(3) Ha a területet a Magyar Állam adásvétellel vagy földcserével nem szerzi meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást a beruházó kérelmére a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet alapján, de az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell lefolytatni.

(4) A terület megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

(5) A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság

a) a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást tart,

b) a jogalap tekintetében a keresetlevél beérkezését követő három hónapon belül közbenső ítélettel dönt, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor,

c) kérelemre, ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokba adással egyidejű megfizetését a beruházó vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni.

III. Fejezet

A hatósági eljárás

11. § (1) A VTT létesítményeinek építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes vizsgálati szakasz, részletes vizsgálati szakasz), valamint a vízjogi engedélyezési eljárásokban első fokon

a) a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes vizsgálati szakasz, részletes vizsgálati szakasz) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kijelölt egy, a Tisza-völgyben működő Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az azonos illetékességű vízügyi felügyelettel együttműködve;

b) a vízjogi engedélyezési eljárásokban: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kijelölt egy, a Tisza-völgyben működő Vízügyi Felügyelet (a továbbiakban: vízügyi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az azonos illetékességű Környezetvédelmi Felügyelőséggel együttműködve.

(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati szakaszban a közszemlére tételi kötelezettségét és a részletes vizsgálati szakaszban a közmeghallgatási kötelezettségét (Kvtv. 93. §) a beruházó bevonásával teljesíti.

12. § (1) A környezetvédelmi hatóság és a vízügyi hatóság mind a hatósági döntésének, mind a szakhatósági állásfoglalásának kialakítása előtt - a VTT közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi, valamint örökségvédelmi érdekekre, továbbá az árvízi biztonság, és a területfejlesztés előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel - egységes megoldási javaslatot ad a tervezéshez.

(2) A környezetvédelmi hatóság és a vízügyi hatóság határozata ellen - ideértve az előzetes környezeti tanulmány tárgyában hozott határozatot és a környezetvédelmi engedélyt is - az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez lehet fellebbezni.

13. § (1) A beruházó köteles - az előzetes környezeti tanulmány, a részletes környezeti hatástanulmány és a vízjogi létesítési engedélyezési terv készítésének fázisában - az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól, a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.

(2) Az előzetes adatszolgáltatás keretében az ügyben érintett szakhatóságok, a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják a beruházót az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról.

14. § (1) A külön jogszabályokban meghatározott szakhatóságok hozzájárulását az eljáró hatóság szerzi be.

(2) A VTT létesítményeinek megvalósítására indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg.

(3) A szakhatóságok, a közművek üzemben tartói és az utak kezelői az építésügyi, a környezetvédelmi, valamint a vízügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő 15 napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy az üzembe helyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Ha nem nyilatkoznak, a hozzájárulásukat megadottnak kell tekinteni.

15. § (1) A környezetvédelmi, a vízjogi, valamint az építésügyi engedélyezési eljárás során meghozott határozat bírósági felülvizsgálatára a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtását nem függesztheti fel, kivéve egyéb közérdek vagy az ügyfél nyomós érdekének felmerülése esetén;

b) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;

c) az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban az első tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg - és a tárgyalás távollétükben való megtartását egyik fél sem kérte - az eljárást meg kell szüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a VTT létesítményeinek üzembe helyezését engedélyező határozat bírósági felülvizsgálatára is.

IV. Fejezet

Közmunka igénybevétele, üzemeltetés, fenntartás

16. § (1) A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási feladatait központi közmunkaprogramokhoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.

(2) Az ártéri gazdálkodással és az árvízi tározók létesítésével összefüggő településfejlesztési korlátok ellensúlyozására, a népességmegtartási cél biztosítása érdekében, a természeti területek és a nagyvízi meder használatára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő, az ökoturizmust, a gyep- és erdőgazdálkodást, erdőtelepítést és a lakossági életfeltételeket javító fejlesztési lehetőséget az integrált terület- és vidékfejlesztési programokban rögzítettek szerint kell biztosítani.

17. § (1) Az árvízi tározók töltő-ürítő és határoló vízgazdálkodási létesítményeinek (így például: zsilipek, töltő-ürítő csatornák, tározó gátak) üzemeltetése és fenntartása állami feladat.

(2) A VTT-ben előirányzott tájgazdálkodási célú vízhasználatok mentesek - a külön jogszabályokban meghatározott - vízkészletjárulék fizetése alól.

(3) A tározókon belül és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó tájgazdálkodási területeken a vízkormányzó és vízvezető létesítmények üzemeltetésére és fenntartására meglévő vagy létrejövő szervezetek működését az állam - a gazdálkodók terheinek csökkentése érdekében - külön soron elkülönített forrásból támogatja.

18. § (1) A nagyvízi mederben kialakított vízszállító képesség megőrzéséről a tulajdonosnak, illetve az egyéb jogcímen használónak a területre meghatározott művelési módok és használati korlátozások betartásával kell gondoskodnia.

(2) A nagyvízi mederben történő extenzív gazdálkodás támogatására - az (1) bekezdés szerinti állapot fenntartása érdekében - a vidék fejlesztését célzó nemzeti terv agrár-környezetgazdálkodási pályázati rendszere útján lehetőséget biztosít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a vízügyi hatóság felszólítja a tulajdonost, illetőleg az egyéb jogcímen használót a művelési ágnak megfelelő állapot helyreállítására. A kötelezettség elmulasztása esetén a vízügyi hatóság a szükséges munkák elvégzéséről a tulajdonos, illetve az egyéb jogcímen használó költségére gondoskodik.

V. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:

a) az előzetes környezeti tanulmány benyújtása,

b) a nyomvonal kijelölése,

c) a részletes környezeti, örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,

d) a kisajátítási kérelem benyújtása,

e) a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem benyújtása,

f) az építési engedély iránti kérelem benyújtása,

g) a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása,

h) a létesítmények üzembe helyezése.

(3) A minősítés előtt kiadott jogerős és végrehajtható építési engedélyek a minősítés hatálybalépésével érvényüket vesztik, amennyiben a jogszerűen szerzett jogával az engedélyes nem élt (nem kezdte meg az építést).

(4) Az e törvényben meghatározott létesítmények esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-ának második és harmadik mondatában foglaltakat - figyelemmel a 3. §-ban foglaltakra - nem kell alkalmazni.

20. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat javára - a külön jogszabály szerinti kivétellel - vízkészletjárulékot köteles fizetni.”

(2) A Vgtv. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi felügyelet határozata alapján az ingatlanát árvízi tározóként kijelöljék. Az árvízi tározó területének kijelöléséhez szükséges feltételeket a Kormány rendeletben határozza meg.”

(3) A Vgtv. 21. §-a (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A 20. § (4) bekezdése szerinti árvízi tározóba történő sorolással kapcsolatos korlátozások miatt az ingatlan tulajdonosát megillető egyszeri térítésről és kártalanításról külön törvény rendelkezik.”