2004. évi LXIX. törvény
egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról1
ELSŐ FEJEZET
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása
1. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-ának (1) bekezdése a következő 119. ponttal egészül ki:
„119. Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”
2. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének III. része a következő 47. ponttal egészül ki:
„47. az Európai Közösségek, az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni;”
3. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 116. §-a (1) bekezdésének alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező fölérendelt anyavállalat e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i, 83/349/EGK számú 7. irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, 1606/2002. számú (EK) rendelete szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít és nyilvánosságra hoz, abban a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §, és”
(2) Az Szvt. 174. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fölérendelt anyavállalat, ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkezik, a 116. § (1) bekezdése alapján a belföldi székhelyű alárendelt anyavállalatot az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontját követő üzleti évben mentesítheti.”
4. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát (a továbbiakban: EGT tagállam) kell érteni, kivéve a 227. § (1) bekezdését.”
(2) A Bit. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„136. § (1) A biztonságtechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve
a) OECD vagy EGT tagállam,
b) OECD vagy EGT tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,
c) OECD vagy EGT tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,
d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet
által kibocsátott eszközben kell lennie.”
5. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállam kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”
6. § A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.”
MÁSODIK FEJEZET
Egyes szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények módosítása
7. § (1) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a továbbiakban nem gyakorolható.”
(2) Az Szjt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.”
(3) Az Szjt. 84/A. §-ának (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;
b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.”
(4) Az Szjt. 108/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit - a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7) bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel - alkalmazni kell olyan művekre és szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.”
8. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.”
(2) A Vt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.”
9. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze.”
(2) Az Szt. 20/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti - kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják további szaporításra vagy többszörözésre.”
(3) Az Szt. 51. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség tagállamának területén van.”
(4) Az Szt. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre.”
10. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szabadalmi ügyvivő a (2) bekezdésben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban az ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha pedig a szabadalmi ügyvivő az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén jár el, az e megállapodással érintett európai közösségi jogszabályokat is érteni kell.”
(2) A Szüt. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az EGT valamely tagállamának állampolgára;”
(3) A Szüt. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”