2004. évi XLVIII. törvény
a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról1
I. Fejezet
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az MNB engedélyezési hatáskörébe tartotó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint az engedélyek visszavonása, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.”
2. § A Hpt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.”
3. § A Hpt. 17. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
„f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez, illetőleg a tulajdonszerzéshez szükséges összeg az alapításban, tulajdonszerzésben részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,”
4. § A Hpt. 32/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.”
5. § (1) A Hpt. 51. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha]
„a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,”
(2) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó Kincstári Vagyoni Igazgatósággal”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(3) A Hpt. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.”
6. § A Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
„n) a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,
o) a megbízó számlaszámának, továbbá
1. természetes személy esetén családi és utónevének, amennyiben van házassági nevének, valamint lakcímének,
2. jogi személy esetén nevének, rövidített nevének, valamint székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepe címének
külföldi pénzügyi intézmény számára történő továbbítása levelező banki szolgáltatás nyújtásakor.”
7. § (1) A Hpt. 97. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A hitelintézet a befogadó ország betétvédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételéről a tudomásszerzéssel, illetve a kérelem benyújtásával egyidőben köteles tájékoztatni az Alapot.”
(2) A Hpt. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.”
(3) A Hpt. 97. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a fióktelep a (3) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.”
(4) A Hpt. 97. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű betétbiztosítással, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.”
(5) A Hpt. 97. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított betétek köre meghaladja a fióktelepre érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított betétek körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep csatlakozott az Alaphoz. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § előírásait kell alkalmazni.”
8. § A Hpt. 100. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá]
„c) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.”
9. § A Hpt. 105. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik. Az ötszáz forintnak megfelelő összegnél kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.”
10. § A Hpt. a 109. §-t követően a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § (1) Az Alap könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Az Alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja az igazgatótanács.
(3) A könyvvizsgáló természetes személy megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az Alapnál és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a könyvvizsgálói feladatokat.
(4) A könyvvizsgáló feladata az Alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az Alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos igazgatótanácsi előterjesztések hitelességéről.”
11. § A Hpt. 128/L. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkéntes alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat az önkéntes alapnál, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál az önkéntes alapnál - a feladatát.”
12. § A Hpt. 133. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál a hitelintézetnél - a feladatát.”
13. § A Hpt. 139. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott, pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy, valamint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet és pénzügyi vállalkozás fióktelepe után felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordítások terhére.