(3) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.

(4) A kérelmet az a hatóság bírálja el, amely a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(5) A hatóság a megindított végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a vélelem megdöntésére irányuló kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik.

(6) Ha a kérelemnek a hatóság helyt ad, a kérelmező által kifogásolt kézbesítést, a megtett intézkedéseket, illetve az eljárást a szükséges mértékben meg kell ismételni.”

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

6. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.”

(2) Az Art. a következő 124/A. §-sal egészül ki:

„124/A. § (1) Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívül nem szerzett tudomást a hivatalos irat kézbesítéséről (az irat az adóhatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza).

(2) Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.

(3) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(4) A kérelmet az az adóhatóság bírálja el, amely a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(5) A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság a végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a kérelem jogerős elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben előadott tények, körülmények annak elfogadását valószínűsítik.

(6) Ha a kérelemnek az adóhatóság helyt ad, az adózó által kifogásolt kézbesítést követően tett intézkedéseket, illetve az eljárást a kézbesítési vélelem beálltának időpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni.”

(3) Az Art. 143. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. E rendelkezés alkalmazása szempontjából érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése, a végrehajtási kifogás, az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelme, az adó feltételes megállapítása, valamint a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat.”

(4) Az Art. 164. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott határozat kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedéséig.”

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

7. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a 31/B. §-t követően a következő alcímmel és 31/C. §-sal egészül ki:

„Tanúsítvány kiállítása a végrehajthatóságról

31/C. § (1) Ha a 15. §-ban, továbbá a 16. § a) és b) pontjában meghatározott határozat, illetve a 21-23/A. §-ban meghatározott valamely közokirat alapján végrehajtható okiratot állítottak ki, vagy annak lenne helye, a végrehajtás elrendelésére jogosult, vagy ha a szükséges iratok rendelkezésére állnak, a végrehajtást foganatosító bíróság kérelemre kiállítja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 44/2001/EK tanácsi rendelet) V. és VI. melléklete szerinti tanúsítványt.

(2) Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1347/2000/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1347/2000/EK tanácsi rendelet) IV. és V. melléklete szerinti igazolást.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tanúsítvány és igazolás több alkalommal is kiállítható.”

(2) A Vht. a 31/C. §-t követően a következő alcímmel és 31/D. §-sal egészül ki:

„A bírósági irat végrehajtói kézbesítése

31/D. § (1) Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési vélelem beállt, az a fél, aki a határozat alapján végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek.

(2) A végrehajtói kézbesítés a kézbesítést kérő költségére történik.

(3) A kézbesítési végrehajtó az iratot külön jogszabály rendelkezése szerint kézbesíti a címzettnek; a kézbesítés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát megküldi annak a bíróságnak, amelynek eljárása során a határozatra vonatkozóan a kézbesítési vélelem beállt, és a kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérőt is értesíti.

(4) A kézbesítési végrehajtó - kérelemre - a címzett lakóhelyének, tartózkodási helyének, a címzett részére történő kézbesítés helyének felkutatása érdekében a 47. § szerinti megkeresések megtételére jogosult. A végrehajtó az eljárása során a címzettről beszerzett adatokról - kivéve a kézbesítés helyére vonatkozó adatot - nem tájékoztathatja a kézbesítést kérőt.

(5) A végrehajtói kézbesítést önálló bírósági végrehajtó, illetve helyette eljárva önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt végezheti.”

8. § A Vht. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § A végrehajtás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének - kivéve a Pp. 99/B. §-ában foglalt esetet - nincs helye.”

9. § A Vht. 56. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.”

10. § A Vht. 186. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan bírósági határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.”

11. § A Vht. 187. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották. A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában szükség esetén meghallgatást kell tartani.

(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.”

12. § A Vht. a következő 210/A. és 210/B. §-sal egészül ki:

„210/A. § (1) A bíróság a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.

(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti eljárása során a végrehajtási tanúsítványt kiállította, kérelemre biztosítási intézkedést kell elrendelnie.

210/B. § Ha a bírósági határozat végrehajtása bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint történik, a bíróság az 1347/2000/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha az 1347/2000/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik - az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.”

13. § A Vht. 225. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A végrehajtást elrendelő bíróságnak azt a bíróságot kell tekinteni, amely a végrehajtható okirat kiállítására jogosult. Végrehajtást foganatosító bíróságnak - ha e törvény másként nem rendelkezik - azt a bíróságot kell tekinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték, illetve azon megyei bíróság székhelye szerinti helyi bíróságot, amely megyei bíróságra a megyei bírósági végrehajtót kinevezték, fővárosi bírósági végrehajtó esetében pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságot.”

14. § (1) A Vht. 241. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A végrehajtójelölt a végrehajtó felelősségére, irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, de végrehajtási cselekményt - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat.”