2004. évi LXVII. törvény

a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról1

A Tisza-völgy árvízi biztonságának a mentesített árterek részleges reaktiválására alapozott növelése, valamint a hátrányos helyzetű térség megtartóképességének, lakossága, illetve települései életkörülményeinek a közösségi politikákkal összhangban történő javítása, a veszélyeztetettségnek megfelelő területhasználatra és tájgazdálkodásra alapozott, a fenntartható regionális fejlesztésre irányuló célkitűzéseinek megvalósítása, az árvízi biztonság és az árvizekkel való gazdálkodás feltételei megteremtése, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés az állam feladata. A térségi árvízvédelmi biztonság megteremtése és fejlesztése fontos közérdekű tevékenység.

(2) A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.

(3) A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésével összefüggő

a) hatósági eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény,

b) államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) A törvény hatálya a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT), tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre terjed ki.

(2) A 2007. december hó 31-éig, a VTT I. ütemében a következő fejlesztéseket (beavatkozásokat és vízi létesítményeket) kell megvalósítani:

a) a Tisza Tivadar környéki, valamint a Szolnok-déli országhatár közötti szakaszán a nagyvízi meder vízszállító képességének növelését és a folyó hullámterének táj- és földhasználat váltását, valamint a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokat;

b) a Tisza mentén az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító Cigánd-Tiszakarádi, Szamos-Kraszna közi, Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi árvízi tározókat, valamint a Nagykörűi tározó I. ütemét, a rendszeres tarozást lehetővé tévő feltételek kialakításával, a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel, beleértve a Jászsági főcsatornához és az előkészítés alatt lévő Jászsági többcélú vízgazdálkodási rendszerhez, valamint a holtágakhoz való kapcsolódásokat;

c) az árvízi tározók vízi létesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, az integrált terület- és vidékfejlesztési program szerint.

(3) Az EU következő tervezési időszakához (2007-2013) igazodva - a VTT I. ütem utolsó évére, valamint a II. ütemére - integrált vízgazdálkodást, terület- és vidékfejlesztést szolgáló egyedi programot kell kidolgozni a célra orientált EU-támogatások és nemzeti források bevonása, valamint hatékony felhasználása érdekében.

3. § (1) A VTT I. ütemének végrehajtásához szükséges pénzeszközökről

a) a központi költségvetésnek a környezetvédelemi és vízügyi, a területfejlesztési, a vidékfejlesztési, a gazdasági és közlekedési, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi fejezeteiben, az e célra megnevezett fejezeti kezelésű központi beruházási és támogatási előirányzataiból,

b) az Európai Unió támogatási alapjaiból megkapott pénzeszközökből, valamint az önkormányzatok illeszkedő települési infrastruktúra-fejlesztésre (így például: víziközmű-fejlesztések, szennyvízkezelés, úthálózat) irányuló pályázatainak támogatására az érintett tárcák meglévő célelőirányzataiból,

a Kormány gondoskodik.

(2) A költségvetési évre jóváhagyott források igénybe nem vett része lekötött maradványként a következő költségvetési években is igénybe vehető.

4. § A VTT keretében megvalósuló árvízi tározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások beruházója az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: beruházó), amely szerv a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során maga vagy megbízottja útján jár el.

II. Fejezet

Az árvízi tározó területével érintett földrészletek igénybevétele

5. § (1) Az árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékét (a továbbiakban: árvízi tározó területe) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a földmüvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter együttesen állapítja meg.

(2) A földrészlet árvízi tározóba történő sorolásáról a földrészlet fekvése szerint illetékes első fokú vízügyi felügyelet (a továbbiakban: vízügyi felügyelet) a hatósági eljárás során, a külön jogszabály szerinti hatáskörében érintett hatóságot szakhatóságként bevonva határoz. A jogerős határozatot a vízügyi felügyelet megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnak (a továbbiakban: földhivatal).

(3) Az „árvízi tározó” jogi jelleget árvízi tározó területéhez tartozó földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba a földhivatalnak fel kell jegyeznie.

6. § A földrészlet árvízi tározóba történő sorolásának megszűnése esetén a vízügyi felügyelet, a hatósági eljárás során, a külön jogszabály szerinti hatáskörében érintett hatóságot szakhatóságként bevonva hoz határozatot a megszüntetésről. A jogerős határozatot megküldi a földhivatalnak az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.

7. § (1) Az árvízi tározó területén lévő termőföldön:

a) kémiai talajjavításra, öntözési, meliorációs célú beruházásra,

b) faiskola létesítésére, vetőmagtermesztésre, szaporítóanyag előállítására,

c) ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére,

d) gyepfeltörésre

állami támogatás nem vehető igénybe, illetőleg a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén keletkező kárért kártalanítás nem jár.

(2) Az árvízi tározó területén nem lehet:

a) építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,

b) a vízügyi felügyelet engedélye nélkül a terepviszonyokat megváltoztató feltöltést, mélyítést végezni.

8. § (1) E törvény által elrendelt használati korlátozások ellenértékeként az árvízi tározó területéhez tartozó termőföldnek a vízügyi felügyelet határozatának meghozatalakor az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát, vagy jogutódját a tulajdoni illetőségének, illetőleg eszmei hányadának arányában az ingatlannak az árvíz visszatartására szolgáló rendelkezésre állása és a hasznosítás részleges korlátozása következtében a földtulajdon értékében előálló értékcsökkenés miatt egyszeri térítés illeti meg.

(2) Az árvízi tározó árvíz-szabályozási célból történő igénybevétele esetén az okozott kárért az ingatlan használóját teljes kártalanítás illeti meg.

(3) Nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely a földhasználati korlátozások megszegése miatt keletkezett.

(4) Az árvízi tározók területén lévő ingatlanok árvízi szabályozási célból történő igénybevételével kapcsolatos kártalanításra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(5) A földrészlet tulajdonosának a haszonbérleti szerződés megkötésekor a haszonbérlő tudomására kell hoznia a 7. § szerinti hasznosítási korlátozásokat.

(6) Ha a haszonbérlő a (2) bekezdés alapján teljes kártalanításban részesült, egyidejűleg ezen a címen nem jogosult a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 17. §-a szerinti haszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételére.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti egyszeri térítés megfizetéséről a vízügyi felügyelet az 5. § (2) bekezdés szerinti határozatában dönt, és a beruházó gondoskodik az egyszeri térítés kifizetéséről.

(2) Az egyszeri térítés alapja a termőföld nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme, aranykorona-érték (a továbbiakban: Ak). Az egyszeri térítés mértéke 6000 forint Ak-ként.

(3) Ha a 7. §-ban meghatározott korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását a beruházótól kérheti. Ebben az esetben a tulajdonost az egyszeri térítés nem illeti meg.

(4) A vízügyi felügyelet és a beruházó nyilvántartást vezet az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletek és a földrészletek tulajdonosainak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 14. § d)-c) pontjaiban meghatározott, valamint személyes adatairól (a természetes személy családi és utónevéről, anyja nevéről, születési helyéről, évéről, lakcíméről). A nyilvántartás célja, hogy a 9. § (1) bekezdés szerinti kifizetésekhez az adatok rendelkezésre álljanak, valamint az egyszeri térítés kifizetéséről nyilvántartás vezetése. A nyilvántartást addig kell vezetni, amíg a földrészletre az ingatlan-nyilvántartásban fel van jegyezve az árvízi tározó jogi jelleg.

(5) A földhivatal - az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg - a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a vízügyi felügyeletnek megküldi.

10. § (1) A VTT vonalas létesítményeinek (tározógát, csatorna) az előzetes környezeti tanulmány, örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és kijelölt 200 méter szélességű területsávjában a Magyar Államot - termőföld esetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben megjelölt más jogosultakat megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a nyomvonalon található földrészletek tekintetében.

(2) A megvásárolt földrészlet az állam kincstári vagyonába kerül, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a VTT vonalas létesítményeinek építése céljából ellenérték nélkül a beruházó vagyonkezelésébe ad. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében a beruházó gyakorolja.