2004. évi LVII. törvény

az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról1

A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott parlamenti helyekre jelölt személyek, illetve megválasztott képviselők jogállását szabályozó törvényt. Ezért az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Európai Parlamentbe megválasztott képviselői jogállásának szabályozására az alábbi törvényt alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvény alapján az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott képviselői helyekre megválasztott, mandátumot szerzett képviselőkre (a továbbiakban: európai parlamenti képviselő).

(2) A törvény hatálya az 5. §, valamint 11-12. § alkalmazása esetében kiterjed az európai parlamenti képviselők választásán jelölt személyekre (a továbbiakban: európai parlamenti képviselőjelölt) is.

Az európai parlamenti képviselők szabad mandátuma

2. § Az európai parlamenti képviselők megbízatásukat szabadon gyakorolják. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók.

Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma

3. § Az Európai Parlamenti Képviselők Fóruma az európai parlamenti képviselők konzultatív testülete, amelynek tagja minden európai parlamenti képviselő. Feladata az Európai Parlament napirendjén szereplő, a Magyar Köztársaság számára különösen fontos, stratégiai jelentőségű kérdésekben történő véleménycsere biztosítása. A Fórum eredményes munkájához a Magyar Köztársaság Európai Unió melletti állandó képviselete tájékoztatást nyújt.

Az európai parlamenti képviselői megbízatás megszűnése

4. § Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:

a) halálával,

b) választójoga elvesztésével,

c) lemondással,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) az Európai Parlament közgyűlése megbízatásának megszűnésével.

Az európai parlamenti képviselők munkajogi és társadalombiztosítási jogállása

5. § (1) Az európai parlamenti képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az európai parlamenti képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.

6. § (1) Az európai parlamenti képviselő megbízatásának időtartama alatt - az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.

(2) Az európai parlamenti képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató - a dolgozó kérésének megfelelően - a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló európai parlamenti képviselőkre az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt ügyész, igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja volt, az európai parlamenti képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.

(5) Ha az európai parlamenti képviselő a megválasztása előtt bíró volt és képviselői megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történő kinevezését kéri, valamint a bírói kinevezéséhez szükséges feltételeknek eleget tesz - ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt - akkor őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára - határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásánál az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezésnek megfelelően kell eljárni.

7. § (1) Az európai parlamenti képviselő társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem, és az európai parlamenti képviselői megbízást heti 36 órát meghaladó foglalkoztatásnak kell tekinteni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére az arról szóló külön törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlés Hivatalának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásában kell rendezni.

(2) Az európai parlamenti képviselői megbízás időtartama - ideértve a 14. §-ban meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is - munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.

(3) Öregségi nyugdíjra jogosult az az európai parlamenti képviselő - az egyéb feltételek fennállása esetén -, akinek e megbízatása az Európai Parlament működésének befejezésével szűnik meg, és a volt európai parlamenti képviselő az ezt követő ötödik naptári év végéig az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betölti. E nyugdíjazással kapcsolatban az Országgyűlés hivatali szervezetét költségvetési befizetés nem terheli.

(4) Ha az európai parlamenti képviselő az Európai Parlament működésének befejezése után újra jelölteti magát, öregségi nyugdíj a (3) bekezdés szerint - legkorábban a mandátumok igazolását követő naptól - akkor illeti meg, ha európai parlamenti képviselőnek nem választják meg újra.

(5) Az Európai Parlament állandó bizottságának elnöki, alelnöki, az európai parlamenti képviselőcsoport háromnál több tagból álló nemzeti csoportjának (képviselőcsoport) vezetői, vezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott munkaviszony és az (5) bekezdésben meghatározott vezetői gyakorlat időtartamát az európai parlamenti képviselői mandátum megszűnésekor az Országgyűlés Hivatala által kiadott igazolás alapján kell beszámítani.

II. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

Az európai parlamenti képviselői tisztség összeférhetetlensége

8. § (1) Az európai parlamenti képviselő nem lehet

a) az Európai Közösségek Bizottságának tagja,

b) az Európai Közösségek Bíróságának vagy az Elsőfokú Bíróság bírája, főtanácsnoka vagy hivatalvezetője,

c) az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja,

d) az Európai Közösségek Számvevőszékének tagja,

e) az Európai Közösségek ombudsmanja,

f) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagja,

g) a Régiók Bizottságának tagja,

h) az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződések alapján a Közösség pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jellegű közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja,

i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja,

j) az Európai Közösségek intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek vagy az Európai Központi Banknak az aktív tisztviselője vagy alkalmazottja.

(2) Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá

a) az Európai Unió más tagállama kormányának, parlamentjének tagja,

b) köztársasági elnök,

c) országgyűlési képviselő,

d) a Kormány tagja, politikai, közigazgatási, címzetes vagy helyettes államtitkár,

e) az Alkotmánybíróság tagja,

f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi biztos,

g) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,

h) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,

i) bíró,

j) ügyész,

k) igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselője, munkavállalója,

l) a fegyveres erők hivatásos és szerződéses állományú tagja, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

(3) Szakmai vagy üzleti ügyben az európai parlamenti képviselői minőségre hivatkozni nem lehet.

(4) Az európai parlamenti képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

Eljárási szabályok

9. § (1) Az európai parlamenti képviselő mandátumának összeférhetetlenség miatti megszűnéséről az Európai Parlament határoz.

(2) Az európai parlamenti képviselő mandátumának megállapításától, vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a tudomására jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni.

(3) Az európai parlamenti képviselő az összeférhetetlenséget a (2) bekezdésben megjelölt időpontot követően köteles haladéktalanul bejelenteni az Európai Parlament elnökének.

(4) Európai parlamenti képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban az Európai Parlament elnökénél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely európai parlamenti képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel.

III. Fejezet

MENTELMI JOG

Az európai parlamenti képviselő mentelmi joga

10. § (1) Az európai parlamenti képviselőt megilletik az Európai Közösségek egységes Bizottságának létrehozásáról szóló 1965. április 8-i szerződés mellékletét képező, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt kiváltságok és mentességek.