2004. évi LXVI. törvény
a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról1
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításai
1. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. §-ának (33) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, valamint az alábbi (34)-(37) bekezdésekkel egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„(33) Lakáson eltöltött készenlét: a rendelkezésre állás azon formája, amikor az állomány tagját a folyamatos elérhetőségre, illetve a szolgálati helyre meghatározott időn belüli beérkezésre kötelezik.
(34) Lakáson kívül eltöltött készenlét: az állományilletékes parancsnok az állomány tagját az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra kötelezi.
(35) Ügyelet: a szolgálatadás olyan sajátos formája, amelyben az állomány tagja a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen a teljesítésre vonatkozó jogszabály és belső rendelkezés szerinti feladatokat látja el.
(36) Őrszolgálat: olyan kötött formájú fegyveres szolgálat, amelyben az állomány tagjának feladata objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.
(37) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B. §-ának (3) bekezdése szerinti elsőfokú döntés: a 217. § (1) bekezdése szerinti döntés.”
2. § A Hjt. az alábbi 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § A szakszervezet az együttműködés keretén belül a Honvédséget tájékoztatja a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásáról és e tisztség ellátásának megszűnéséről, valamint a tisztségviselők megválasztáskori beosztásáról és illetményadatairól.”
3. § (1) A Hjt. 36. §-ának (2) bekezdése első és második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden három, a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a honvédségi szervekkel való tárgyalás időtartama nem számít be.”
(2) A Hjt. 36. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Honvédség a szakszervezeti tagdíj levonását külön törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján végzi.”
4. § (1) A Hjt. 41. §-ának (2) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki:
„Nem létesíthető szolgálati viszony azzal sem, akivel szemben a bíróság közügyektől eltiltás, lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, vagy lefokozására, illetőleg szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, a bírósági, illetve a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.”
(2) A Hjt. 41. §-ának (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(10) A katonai ügyészekre, a katonai bírákra, az ügyészségi és az igazságügyi alkalmazottakra, az oktatókra, a tábori lelkészi feladatokat ellátókra, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára a rájuk vonatkozó külön jogszabályokat is alkalmazni kell.”
5. § (1) A Hjt. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban teljesíti.”
(2) A Hjt. 46. §-ának (3) bekezdése b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő szerveknél is teljesíthető]
„b) a szövetséges fegyveres erőknél, valamint az Európai Unió katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben,”
(3) A Hjt. 46. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Katonai bíró és katonai ügyész a (3) bekezdés g) pontja alapján csak az Igazságügyi Minisztériumban teljesíthet szolgálatot.”
6. § A Hjt. 48. §-a (1) bekezdése az alábbi új k) ponttal egészül ki:
[A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,]
„k) aki - vezénylési határozat alapján - egybefüggően egy évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot teljesít, annak megszűnéséig.”
7. § A Hjt. 52/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„52/A. § (1) Az állomány kiképzett tagjának beleegyezése - a 2. § (32) bekezdése f), g) és h) pontjainak kivételével - nem szükséges a külföldi katonai szolgálathoz, ha annak időtartama az egy évet nem haladja meg. Az állomány tagja a külföldi katonai szolgálat befejezését követő 6 hónapon belül azonban ismételten külföldi katonai szolgálatra csak beleegyezésével vezényelhető.
(2) Az állomány kiválasztása során az önkéntesen jelentkezőket előnyben kell részesíteni.
(3) A külföldi szolgálat végrehajtásában részt vevő állomány tagja a térítésmentes járványvédelmi ellátás (védőoltások) és egyéb vizsgálatok, illetve szükség esetén a karanténrendelkezések tűrésére köteles.”
8. § (1) A Hjt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Szünetel a szolgálati viszonya az állomány azon tagjának, akit az országgyűlési, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.”
(2) A Hjt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Ha az állomány országgyűlési, európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.”
9. § (1) A Hjt. 59. §-ának (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
[Az állomány tagjának szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]
„d) a más szervhez történő vezénylése megszűnt, és részére a Honvédség iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő beosztást nem tud felajánlani és rendelkezési állományban sem tartható.”
(2) A Hjt. 59. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
„a) minősítése, egészségi, pszichikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására vagy a katonai szolgálat ellátására alkalmatlan;”
(3) A Hjt. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja esetén az állomány tagja akkor menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének) és rendfokozatának megfelelő más - akár átképzés után - betölthető beosztás, illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg más beosztásba való áthelyezéséhez - figyelemmel az 51. § (1) és (4) bekezdésére is - nem járult hozzá.”
10. § A Hjt. az alábbi 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Az állomány 61. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerint rendelkezési állományba került tagjának illetmény nélküli szabadsága idejére megüresedett beosztását csak az ok megszűnéséig terjedő határozott időre lehet betölteni. A beosztást a rendelkezési állomány megszűnése után az eredetileg a beosztást betöltőnek kell felajánlani.”
11. § A Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]
„c) országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás,”
12. § A Hjt. 81. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állomány tagjával tanulmányi szerződés nem köthető a beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokra, a Honvédség azonban tanulmányi szerződés nélkül is biztosítja az állomány tanulmányokat folytató tagjának az előírt végzettség (szakképzettség) megszerzéséhez szükséges indokolt, igazolt költségeit, így különösen a tandíj, a távolléti díj, a tankönyvköltség, illetve az utazási és szállásköltség összegét.”
13. § A Hjt. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi vagy éves keretben is meg lehet határozni.”
14. § A Hjt. az alábbi 95/A. és 95/B. §-sal egészül ki:
„95/A. § Külföldi szolgálat esetén, ha az állomány tagja a hazai illetménye mellett más juttatásban (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) is részesül, a külszolgálata időtartamára a 91-93. §-okban, a 94. § (2) bekezdésében, valamint a 95. §-ban foglaltaktól jogszabályban el lehet térni.
95/B. § A kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi és egyéb egészségügyi tevékenységet folyatató hivatásos és szerződéses katonák esetében a 91. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 92. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben, a 93. § (1)-(6) bekezdéseiben, a 94. §-ban, valamint a 95. § (1) bekezdésében foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12-13. és 15-16. §-ait kell alkalmazni.”
15. § (1) A Hjt. 104. §-ának (4) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„A más szervhez történő vezénylés megszüntetése és áthelyezés esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot a Honvédségnél lévő új szolgálati helyén kell kiadni.”