2003. évi CXXVIII. törvény

a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről1

Az Európai Unió egészére kiterjedő közös közlekedési stratégia megvalósításában kiemelt szerepet kapott a Transz-európai Közlekedési Hálózat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé az egységes európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunkat, a hazai közúthálózatnak a hazánkat érintő pán-európai folyosók mentén történő fejlesztését. A hálózatok kiépítése, nyomvonalvezetése és működtetése a gazdaságpolitikai és területfejlesztési elképzelések megvalósításának eszköze.

A Transz-európai hálózatokhoz megfelelő színvonalon kapcsolódni képes közlekedési hálózatnak a lehető legrövidebb időn belüli kiépítése, az országhatárokon is átnyúló regionális együttműködés fejlesztése, a szomszédos országokkal való kapcsolatok elősegítése, a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása, a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés elősegítése, valamint a belső gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. § (1) Az állam feladata az országos közúthálózat tervezése, fejlesztése, igénybevételének szabályozása, továbbá az országos közutak fenntartása és üzemeltetése. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fontos közérdekű tevékenység.

(2) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, de az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.

(3) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével összefüggő

a) hatósági eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény,

b) államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének

rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) A törvényt a 2007. december 31-éig terjedő időszakban, az autópályák és autóutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.

(2) A 2007. december hó 31-éig átadandó gyorsforgalmi utak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 2003-2007 között előkészítés alatt álló gyorsforgalmi utak felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

Általános szabályok

3. § (1) A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről,

a) 2005. évben 327 milliárd forintról,

b) 2006. évben 347 milliárd forintról,

c) 2007. évben 415 milliárd forintról

- a központi költségvetésből (a közlekedésért felelős minisztérium költségvetési fejezetében, az e célra megnevezett fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzatban), az Európai Unió támogatási alapjaiból megkapott pénzeszközökből, illetve a magántőke bevonása alapján rendelkezésre álló pénzeszközökből - a Kormány gondoskodik.

(2) A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető.

(3) A Kormány - a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a pénzügyminiszter útján - évente, az Országgyűlés őszi ülésszakának első hónapjában beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságainak a gyorsforgalmi úthálózat építésének előrehaladásáról, valamint a költségvetési források és egyéb támogatási eszközök felhasználásáról.

4. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak építtetője - a koncessziós szerződéssel érintett utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, a gyorsforgalmi úthálózat építésért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság (a továbbiakban: építtető).

(2) A hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során az építtető (vagy megbízottja) jár el.

5. § (1) A gyorsforgalmi út tervezése és építése - a jogszabályban meghatározott, hatályos területrendezési tervekkel összhangban - a miniszter kezdeményezése alapján indul meg.

(2) A miniszter rendelkezésére az építtető közbeszerzési eljárás keretében kiválasztja a tervezőt és elkészítteti az útépítés lehetséges nyomvonalváltozatait magába foglaló műszaki tanulmányt, továbbá összeállíttatja az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány dokumentációját.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt tanulmány és dokumentáció előkészítése során a tervező a környezetvédelmi hatósággal, az érintett szakhatóságokkal és helyi önkormányzatokkal kapcsolatot tart.

(4) Az építtető az előzetes környezeti tanulmány elkészítésének szakaszában a lakosság tájékoztatása, valamint az érintett önkormányzatok véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat tart. Az építtető a lakossági fórumokon elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, amelyet a környezetvédelmi hatóság részére megküld.

(5) A kiemelt közérdekre és a környezetvédelmi prioritásokra tekintettel a környezet és termőföld, valamint a primer ásványvagyon védelme kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tervezés, engedélyezés és a megvalósítás valamennyi fázisában. Ennek érdekében a másodlagos nyersanyagok - elsősorban a pernye, kohászati salak, bányameddők, építési és bontási hulladékok - felhasználása a közbeszerzési eljárásoknál az erre vonatkozó előzetes szakértői vizsgálatok figyelembevételével, továbbá a hasznosításban érintettek (a felhasználandó anyagok tulajdonosai és az út építtetője) gazdasági együttműködése esetén írható elő.

6. § (1) A gyorsforgalmi útnak az előzetes környezeti tanulmány és a területrendezési terv-tanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és a gyorsforgalmi út számára legfeljebb két változatban kijelölt 500 méter szélességű területsávját (a továbbiakban: nyomvonal), a környezetvédelmi hatóságnak az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozata alapján, a miniszter - a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelet kihirdetésétől a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek tekintetében. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében az építtető gyakorolja. A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a gyorsforgalmi út építése céljából ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe ad.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben két változat szerepel és a kihirdetett nyomvonalak egyikére a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt megadja, a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően - a rendeletet a környezetvédelmi engedélyben meghatározott nyomvonal alapján módosítja.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt rendeletben kihirdetett nyomvonal(ak)ra a környezetvédelmi hatóság [9. § (1) bekezdés] a részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján a környezetvédelmi engedélyt nem adja ki, a rendelet módosításával vagy a rendelet hatályon kívül helyezésével és új rendelettel a miniszter - az (1) bekezdésben meghatározottak alapján - új nyomvonalat jelöl ki.

7. § (1) A gyorsforgalmi útnak a 6. § (3)-(4) bekezdésében említett rendelettel meghatározott nyomvonalon történő megépítéséhez szükséges területet - ha a Magyar Állam a 6. § (2) bekezdésében meghatározott elővásárlási jogát nem gyakorolta - adásvétel útján, illetve csereingatlan biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.

(2) Ha a terület a 6. § (2) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem szerezhető meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást az építtető kérelmére, a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján, de az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell lefolytatni.

(3) A nyomvonal területének megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

8. § A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania,

b) a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor,

c) a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését az építtető vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni.

III. Fejezet

A hatósági eljárás egyes szabályai

9. § (1) A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes engedélyezési szakasz, részletes engedélyezési szakasz) első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az eljárásokban szakhatóságként a külön jogszabályban másodfokú szakhatóságként megjelölt szervek járnak el.

(2) A környezetvédelmi hatóság az e törvényben meghatározott környezetvédelmi engedélyezési eljárás mindkét szakaszában köteles a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) szakvéleményét beszerezni.

(3) A környezetvédelmi hatóság az előzetes engedélyezési szakaszban a közszemlére tételi kötelezettségét - külön jogszabályban előírtakra is figyelemmel - a KKF-fel együtt; a részletes engedélyezési szakaszban a közmeghallgatási kötelezettségét (Kt. 93. §) pedig az építtető bevonásával teljesíti.