2003. évi CXIII. törvény
az Európai Parlament tagjainak választásáról1
A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott képviselői helyek betöltésére.
I. Fejezet
Választás
2. § (1) A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.
(2) A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot.
Választójog
3. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.
(2) A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát.
4. § A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja
a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni,
és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.
Jelölés
5. § (1) Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek.
(2) A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
(3) A választópolgár csak egy listát ajánlhat.
6. § A választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.
Szavazás
7. § A választópolgár egy listára szavazhat.
A választás eredményének megállapítása
8. § (1) A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával.
(2) A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
(3) A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a (2) bekezdés szerint mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.
(4) Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.
(5) Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.
9. § A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
A megüresedett mandátum betöltése
10. § (1) A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.
(2) Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során a 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti eljárás folytatásával a következő mandátumot megszerezte volna. A listáról az (1) bekezdés szerinti jelölt jut mandátumhoz.
II. Fejezet
Módosuló rendelkezések
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
11. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvényt kell alkalmazni
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) az Európai Parlament tagjainak választására,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,
d) a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választására,
e) az országos népszavazásra,
f) a helyi népszavazásra,
g) az országos népi kezdeményezésre,
h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-i) pontokban foglaltak együtt a továbbiakban: választás].”
12. § (1) A Ve. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét arról, hogy a polgár
a) a névjegyzékben szerepelt, vagy
b) a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, továbbá annak okáról, vagy
c) a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy
d) a külképviseleti névjegyzékben szerepelt, vagy
e) sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában, sem a külképviseleti névjegyzékben nem szerepelt.”
(2) A Ve. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt nem törli a külképviseleti névjegyzékből. Az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről, valamint arról, hogy továbbra is a külképviseleti névjegyzéken szerepel, a választópolgárt értesíti.”
(3) A Ve. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választójog fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történő egyeztetés alapján állapítja meg.”
13. § A Ve. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választójog megállapítása céljából az a)-c) pontban megjelölt szervek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával, az alábbiak szerint:”
14. § A Ve. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Bármely nagykorú polgár kérheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok.”
15. § (1) A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országos Választási Bizottság]
„d) jóváhagyja az Európai Parlament tagjai választása és az országos népszavazás szavazólapjának adattartalmát,”
(2) A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Országos Választási Bizottság]
„h) megállapítja, hogy az országgyűlési képviselő-választásokon az országos listák, illetőleg az Európai Parlament tagjainak választásán a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,”
16. § A Ve. 35. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett, továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.
(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A külképviseleti választási iroda vezetőjét az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg.”
17. § A Ve. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg.”
18. § A Ve. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a diplomáciai képviselet személyzetének magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.”
19. § A Ve. 69. §-ának (1) bekezdésében a „2-9. számú” szövegrész helyébe a „2-10. számú” szövegrész lép.
20. § A Ve. a következő XI/A. fejezettel egészül ki:
„XI/A. Fejezet
AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA
99/A. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A választás kitűzése
99/B. § A választást az Európai Közösség által meghatározott időtartamon belüli napra kell kitűzni.
A választási eljárás nyilvánossága
99/C. § (1) A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.
(2) Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA
A névjegyzék összeállításának különös szabályai