(2) A mentelmi jog az európai parlamenti képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
(3) Az európai parlamenti képviselőt és a volt európai parlamenti képviselőt mentelmi jog illeti meg, bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az európai parlamenti képviselők polgári jogi felelősségére.
11. § (1) Az európai parlamenti képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Európai Parlament előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
(2) Az európai parlamenti képviselő nem kötelezhető tanúvallomás megtételére olyan adat, tény, körülmény tekintetében, amelyhez megbízatásának gyakorlása során bizalmasan jutott.
(3) Az európai parlamenti képviselő nem kötelezhető olyan napon vagy időpontban tanúként vagy szakértőként történő megjelenésre, amely parlamenti feladatainak teljesítésében őt akadályozza. Az európai parlamenti képviselőnek lehetőséget kell adni olyan írásos vagy más formájú nyilatkozat megtételére, amely parlamenti kötelezettségeinek teljesítését nem nehezíti.
(4) Az európai parlamenti képviselő-választáson jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne.
Eljárási szabályok
12. § (1) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Európai Parlament elnökéhez. Az indítványt az európai parlamenti képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
(2) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Európai Parlament elnökéhez.
(3) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.
(4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet benyújtó hatóság minden olyan információt és felvilágosítást az Európai Parlament, illetve annak mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága rendelkezésére köteles bocsátani, amelyet az a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos véleményének kialakításához szükségesnek tart.
(5) A mentelmi jog felfüggesztése esetén a mentelmi joggal kapcsolatban minden olyan határozatról, amelyet a mentelmi jog felfüggesztésének következtében hoznak a határozatot hozó bíróság vagy hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlament elnökét.
(6) Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás esetének kivételével - nem mondhat le.
(7) Az európai parlamenti képviselő-választáson jelöltként igazolt személy mentelmi jogának felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
IV. Fejezet
AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TISZTELETDÍJA, JUTTATÁSAI ÉS KEDVEZMÉNYEI
Az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja
13. § (1) Az európai parlamenti képviselő megválasztásának időpontjától megbízatásának megszűnéséig havonta tiszteletdíjra jogosult, amelyet számára az Országgyűlés Hivatala folyósít. A tiszteletdíj alapdíjból és pótdíjból áll.
A képviselőt megillető tiszteletdíj kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) Az alapdíj a mindenkori főtisztviselői alapilletmény 2,5-szerese.
(3) Az európai parlamenti képviselő - az Európai Parlamenttől kapott megbízatása alapján - a főtisztviselői alapilletmény alapulvételével havonta nyelvvizsgánként a következő pótdíjakban részesül:
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében a főtisztviselői alapilletmény 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a.
(4) Az európai parlamenti képviselő a tiszteletdíja (alapdíj és pótdíj) után személyi jövedelemadót fizet. A tiszteletdíj nyugdíjjárulék-alapot képez.
14. § (1) Ha az európai parlamenti képviselő megbízatása az Európai Parlament működésének befejezésével szűnik meg, amennyiben a volt európai parlamenti képviselő a megbízatását legalább két évig látta el - újraválasztásának esetét kivéve - további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít.
(2) Az európai parlamenti képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.
Az európai parlamenti képviselő egyéb juttatásai és kedvezményei
15. § (1) Az európai parlamenti képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(2) Az európai parlamenti képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadmányait és hivatalos dokumentumait.
(3) A képviselőcsoportok számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben - térítésmentesen - munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint az európai parlamenti képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is.
(4) A képviselő számára az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül igénybe vett, és a képviselő munkájához kapcsolódó postai és távközlési szolgáltatás ingyenes.
(5) A képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat.
(6) A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport egy köztisztviselőre tarthat igényt.
(7) Az európai parlamenti képviselő a közforgalmú tömegközlekedési eszközöket ingyenesen veheti igénybe.
Az európai parlamenti képviselők egyéb jogai és kötelezettségei
16. § (1) Az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai integrációval összefüggő napirendi pontjainak tárgyalásán.
(2) Az Európai Parlament képviselője tájékoztathatja tevékenységéről és az Európai Parlament Magyarországot érintő kérdéseiről az Országgyűlés bizottságait.
17. § Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.
V. Fejezet
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
18. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az országgyűlési, az európai parlamenti, az önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnését követően a köztisztviselő ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít - a közszolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.”
19. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Ha az ügyész országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - a jelöltkénti indulásnak a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.
(2) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az országgyűlési, az európai parlamenti, önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával megszűnik.
(3) Az országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartamát - ha e megbízatás megszűnésekor az ügyész ismét ügyészségi szolgálati viszonyt létesít - ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.”
20. § Az Üsztv. 87. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetőleg az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételét kivéve - közszereplést nem vállalhat. Összeférhetetlenségükre egyebekben a 36-39. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott”
21. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
„e) az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony,”
22. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatalos útlevél rendeltetésszerű felhasználásáról és kezeléséről az utazást elrendelő, illetőleg az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés f) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala gondoskodik.”
(2) Az Utv. 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Diplomata-útlevélre jogosult]
„b) az országgyűlési képviselő és az Európai Parlament magyarországi képviselője;”
23. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 551. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei ellen - e tisztségük fennállása alatt - csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás.”