2003. évi CXVI. törvény
a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről1
Az Országgyűlés az államháztartás hároméves kereteiről és a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HÁROM ÉVES KERETEI
1. § A magyar gazdaság tartós növekedésének és a versenyképesség erősítésének elősegítése érdekében, a kormányzati szektor hiányának az adott évi költségvetési törvényben az Áht. 8. §-ának (4) bekezdése szerint számított mutatója a bruttó hazai termék (GDP) 2004-ben 3,8%-át, 2005-ben 2,8%-át, 2006-ban 2,5%-át nem haladhatja meg.
2. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú melléklet mutatja be.
(2) Az e törvény 16. számú mellékletében meghatározott tárgyévi kötelezettségvállalási keret-előirányzatok kifizetési előirányzataiból a tárgyévi költségvetési törvény 1. számú mellékletében nem szereplő összegeket a tárgyévet követő két év költségvetésében szükséges előirányozni.
(3) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén a 16. számú mellékletben az arra az évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. Kötelezettségvállalásra az érintett Operatív Program Irányító Hatósága egyetértésével kerülhet sor.
(4) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 17. számú melléklet mutatja be.
Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén a 17. számú mellékletben az arra az évre meghatározott uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Kohéziós Alap Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség.
Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalásra a közlekedési projektek esetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közreműködő Szervezete, környezetvédelmi projektek esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közreműködő Szervezete egyetértésével kerülhet sor.
3. § (1) A több éven átnyúló kötelezettségek fejlesztési céljaiként az Országgyűlés a következő beruházásokat határozza meg:
a) gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés;
b) budapesti 4-es - Budapest-Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakaszának (a továbbiakban: 4-es metró) építése;
c) Vásárhelyi-terv.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb célkitűzéseket az Országgyűlés a 18. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
A privatizációs bevételek infrastruktúra-fejlesztési célú felhasználásának keretszabálya
4. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) által a privatizációs folyamat befejeződéséig a központi költségvetésbe befizetett privatizációs bevételek a jóváhagyott költségvetési előirányzat erejéig Infrastruktúra-fejlesztési Tőkealap Számlát képeznek a finanszírozáshoz.
(2) Az éves költségvetési törvényben meghatározott közlekedési infrastrukturális fejlesztések előirányzatai mértékéig, a privatizációs bevételek beérkezéséig a központi költségvetés saját forrásai terhére átmenetileg megelőlegezi a kiadások fedezetét.
(3) Az Infrastruktúra-fejlesztési Tőkealap Számla elszámolásinak nyilvántartásáról a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a Kincstári Egységes Számlán (a továbbiakban: KESZ) belül gondoskodik. A Tőkealap Számla tárgyhavi képződését és költségvetési előirányzatonkénti felhasználását a pénzügyminiszter havonta nyilvánosságra hozza, amikor beszámol a Tőkealap Számla tárgyhavi, tárgyévi és a létrehozataltól számítva halmozott alakulásáról a privatizációs folyamat befejeződéséig. A Kormány a zárszámadási törvényben számol be a Tőkealap Számla alakulásáról.
MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2004. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
5. § Az Országgyűlés a 2004. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét 6 132 434,5 millió forintban, azaz hatmillió-egyszázharminckétezer-négyszázharmincnégy egész öttized millió forintban,
b) bevételi főösszegét 5 481 509,5 millió forintban, azaz ötmillió-négyszáznyolcvanegyezer-ötszázkilenc egész öttized millió forintban,
c) hiányát 650 925,0 millió forintban, azaz hatszázötvenezer-kilencszázhuszonöt millió forintban
állapítja meg.
6. § (1) Az 5. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 5. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a KESZ folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Kincstár által kezelt követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 68. §-ában meghatározott hiteleinek 2004-ben érvényes kamatlába 6,78%.
Második Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
8. § (1) Céltartalék szolgál
a) a központi költségvetési szerveknél - ide nem értve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket - foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnél foglalkoztatottak 2004. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkentésével összefüggő egyszeri kifizetések, továbbá
b) a főtisztviselők illetményének
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók - legfeljebb 1000,0 millió forint összegben - a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és közlekedési miniszterrel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kötött megállapodás alapján, ha a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. MÁV Rt. EU-konform átalakításához történő hozzájárulás alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím előirányzat teljes mértékben felhasználásra került.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás alapján.
(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
9. § (1) Az ÁPV Rt. 2004. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe.
(2) 2004. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.
(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c) konszern-felelősség alapján történő kifizetések;