2003. évi CXIV. törvény

a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról1

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 64. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás normatív módszereinek szabályozására a következő törvényt alkotja:

1. § A Fővárosi Közgyűlésnek az Ötv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott, a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásáról szóló rendeletét az e törvényben foglaltak szerint kell megalkotnia.

2. § A törvény hatálya a fővárosi önkormányzatra és a kerületi önkormányzatokra terjed ki.

3. § E törvény alkalmazásában:

a) Tárgyév: azon gazdasági év, amelyhez tartozó megosztandó bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a forrásmegosztás határozza meg.

b) Bázisév: a tárgyévet megelőző év.

c) Bázisévi tervszám: az önkormányzat bázisévre vonatkozó elfogadott költségvetésében szereplő eredeti előirányzat, vagy az abban figyelembe vett mutatószám, egyéb adat.

d) Állagmutató: az adott építmény aktuális műszaki állapotát mutatja, melynek meghatározása külön jogszabály szerint történik.

e) Felhalmozási és tőkejellegű kiadások: a külön jogszabályok szerint készített önkormányzati költségvetési rendeletben, illetve beszámolóban szereplő összegző adat.

4. § A forrásmegosztási eljárás az 5. § (3) bekezdésében meghatározott források olyan megosztása a fővárosi önkormányzat és az egyes kerületi önkormányzatok között, amely a meghatározott önkormányzati feladatok ellátásához szükséges kiadások és a forrásmegosztást megelőzően, ezek finanszírozására rendelkezésre álló meghatározott bevételek különbözetéből adódó deficitek arányában történik.

5. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek körét az Ötv. 64. § (4) bekezdése határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megosztott bevételekből, kivéve a (3) bekezdésben meghatározottakat, a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat megillető részesedést a Fővárosi Közgyűlés forrásmegosztásról szóló rendelete normatívan, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányának figyelembevételével szabályozza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megosztott bevételekből a településüzemeltetéssel, kommunális, sport- és egyéb feladatokkal összefüggő állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész, 0,25%-kal, mint a fővárosi önkormányzatot megillető adóérdekeltségi költséggel csökkentett iparűzési és idegenforgalmi adó, továbbá az üdülőhelyi normatív hozzájárulások az elismert szükségletek alapján megosztásra kerülő bevételek (a továbbiakban: deficitarányosan megosztandó bevételek).

(4) A (3) bekezdés szerinti deficitarányosan megosztandó bevételek nagyságának meghatározása a tárgyidőszakra vonatkozó fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámok alapján, míg a tárgyidőszakra vonatkozó forrásmegosztási korrekció a tárgyévet követően rendelkezésre álló, tárgyévre vonatkozó tényszámok alapján történik. A korrekciós eltérések elszámolására a tárgyévet követő év költségvetésének teljesítése keretében kerül sor, mely a tárgyévet követő évre vonatkozó forrásmegosztási rendelet módosulását is jelenti.

6. § (1) Az e törvény szerinti forrásmegosztás és korrekció elvégzéséhez szükséges a kerületi önkormányzati költségvetésben, illetve a beszámolóban szereplő, továbbá e törvényben nevesített egyéb naturáliákra vonatkozó adatszolgáltatást a fővárosi önkormányzat által - az államháztartás működési rendjéről szóló külön jogszabályok figyelembevételével - rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: Útmutató) szolgáltatják a kerületi önkormányzatok a fővárosi önkormányzat részére.

(2) A fővárosi önkormányzat az Útmutatót a kerületi önkormányzatok részére legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig, illetve a korrekcióhoz a tárgyévet követő év április 15. napjáig megküldi. A kerületi önkormányzatok az adatszolgáltatásnak a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig, illetve a korrekcióhoz a tárgyévet követő év május 5. napjáig tesznek eleget.

(3) A forrásmegosztás során a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításának alapja az önkormányzatok által külön jogszabály alapján készített bázisévet megelőző év december 31-i állapotot tükröző ingatlanvagyon-kataszter. A vonatkozó számításokat a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatósága által minden év április 30-ig teljesített adatszolgáltatás alapján a fővárosi önkormányzat végzi.

(4) A forrásmegosztás korrekciója során a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításának alapja az önkormányzatok által külön jogszabály alapján készített tárgyév december 31-i állapotot tükröző ingatlanvagyon-kataszter.

7. § (1) A fővárosi önkormányzat az Útmutatóban meghatározott kiadásokat kigyűjti és (2) bekezdésben meghatározott adatkorrekció elvégzése céljából az Útmutatóval egyidejűleg a kerületi önkormányzatok részére megküldi. A kerületi önkormányzatok a korrigált adatokat a 6. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre küldik vissza.

