(2) A Hjt. 104. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Külföldi szolgálat esetén e § rendelkezéseitől jogszabály eltérhet.”
16. § A Hjt. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll, amelyek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegénél. Ha az állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagjának az e törvény szerint megállapított alapilletménye az illetménykiegészítéssel együtt nem éri el a százezer forintot, akkor azt kiegészítő illetménnyel e mértékre kell kiegészíteni.”
17. § A Hjt. 112. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokú, illetve ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú nyelvvizsgával rendelkezik, csak a magasabb összegű nyelvpótlékra jogosult.”
18. § (1) A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„a) a repülési pótlék havi mértéke - a repülőhajózó hadrafoghatóságától, beosztásától és a repült géptípustól függően - 67-300%;”
(2) A Hjt. 114. §-a (1) bekezdésének m) és n) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„m) osztálybasorolási pótlék havonta 6,3-12,6%;
n) repülőműszakiak mesterkiegészítő pótléka havonta 10-13,8%;”
(3) A Hjt. 114. §-ának (1) bekezdése az alábbi u) és v) pontokkal egészül ki:
[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„u) díszelgési pótlék havonta 50%;
v) zenekari pótlék havonta 50%.”
19. § (1) A Hjt. 116. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. A 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(4) A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással érvényesítheti.”
(2) A Hjt. 116. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Az illetményből való levonásra és a fizetési felszólítás, illetve fizetési meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.”
20. § A Hjt. 117. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A teljes illetményt vissza kell tartani a közügyektől eltiltást, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig.”
21. § A Hjt. 123. §-ának második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Rendszeres illetménypótlékként a 111-112. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.”
22. § A Hjt. 126. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„126. § (1) A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra - a végleges letelepedés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében jogosult, különösen az alábbiak szerint:
a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás bérlete, állami tulajdonú lakás esetében a lakbér összegének megállapításával;
b) magántulajdonba kerülő lakás megszerzésének anyagi támogatása
ba) kamatmentes kölcsönnel,
bb) vissza nem térítendő juttatással;
c) vállalkozói (magánbefektetői), valamint önkormányzati tulajdonú lakás bérlete esetén lakbértámogatás (kiegészítés);
d) lakás (lakrész) bérlete, albérlete esetén albérletidíj-hozzájárulás;
e) lakással rendelkezők részére a rászorultsághoz igazodó mértékű lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás;
f) a lakhatási gondok átmeneti megoldására
fa) egyedülállóak - beleértve a családjuktól távol élőket is - és gyermektelen házaspárok, élettársak részére a minisztérium rendelkezése alatt álló szálló, továbbá
fb) házaspárok, élettársak és a velük egy háztartásban élő gyermekük részére a minisztérium rendelkezése alatt lévő családi (garzon) szálló elhelyezés.
(2) A magántulajdonba kerülő lakás megszerzéséhez
a) hivatásos tisztnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásokat csak a szolgálati nyugállományba helyezésről szóló parancs (határozat) aláírását követően, illetve a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel,
b) tiszthelyettesnek az (1) bekezdés ba) alpontja szerinti kamatmentes kölcsönt a hivatásos állományba vételét követően, az (1) bekezdés bb) alpontja szerinti vissza nem térítendő juttatást a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel
lehet nyújtani.
(3) A (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni annak a magántulajdonú lakással rendelkező igénylőnek az esetében, akit országgyűlési határozat vagy kormányhatározat alapján történő haderő-átalakítás, átszervezés következtében helyőrségváltással is járó beosztásba áthelyeznek (kineveznek), és egy éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő lakásszerzéshez kéri az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást.
(4) A szerződéses állomány
a) tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú tagja az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatásokra,
b) honvéd és tisztesi rendfokozatú tagja a lakhatási támogatásnak nem minősülő laktanyai elhelyezésre
jogosult.
(5) A szerződéses állomány tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú, 5 évet már szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának külön jogszabály alapján nyújtható az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti támogatás. A letöltött szolgálati időbe be kell számítani a Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt is.
(6) A lakhatási támogatások nyújtása során a családi körülményekre, rendfokozatra, szolgálati beosztásra és a jogviszony jellegére tekintettel kell érvényesíteni az egyenlő elbírálás elvét.”
23. § (1) A Hjt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 485/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben az állomány tagjának katonai vétségét e Fejezet rendelkezései szerinti fegyelmi eljárásban kell elbírálni azzal, hogy a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.”
(2) A Hjt. 132. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérésére a tanú személyi adatait zártan kell kezelni.”
24. § A Hjt. 159. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A fenyítést, valamint a figyelmeztetést határozatba kell foglalni, amely bevezető, valamint rendelkező részből és indokolásból áll:”
25. § A Hjt. 169. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó l havi alapilletményének 50%-át, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó esetén l havi alapilletményét nem haladhatja meg.
(4) A károkozó 3 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha
a) a Honvédség gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy
d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.”
26. § A Hjt. 177. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell határozatban megbízni.”
27. § A Hjt. 178. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
(3) Ha a károkozó nem él fellebbezéssel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.
(4) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.”
28. § A Hjt. az alábbi 182/A. §-sal egészül ki:
„182/A. § A károkozó halála esetén az eljárást határozattal meg kell szüntetni, amely határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.”
29. § A Hjt. 197. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó, külön jogszabályban meghatározott esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.”
30. § A Hjt. 198. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„198. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül az első fokon eljáró szervnek kell elbírálnia. A döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie.
(2) A károsult az elsőfokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a honvédelmi miniszterhez címzett fellebbezést nyújthat be.
(3) A miniszter a fellebbezést 30 napon belül indokolt határozattal bírálja el.
(4) A károsult a miniszteri határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. E határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.”
31. § A Hjt. 217-218. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„217. § (1) Az állomány tagja vagy meghatalmazása alapján képviseletében az érdek-képviseleti szerv és jogi képviselője, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 222. § (1) bekezdésében nem szabályozott határozatot, parancsot, intézkedést vagy mulasztást (a továbbiakban együtt: döntés) sérelmesnek tartja, szolgálati panaszt terjeszthet elő.