2003. évi CII. törvény

egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról1

I. Fejezet

A VÉDJEGYEK ÉS A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁRÓL SZÓLÓ 1997. ÉVI XI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAI

1. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) preambulumának helyébe a következő rendelkezés lép:

„A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek javítása, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:”

2. § A Vt. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:

a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;

b) betű, szám;

c) ábra, kép;

d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;

e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram;

f) hang; valamint

g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.”

3. § A Vt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek.”

4. § A Vt. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha)

„b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.”

5. § A Vt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.”

6. § (1) A Vt. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem részesülhet védjegyoltalomban)

„c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.”

(2) A Vt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé.”

(3) A Vt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.”

7. § (1) A Vt. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés)

„b) amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is.”

(2) A Vt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem részesülhet védjegyoltalomban

a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint

b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. § előírásainak megfelelően.”

8. § A Vt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.”

9. § A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ)

„c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.”

10. § A Vt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Közösségben.”

11. § A Vt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4. § (3) bek., 5. § (2) bek. b) pont, 30. § d) pont, 33. § (2) bek. a) pont, 34. §, 61/E. §, 73. § (2) bek.], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.”

12. § A Vt. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt.”

13. § A Vt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra, valamint a védjegyekkel összefüggő vagyoni és egyes személyi viszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.”

14. § A Vt. 30. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A védjegyoltalom megszűnik, ha)

„f) a védjegyjogosult jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság [9. § (2) bek.] jogutód nélkül megszűnt, e megszűnés napjára visszaható hatállyal.”

15. § (1) A Vt. 33. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A védjegyet törölni kell, ha)

„c) a nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve a Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv [76/I. § (1) bek. a) pont] alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.”

(2) A Vt. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A védjegy nem törölhető, ha)

„a) olyan korábbi védjeggyel [4. § (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt meg a 18. § előírásainak; vagy”

16. § A Vt. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:

„Megszűnés a védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt

35/A. § A védjegyjogosult jogutód nélküli megszűnése miatt bekövetkező megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.”

17. § A Vt. 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a közösségi védjegyrendszerre (X/A. fejezet) és a védjegyek nemzetközi lajstromozására (X/B-X/D. fejezetek) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.”

18. § (1) A Vt. 39. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásokban. A tanács szótöbbséggel határoz.

(2) Érdemi határozatok a védjegy lajstromozása, a védjegyoltalom megújítása, megosztása, megszűnésének megállapítása és a védjegy törlése kérdésében hozott, valamint - a X/A. fejezet alkalmazásában - a 76/G. §-ban meghatározott, illetve - a X/B-X/D. fejezetek alkalmazásában - a 76/I. § (4) bekezdésében felsorolt ügydöntő határozatok. Földrajzi árujelzők esetében érdemi határozatok a 116/A. § (9) bekezdésében és a 116/B. § (4) bekezdésében felsorolt ügydöntő határozatok is.”

(2) A Vt. 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott határozatát a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.”

19. § A Vt. 42. §-ának (5) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Az igazolás ki van zárva)

„c) a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek., illetve 76/P. § (3) bek.] elmulasztása esetén;

d) a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelem előterjesztésére megszabott határidő [64/A. § (1) bek.] elmulasztása esetén.”

20. § A Vt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A védjegyeljárást a fél kérelmére vagy hivatalból akkor is fel lehet függeszteni, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt indult külön eljárásra tartozik.”