(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel feltétele az is, hogy a személy vagy a szervezet rendelkezzen külön jogszabályban [404. § (2) bekezdésének b) pontja] meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve, ha egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással már rendelkezik, és annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket.

(4) Az ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenység ellátására jogosult is folytathat hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, ha megfelel az e §-ban foglalt feltételeknek.

(5) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó akkor láthat el az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, ha ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.

A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

12. § (1) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) a Közbeszerzések Tanácsa vezeti (386-391. §).

(2) Az ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit (a továbbiakban: minősítési szempontok) és igazolási módjait a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja, a 61. § (1) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, valamint a 66-68. § és a 69. § (1)-(3) bekezdése alapján a Közbeszerzések Tanácsa határozza meg, és a Közbeszerzési Értesítőben meghirdeti. A minősítési szempontok meghatározása során a Közbeszerzések Tanácsa jogosult a hivatkozott szempontok közül választani.

(3) A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között székhelyük, illetőleg letelepedési helyük szerint, sem más módon.

13. § (1) A minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást.

(2) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles elfogadni a jegyzék szerinti igazolást.

(3) A minősített ajánlattevőnek külön kell a 63. § szerint igazolnia, illetőleg írásban nyilatkoznia, hogy nem tartozik a 60. § (1) bekezdése e) pontjának, valamint - ha az ajánlatkérő azt előírta - a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(4) A minősített ajánlattevőnek szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az előminősítési rendszerében (215-219. §) - a 12. § (2) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest - szigorúbban állapítja meg a 65-69. § alapján az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek erre a körülményre kifejezetten utalnia kell a hirdetményben (felhívásban).

14. § (1) Ha a belföldön letelepedett minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását az Európai Unió egy másik tagállamának ajánlatkérője által meghirdetett közbeszerzési eljárásban nyújtja be, az igazolás kizárólag a 60. § (1) bekezdésének a)-d), f) pontja, a 61. § (1) bekezdése, valamint a 66. § (1) bekezdésének b)-c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének a), d) pontja és (3) bekezdésének b) pontja tekintetében vélelmezi az ajánlattevő megfelelőségét.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha az e törvény szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, a minősített, illetőleg elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származik.

A határidők számítása

15. § (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(4) A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik.

Az éves statisztikai összegezés

16. § (1) Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának.

(2) A Közbeszerzések Tanácsa az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést legkésőbb a tárgyévet követő év október 31. napjáig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.

(3) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg az éves statisztikai összegezést, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke felhívja az ajánlatkérőt az összegezés harminc napon belüli megküldésére, és egyben figyelmezteti, hogy ha az összegezést nem küldi meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását fogja kezdeményezni (328. §).

A központosított közbeszerzés

17. § (1) A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan központosított eljárást lehet alkalmazni. A Kormány jogosult az eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.

(3) A központosított eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) Központosított eljárás keretében az ajánlatkérésre feljogosított szervezet - a központosított közbeszerzések becsült értékére is figyelemmel - e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.

Egyéb rendelkezések

18. § Az ajánlatkérők - kivéve a 22. § (2) bekezdése, a 241. § b)-c) pontja és a 293. § b) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni e törvény 401. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését követő, illetőleg az e törvény hatálya alá kerülésüktől számított harminc napon belül. A Közbeszerzések Tanácsa listát vezet az ajánlatkérőkről, és azt a honlapján közzéteszi, továbbá szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére az ajánlatkérők listájáról. Bárki jogosult bejelenteni a Közbeszerzések Tanácsához valamely - a listán nem szereplő - szervezet e törvény hatálya alá tartozását.

19. § Az 1. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésekről a külügyminiszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és az igazságügyminiszter tájékoztatót ad ki. A tájékoztatót a Közbeszerzési Értesítőben is közzé kell tenni.

20. § (1) Az eljárási cselekmények - az e törvényben, illetőleg külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - elektronikusan is gyakorolhatók.

(2) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.

(3) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, az igazolás hiteles másolatban is benyújtható.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

IV. Fejezet

ÁLTALÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

1. Cím

A FEJEZET ALKALMAZÁSI KÖRE

Általános rendelkezések

21. § (1) E fejezet szerint kell eljárni a 22. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha

a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat;

b) tervpályázati eljárást folytatnak le (10. cím), és a 33. § szerinti értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat.

(2) Építési koncesszió esetében a 8. cím szerinti különös szabályok is alkalmazandóak.

(3) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás (9. cím) alkalmazható. Ez az eljárás a 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetében nem alkalmazható; ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

(4) Az V. fejezet szerint kell eljárni, ha a közbeszerzés, illetőleg a tervpályázat az ott meghatározott ágazatokkal, illetőleg tevékenységekkel kapcsolatos, beleértve az V. fejezet szerinti kivételeket is.

Ajánlatkérők

22. § (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:

a) a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv;

c) az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;

d) a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;

e) a köztestület, a köztestületi költségvetési szerv, a sportági országos szakszövetség;

f) a közalapítvány;

g) a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület;