Article 22
Denunciation
1. Any Party may, at any time, denounce this Convention by means of a notification addressed to the Secretary General of the Council of Europe.
2. Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiration of a period of three months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.
Article 23
Notification
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council and any other signatories and Parties to this Convention of:
a) any signature;
b) the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;
c) any date of entry into force of this Convention, in accordance with Articles 15 and 16;
d) any other act, notification or communication relating to this Convention.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention.
Done at Strasbourg, the 4th day of November 1999, in English and in French, both texts being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of the Council of Europe, to the non-member States which have participated in the elaboration of this Convention, to the European Community, as well as to any State invited to accede to it.”
„Korrupcióról szóló Polgári Jogi Egyezmény
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai, más aláíró államok és az Európai Közösség
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagok közötti szorosabb egység megteremtése;
tudatában a korrupció elleni harc területén a nemzetközi összefogás erősítése fontosságának;
hangsúlyozva, hogy a korrupció jelentős fenyegetést jelent a jogállamiságra, a demokráciára és az emberi jogokra, a méltányosságra és a társadalmi igazságosságra, akadályozza a gazdasági fejlődést, veszélyezteti a piacgazdaság megfelelő és tisztességes működését;
felismerve a korrupció egyéneket, vállalatokat, az államot, valamint a nemzetközi szervezeteket érintő káros pénzügyi következményeit;
meggyőződve annak a fontosságáról, hogy a polgári jog hozzájárul a korrupció elleni harchoz, különösen azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a károsultak méltányos kártérítést kapjanak;
felidézve az európai igazságügyminiszterek XIX. (Málta, 1994.), XXI. (Cseh Köztársaság 1997) és a XXII. (Moldova, 1999) konferenciájának döntéseit és határozatait;
figyelembe véve a Miniszterek Bizottsága által 1996. novemberben elfogadott Korrupció Elleni Akcióprogramot;
figyelembe véve egy, a korrupcióból eredő károk polgári jogi jogorvoslatáról szóló Egyezmény kidolgozásának megvalósíthatósági tanulmányát is, amit a Miniszterek Bizottsága 1997 februárjában hagyott jóvá;
figyelembe véve a Miniszterek Bizottsága 1997. novemberében tartott, 101. ülésszakán elfogadott (97) 24. számú határozatát a Korrupció elleni harc 20 Irányelvéről, a Miniszterek Bizottsága 1998. májusában tartott, 102. ülésszakán elfogadott (98) 7. számú határozatát, amely felhatalmazást ad a „Korrupció elleni Államok Csoportja” (GRECO) felállításáról szóló kibővített részmegállapodás létrehozására és az 1999. május 1-jén elfogadott, a GRECO megalapításáról szóló (99) 5. számú határozatot;
felidézve az Európa Tanács tagállamainak állam- és kormányfői által 1997. októberében, a második csúcstalálkozón, Strasbourgban elfogadott Végső Határozatot és Akciótervet,
az alábbiakban állapodtak meg:
I. Fejezet
NEMZETI SZINTEN MEGHOZANDÓ INTÉZKEDÉSEK
1. Cikk
Az Egyezmény célja
Mindegyik Fél belső joga hatékony jogorvoslatot biztosít azoknak a személyeknek, akik korrupció miatt szenvedtek kárt; lehetővé téve számukra, hogy jogaikat és érdekeiket megvédjék, ideértve a kártérítés igénybevételének lehetőségét is.
2. Cikk
A korrupció fogalma
Ezen Egyezmény vonatkozásában a „korrupció” megvesztegetés, egyéb jogtalan előny, illetve kilátásba helyezett megvesztegetés, egyéb jogtalan előny közvetlen vagy közvetett kérése, felajánlása, adása vagy elfogadása, amely a megvesztegetés, egyéb jogtalan előny, illetve kilátásba helyezett megvesztegetés, egyéb jogtalan előny elfogadójától elvárt kötelesség vagy magatartás megfelelő teljesítését akadályozza.
3. Cikk
Kártérítés
1. Mindegyik Fél belső joga biztosítja a korrupció miatt kárt szenvedett személyeknek azt a jogot, hogy eljárást indíthatnak ilyen káruk teljes megtérítése érdekében.
2. Az ilyen kártérítés a tényleges kár, az elmaradt haszon és a nem vagyoni kár megtérítésére is kiterjedhet.
4. Cikk
Felelősség
1. Mindegyik Fél belső joga rendelkezik arról, hogy a kártérítés érdekében a következő feltételeknek kell teljesülniük:
(i) az alperes elkövette a korrupciós cselekményt vagy felhatalmazást adott annak megtételére, illetve elmulasztott ésszerű lépéseket tenni a korrupciós cselekmény megelőzése érdekében,
(ii) a felperest kár érte; és
(iii) a korrupciós cselekmény és a kár között okozati összefüggés van.
2. Mindegyik Fél belső joga rendelkezik arról, hogy ha több alperes felelős ugyanazon korrupciós tevékenységgel okozott kárért, akkor az ő felelősségük együttes és egyetemleges.
5. Cikk
Állami felelősség
Mindegyik Fél belső joga megfelelő eljárást biztosít azon személyek részére, akik köztisztviselők által, foglalkozás körében elkövetett korrupciós cselekmény miatt szenvedtek kárt, annak érdekében, hogy kártérítést igényelhessenek az Államtól vagy nem állam szerződő fél esetén annak megfelelő hatóságától.
6. Cikk
A károsult gondatlansága
Mindegyik Fél belső joga biztosítja a kártérítés csökkentésének vagy elutasításának lehetőségét, amennyiben valamennyi körülményt figyelembe véve, a károsult saját hibája hozzájárult a kár keletkezéséhez vagy súlyosbodásához.
7. Cikk
Elévülés
1. Mindegyik Fél belső joga rendelkezik arról, hogy a kártérítési eljárás elévülési határideje nem lehet kevesebb, mint három év, attól a naptól számítva, hogy a károsult személy tudomást szerzett vagy ésszerűen tudomást szerezhetett a kárról vagy a korrupciós cselekmény megtörténtéről és a felelős személy kilétéről. Azonban ilyen eljárás nem indítható a korrupciós cselekményt követő legalább tíz év elteltével.
2. A Feleknek az elévülés felfüggesztéséről vagy megszakításáról szóló törvényeit az 1. bekezdésben leírt elévülési időre is megfelelően alkalmazni kell.
8. Cikk
A szerződések érvényessége
1. Mindegyik Fél belső joga biztosítja a korrupcióra irányuló szerződések vagy szerződéses előírások semmisségét és érvénytelenségét.
2. Mindegyik Fél belső joga biztosítja a lehetőséget azon szerződéses feleknek, akiknek egyetértését korrupciós cselekmény befolyásolta, hogy a bíróságtól kérhessék a szerződés érvénytelenné nyilvánítását, mindamellett, hogy joguk van kártérítési igény érvényesítéséhez is.
9. Cikk
Az alkalmazottak védelme
Mindegyik Fél belső joga megfelelő védelmet biztosít minden indokolatlan szankció ellen azon alkalmazottaknak, akik megalapozottan korrupcióra gyanakszanak és ezt jóhiszeműen jelentik a felelős személyeknek vagy hatóságoknak.
10. Cikk
Könyvvitel és ellenőrzés
1. Mindegyik Fél belső jogában minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek éves mérlege világosan megfogalmazott, valós és tisztességes képet adjon pénzügyi helyzetükről.
2. Korrupciós cselekmények megelőzése céljából mindegyik Fél belső joga rendelkezik arról, hogy a könyvvizsgálóknak meg kell erősíteniük, hogy az éves mérleg valós és tisztességes képet ad a gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzetéről.
11. Cikk
Bizonyítékok beszerzése
Mindegyik Fél belső joga hatékony eljárást biztosít a korrupciós cselekmény miatt indult polgári eljárásokban a bizonyítékok beszerzése érdekében.
12. Cikk
Ideiglenes intézkedések
Mindegyik Fél belső joga biztosítja olyan bírósági határozatok meghozatalát, amelyek a korrupciós cselekmény miatt indult polgári eljárások során szükségesek a felek jogainak és érdekeinek megóvása érdekében.
II. Fejezet
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉSE
13. Cikk
Nemzetközi együttműködés
A Felek a korrupciós ügyekben folyó polgári eljárásokban hatékonyan együttműködnek, különösen az iratok kézbesítését, bizonyítékok külföldről történő beszerzését, a joghatóságot, a külföldi ítéletek és a perköltség elismerését és végrehajtását illetően, összhangban azokkal a polgári és kereskedelmi ügyekben való nemzetközi együttműködésről szóló vonatkozó nemzetközi jogforrásokkal, amelyekben Részes Felek, illetve összhangban belső jogukkal.
14. Cikk
Ellenzőrzés
A Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ellenőrzi jelen Egyezménynek a Felek általi végrehajtását.
III. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. Cikk
Aláírás és hatálybalépés
1. Jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamok és az Európai Közösség előtt.
2. Jelen Egyezmény megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást igényel. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Jelen Egyezmény az azon időpontot követő három hónap lejárta utáni naptári hónap első napján lép hatályba, amikor tizennégy aláíró az Egyezményt az 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően magára nézve kötelezőnek ismeri el. Minden olyan aláíró, amely az Egyezmény megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása időpontjában nem tagja a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO), az Egyezmény hatálybalépésekor annak automatikusan tagjává válik.
4. Azon aláírók vonatkozásában, amelyek a későbbiekben ismerik el az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek, az Egyezmény az 1. bekezdés rendelkezéseivel összhangban álló, az Egyezmény kötelező jellegét elismerő nyilatkozat megtételétől számított három hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba. Minden aláíró, amely az Egyezmény megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása időpontjában nem tagja a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO), annak automatikusan tagjává válik abban az időpontban, amikor az Egyezmény reá nézve hatályba lép.
5. Az Európai Közösségnek a Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO) való részvételével kapcsolatos különös szabályok szükség esetén az Európai Közösséggel kötött közös megállapodásban kerülnek meghatározásra.
16. Cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
1. Az Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága, az Egyezményben Részes Felekkel folytatott tárgyalás után, az Európa Tanács Statútuma 20.d cikkében meghatározott többségi döntéssel, valamint a Részes Feleknek a Bizottságban helyet foglalni jogosult képviselőinek egyhangú szavazatával csatlakozásra hívhatja meg azon nem tagállamokat, amelyek nem vettek részt az Egyezmény kidolgozásában.