(2) Az adatkorrekciók kizárólag a következőkre vonatkoznak:

a) a működési kiadások tisztított összegének meghatározása (a pénzforgalom nélküli kiadásokból a felhalmozási célú tartalékok, felújítási, felhalmozási célú, de működési célúként tervezett kiadások kiszűrése);

b) a gyűjtő jelleggel használt szakfeladatokon (pl. igazgatás, településüzemeltetés) tervezett működési kiadások átrendezése a megfelelő szakfeladatokra;

c) a számításokban nem szereplő bevételekből (pénzmaradvány, áfa) tervezett kiadások kiszűrése;

d) az egyszeres folyó bevételekből tervezett - a deficitarányok meghatározásánál torzítást okozó - kiadások kiszűrése.

8. § A forrásmegosztási számításokban figyelembe vett működési kiadások körét a 9. §, illetve az igazgatási, településüzemeltetési típusú és a lakáságazat működtetésével kapcsolatos működési kiadások körét a 10. §, a felújítási és fejlesztési kiadások körét a 11-12. § határozza meg.

9. § (1) A forrásmegosztási számításokban az e törvény 1. számú mellékletében alapfeladatokként megnevezett működési kiadások számbavétele az alapfeladatokra vonatkozó normatívák felhasználásával történik.

(2) A tűzoltóság normatívan elismert kiadási szükséglete a bázisévi e célra juttatott központi költségvetési működési támogatás 1,1-szerese.

(3) A tömegközlekedés normatívan elismert kiadási szükséglete a vállalati éves beszámolók alapján a tömegközlekedési vállalatok (Budapest, Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Szeged) egy férőhely-kilométerre eső összesített nettó ráfordításainak a BKV férőhely-kilométer adatával szorozva számított értéke, csökkentve a BKV menetdíjbevételével és a BKV által igénybe vett árkiegészítéssel. A vidéki vállalatokra vonatkozó adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium küldi meg a tárgyévet megelőző év október 31-ig a fővárosi önkormányzat részére.

(4) A színházi támogatások normatívan elismert kiadási szükségletét a bázisévi költségvetések szerint, a központi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok színházi támogatásának, valamint a külön támogatott önkormányzati fenntartású színházaknál a fenntartó önkormányzattól kapott összes működési támogatásának figyelembevételével, az egy színházi férőhelyre jutó átlag és a fővárosi, kerületi színházi férőhelyek szorzataként kell megállapítani. A támogatásra vonatkozó vidéki adatokat a Belügyminisztérium a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bevonásával küldi meg a tárgyévet megelőző év október 31-ig a fővárosi önkormányzat részére.

10. § A forrásmegosztás az igazgatási, településüzemeltetési típusú és a lakáságazat működésével kapcsolatos elismert kiadásokat az e törvény 2. számú mellékletében meghatározottak figyelembevételével veszi számba.

11. § A számított felújítási szükségletek esetében az éves elismert kiadások kiszámítása - első alkalommal - a 2003. január 1-jén rendelkezésre álló ingatlanvagyon-kataszter mutatóinak felhasználásával, a 6. § (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján történik. Az ingatlanvagyon-kataszterből származó adatokat a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok évente aktualizálják. Az önkormányzatok tulajdonában lévő és az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagyonelemek felsorolását és ezen vagyonelemek felújítási szükségletének tekintett költségek számítási módját e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

12. § (1) A számított fejlesztési szükséglet az e törvény 1. számú melléklet 2. pontja, továbbá a 9. § (2)-(4) bekezdése szerinti, az e törvény 2. számú mellékletének 2. és 4-6. pontja szerinti, továbbá az e törvény 3. számú mellékletének 4. pontja alapján meghatározott összesített működési és felújítási kiadások 13%-a. Az ilyen módon meghatározott összegből a jogcímekre lebontott elismert fejlesztési kiadások az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott jogcímek és súlyok szerint képződnek.

(2) Az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott súlyok a 2007. évre elkészített forrásmegosztástól kezdődően öt éven át úgy változnak, hogy a „kiépítetlen utak és közterek aránya” jogcím évi 1 százalékponttal csökken és a „zöldterület aránya” jogcím évi 1 százalékponttal emelkedik.

13. § A kiadási szükséglet az e törvény 1. számú mellékletének 2. pontja szerinti, továbbá a 9. § (2)-(4) bekezdése szerinti alapfeladatonkénti és az e törvény 2. számú melléklet 2., 4-6. pontja szerinti, működési kiadási szükségletek, valamint a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti felújítási szükségletek és a 12. § szerinti a fővárosi önkormányzatra és kerületi önkormányzatonként számított fejlesztési szükségletek összessége.

14. § (1) A kiadási deficitek megállapításakor figyelembe veendő bevételeket e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A forrásmegosztási számítás során bevételnek minősülnek az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott bevételeken túl a vagyonhasznosítással és lakásgazdálkodással foglalkozó, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti tervében szereplő, de az önkormányzati költségvetésekbe be nem fizetett lakbér és bérleti díj bevételek is.