2003. évi CXXVI. törvény
a közösségi vámjog végrehajtásáról1
Az Országgyűlés az Európai Közösség belső piacának működése és a közösségi vámjog maradéktalan érvényesülése, valamint a bevételek biztosítása érdekében, figyelembe véve a közösségi vívmányokat, a következő törvényt alkotja:
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Európai Közösség vámjogát (a továbbiakban: közösségi vámjog) - annak elsőbbsége mellett - az e törvény hatálya alá tartozó területen a jelen törvényt is figyelembe véve kell végrehajtani.
(2) E törvény alkalmazásában közösségi vámjog:
a) a Tanács 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: vámkódex),
b) a Bizottság 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK számú Tanácsi Rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet),
c) a Tanács 918/83/EGK rendelete a vámkönnyítések közösségi rendszerének felállításáról (a továbbiakban: vámmentességi rendelet),
d) a Tanács 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról
a módosításaikkal együtt.
(3) E törvény alkalmazásában
1. fővámhivatal: a megyeszékhelyen működő - Budapesten és Pest megyében a budapesti 17. számú Vámhivatal -, kiemelt feladatot, így különösen az engedélyezést, a vámok könyvelését, a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, elszámolásokat ellátó vámhivatal;
2. vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítése érdekében végzett cselekmények összessége;
3. megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, valamint
a) akinek/amelynek a kérelem elbírálása, vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami adóhatóságnál (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az előírt, vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása, és
b) aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
Az a) pontban meghatározott, az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás adatait a vámhatóság közvetlenül kéri meg az állami adóhatóságtól, amennyiben a megbízható vámadós feltételeinek igazolása során ezen adótitoknak minősülő adatai kezelésére az ügyfél a vámhatóságot írásban felhatalmazza. A felsorolt feltételek fennállását a vámhatóság folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. Közhivatalok esetén az a) pontban meghatározott erkölcsi bizonyítvány helyett a munkáltató igazolása is elfogadható, amennyiben a munkakör betöltésének feltétele a büntetlen előélet;
4. integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és - a címzett ellenkező rendelkezése hiányában - személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybevevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldemények a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás. A szolgáltató biztosítja a küldemény vámkezelését, továbbá azt, hogy tevékenysége alatt az mindvégig a felügyelete alatt marad, és a küldeménnyel kapcsolatos információk és a kézbesítés igazolása bármikor visszakereshető;
5. vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen árut - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - külön engedély nélkül lehet a vámhatáron átszállítani;
6. a vámfelügyelet módjai:
a) közvetlen vámfelügyelet: az áru őrzése - ideértve a vámhivatal által üzemeltetett közvámraktárat, és a hivatalból történő raktározást - vagy hivatalos kísérése,
b) közvetett vámfelügyelet: a vámszervezet által gyakorolt minden egyéb felügyeleti forma;
7. utólagos ellenőrzés: a személyek gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan a közösségi vámjog és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései betartásának ellenőrzése;
8. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru, ha annak a jövedéki törvény szerinti kereskedelméhez engedély szükséges és/vagy azt jövedéki adófizetési kötelezettség terheli;
9. ügyfél: akit a közösségi vámjog és/vagy e törvény alapján jogok illetnek meg, és/vagy kötelezettségek terhelnek. Ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is;
10. a vámhivatal hivatalos helyének minősül:
a) a vámudvar, ahol a vámhatóság által előzetesen egységesen meghatározott valamennyi szükséges feltétel biztosított a vámigazgatási eljárások lefolytatására, amely lehet:
I. típusú, ahol vámigazgatási eljárás lefolytatását bárki kérheti a vámhivataltól, vagy
II. típusú, ahol a vámigazgatási eljárás lefolytatását csak az üzemeltető kérheti;
b) a házi szemle helye, ahol a vámhivatal a házi szemlét kérő írásbeli kérelmére mindazokat az eljárási mozzanatokat végzi el, amelyek az adott vámeljárás tekintetében a vámellenőrzés sérelme nélkül elvégezhetők. Ez lehet:
1. eseti jellegű (eseti házi szemle), vagy
2. rendszeres jellegű (rendszeres házi szemle);
11. közhivatal: a közhatalmi feladatokat ellátó, valamint a központi és helyi közigazgatási szervek;
12. nem közösségi adók és díjak: valamennyi, a vámigazgatási eljárás során megállapított olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiszabását és beszedését külön jogszabályok a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalják, így különösen a jövedéki adó, az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, a környezetvédelmi termékdíj.
I. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYA
2. § (1) E törvényt, valamint a Magyar Köztársaságban alkalmazásra kerülő - behozatali vagy kiviteli eljárásra vonatkozó - nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai közösségi jog által nem szabályozott kérdésekben az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörébe tartozik.
(2) E törvény területi hatálya - a (3) bekezdésben említett kivételekkel - a Magyar Köztársaság államterületére terjed ki.
(3) Nemzetközi szerződés alapján
a) a külföldön létesített magyar vámhivatalt e törvény hatálya szempontjából a Magyar Köztársaság államterületén működőnek,
b) a Magyar Köztársaság államterületén létesített külföldi vámhivatalt pedig az államterületen kívül működőnek kell tekinteni.
(4) E törvény személyi hatálya a vámszervezetre és a vámkódex hatálya alá tartozó személyre terjed ki, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott valamennyi szervezeti formát is.
(5) Ha a közösségi vámjog, valamint e törvény - figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat - valamely kérdésben nem rendelkezik, vámigazgatási ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § A nem közösségi adókra és díjakra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azoknak a biztosítását, kiszabását és/vagy beszedését a külön jogszabályok a vámhatóság hatáskörébe utalják.
II. Fejezet
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG VÁMJOGÁNAK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A vámkódex 5. Cikkéhez
4. § (1) Közvetett képviselőként árunyilatkozatot vámügynök vagy közhivatal adhat.
(2) Természetes személy a Ptk.-ban foglaltak alapján képviselheti azt a személyt, amelynek alkalmazásában áll.
A vámkódex 6. Cikkéhez
5. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntéséhez külföldi vámhatóság megkeresése szükséges, az eljárást legfeljebb 12 hónapra fel lehet függeszteni. A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.
(2) Amennyiben a hatályos vámjogszabályok az ügyfél kérelméhez kötötten lehetőséget biztosítanak összevont árunyilatkozat benyújtására, úgy a hivatalból indított eljárásokban is mód van olyan döntés meghozatalára, amely az összevont árunyilatkozaton alapul.
A vámkódex 13. Cikkéhez
Vámellenőrzés
6. § A vámellenőrzésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, ha külön jogszabály a vámhatóság vámigazgatási hatáskörébe utal árura vonatkozóan ellenőrzési feladatokat.
Utólagos ellenőrzés
7. § (1) A vámhatóság - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörrel rendelkező szervei jogosultak a jogszabályok alapján utólagos ellenőrzést végezni.
(2) Az utólagos ellenőrzést végző személyek a hivatalos eljárás megkezdése előtt kötelesek magukat igazolni és az ellenőrzési jogosultságukat igazoló megbízólevelet bemutatni. Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött személy köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.
(3) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött köteles a vámkódex 14. Cikkében meghatározott kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tenni. Az ellenőrzött kötelezettségének megszegése miatt az Áe.-ben meghatározott bírsággal sújtható.
(4) A vámhatóság az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos iratot és más tárgyi bizonyítékot vonhat be. Az iratok bevonása előtt a vámhatóság az ellenőrzött kérelmére biztosítja, hogy azokról másolatot készítsen.
(5) A vámhatóság a vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelyre az ellenőrzött a jegyzőkönyv átvételét követő 8 napon belül észrevételt tehet. Észrevétel esetén a vámhatóság a vizsgálatot folytathatja, megállapításairól ismételten jegyzőkönyvet készít. Ha a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt az ellenőrzött nem tesz, a vámhatóság a vizsgálatot befejezettnek nyilvánítja. Ha a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött nem tesz észrevételt, vagy az ellenőrzött kéri, a jegyzőkönyv átadásakor zárótárgyalást kell tartani. Ezt követően az utólagos ellenőrzés lezárásaként a vámhatóság szükség esetén határozatot hoz és megteszi a további szükséges intézkedéseket.