2003. évi CXII. törvény
egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról1
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása
1. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 20. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni.”
2. § A Hhtv. 22. § (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosult által (vagy jogosultak által közösen) átadott fogási naplót köteles vezetni.”
3. § A Hhtv. 34. § (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Halászati őr az a nagykorú büntetlen előéletű személy lehet, aki”
4. § A Hhtv. 44. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő két mondat lép:
„A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben - a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságok kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. A halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el.”
5. § A Hhtv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § A határidőre meg nem fizetett halgazdálkodási bírság és halvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
6. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 5. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mesterséges termékenyítő állomásokról vagy ilyen állomások számára spermát felkínálni vagy értékesíteni csak akkor szabad, ha)
„c) azt - jogszabályban meghatározott körben - a spermát termelő apaállat származási igazolása, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat igazolása és a mesterséges termékenyítő állomás spermaminőségi igazolása kíséri.”
7. § Az Átv. 5. § (3) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A forgalomba hozatal során)
„a) a petesejteket a termelő anya származási igazolásának, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat és az embrióátültető állomás petesejt igazolásának,
b) az embriókat az ivarsejtet termelő szülők származási igazolásának, vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat és az embrióátültető állomás igazolásának kell kísérnie.”
8. § Az Átv. 41. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti szakmai hozzájárulást a minisztérium akkor adja meg, ha]
„e) szaporítóanyag esetén az utódok származás-ellenőrzéséhez rendelkezésre áll a szaporítóanyagot termelő állat vércsoport- vagy azzal egyenértékű vizsgálat eredménye;”
9. § Az Átv. 47. §-át követően a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Bizottság 2002/8/EK határozata a szarvasmarhafélék fajtiszta tenyészállatainak genetikai azonosítási módszereinek meghatározásáról, valamint a 88/124/EGK és a 96/80/EK határozat módosításáról.”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
10. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vadászati jog haszonbérlője lehet:)
„c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.”
11. § A Vtv. 60. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki”
12. § A Vtv. 62. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:”
13. § (1) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:”
(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai a következő mondattal egészülnek ki:
„A vadászati hatóság eljárásának részletes feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg.”
(3) A Vtv. 65. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászati hatóság az engedélyt
a) meghatározott feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki az engedély feltételeinek az engedély érvényességi ideje alatt bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni;
b) három hónaptól három évig terjedő időtartamra visszavonhatja attól a vadásztól, aki trófeás vadat két éven belül két alkalommal szakszerűtlenül ejt el.”
(4) A Vtv. 65. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vadászati hatóság az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról - nem kamarai tagok esetén is - az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik.”
(5) A Vtv. 65. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása esetén csak a vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.”
14. § A Vtv. 74. § (3)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon trófeáján a koponyát maradandó módon meg kell jelölni.
(4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti igazolással hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.”
15. § A Vtv. 85. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.”
16. § A Vtv. 87. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászati felügyelőség hatáskörébe tartozó ügyekben - a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság kiszabása kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság kiszabása iránt folytatott eljárások esetében másodfokon a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője jár el.”
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása
17. § A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.”
18. § (1) Az Ntv. 3. § 1-3. pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„1. Növény: az élő növény és a növény élő részei, beleértve a friss gyümölcsöt és a magvakat. Növény-egészségügyi vonatkozásban növénynek minősül az élő növény és annak meghatározott élő részei, így
a) a termés botanikai értelemben, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,
b) a zöldség, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével,
c) a gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs,
d) a vágott virág,
e) a leveles ág,
f) a leveleit megtartó kivágott fa,
g) a levél, levélzet,
h) a növényi szövettenyészet,
i) az élő pollen,
j) a szemzőhajtás, dugvány, nemesoltvány,
k) bármely más növényi rész, amelyet az Európai Bizottság a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, a Tanács 2000/29/EK irányelve (a továbbiakban: a Tanács 2000/29/EK irányelve) 18. Cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eljárás szerint határozhat meg, valamint a vetőmag botanikai értelemben, a nem elvetésre szántak kivételével.
2. Növényi termék: a feldolgozatlan vagy egyszerű előkészítésen (például őrlés, szárítás vagy préselés) átesett növényi eredetű termék, az 1. pontban meghatározott növények kivételével.
3. Károsító vagy károsító szervezet: a növényeket vagy növényi termékeket károsító növény-, állat- vagy kórokozó faj, törzs vagy biotípus.”
(2) Az Ntv. 3. § 10. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Védett zóna: az Európai Unió olyan területe, amely a Tanács 2000/29/EK irányelve 18. Cikkében foglalt eljárás szerint elismerést kapott, figyelemmel arra, hogy
a) az Európai Unió tagállamaiban (a továbbiakban: tagállamok) előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek, vagy