(3) A Gktv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kamarai közfeladatok ellátásához, valamint az (1) bekezdés b) pont szerinti elemzések elkészítéséhez a gazdasági kamarák jogosultak a gazdálkodó szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférésre, az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségek megtérítése mellett.”

8. § (1) A Gktv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő h)-j) pontokkal egészül ki:

[Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:]

„h) megállapítja a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás területi gazdasági kamarák közötti elosztásának elveit;

i) kidolgozza a kamarák részére átadott közfeladatok egységes eljárás keretében történő ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot;

j) az általános szerződési feltétel tisztességtelensége kérdésében véleményt nyilvánít, kivéve, ha a jogszabály az általános szerződési feltétel jóváhagyását követeli meg.”

(2) A Gktv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos kamarák Állandó Választottbíróságot működtethetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat.”

(3) A Gktv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az országos kamara alapszabálya az országos kamara számára további feladatokat állapíthat meg.”

9. § A Gktv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 9-12. §-okban foglalt közfeladatokat - a 10. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt eltérések figyelembevételével - minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.”

10. § (1) A Gktv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból - a választási névjegyzékbe felvett - gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés.”

(2) A Gktv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörbe tartozik]

„c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak a megválasztása és visszahívása, e tisztségviselők díjazásának megállapítása;”

11. § A Gktv. 19. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

„b) a tagdíjra vonatkozó általános szabályok megállapítása, a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;”

„e) az Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása;”

12. § A Gktv. 21. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, főtitkárra, titkárra írásban átruházhatja.

(2) A gazdasági kamarák alelnökeinek számát a kamara alapszabálya állapítja meg.”

13. § A Gktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.”

14. § A Gktv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 10. § (1) bekezdésének c)-f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.”

15. § A Gktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A területi kereskedelmi és iparkamarán belül - e törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, a területi agrárkamarán belül - ágazati és szakmai szempontok szerint - osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról - a választási időszakok megtartásának figyelembevételével - a kamara alapszabálya rendelkezhet.

(2) Az agrárkamarán belül legfeljebb 12 osztály alakítható, de legalább 3 osztályt kell alakítani.”

16. § A Gktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A gazdasági kamara tisztségviselői:]

„d) a főtitkár, illetve a titkár.”

17. § A Gktv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara

a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) Ha a gazdasági kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság

a) megsemmisíti a kamara törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyűlését;

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára - felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg, szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel;

d) amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható, a kamarát - az országos gazdasági kamara kivételével - feloszlatja.

(4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyűlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.

(5) A bíróság az ügyészség keresete alapján megállapítja a kamara megszűnését, ha tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken.

(6) A kamara feloszlatása vagy megszűnésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törléséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. A megszűntnek nyilvánítás esetén a megszűnő kamara általános jogutódát a bíróság jelöli ki.”

18. § (1) A Gktv. 30. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban, az agrárkamarákban osztályokban választják meg.”

(2) A Gktv. 30. §-ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani

a) a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba;

b) az agrárkamarákban - ágazati és szakmai szempontok szerinti - osztályokba.

(4) Az egyes kamarai tagozatokba és osztályokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok, illetve osztályok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.”

19. § (1) A Gktv. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdálkodó szervezetekről a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az agrárkamarán belül osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdőidőpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.”

(2) A Gktv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba, az agrárkamarán belül másik osztályba sorolja át.”

20. § A Gktv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét a kamara székhelyén és ügyfélszolgálati irodáiban betekintésre bárki számára hozzáférhetővé teszi.”

21. § A Gktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők négyéves időtartamra választhatók meg és újraválaszthatók.”

22. § A Gktv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik:

a) tagdíjakból;

b) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;

c) a kamarák által alapított társaságok tevékenységéből származó bevételből;