj ellenében a vele szerződéses jogviszonyban álló
a) feladó postai küldeményeit postai szolgáltató részére további postai szolgáltatási szerződés létrehozatala céljából a felvétel helyéhez - a postai szolgáltató által e küldemények átvételére megjelölt - legközelebbi szolgáltató helyen átadja, vagy
b) címzett részére érkezett postai küldeményeket a címzettől kapott meghatalmazás alapján postai szolgáltatótól átveszi, és a címzett részére kiszállítással vagy fiókbérlet útján kézbesíti.