(4) A Szüt. 26. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az EGT valamely tagállamának állampolgára;”
(5) A Szüt. 26. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) akinek az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”
(6) A Szüt. 27/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (a továbbiakban: közösségi képviselő) az, aki az EGT valamely tagállamának állampolgára, az EGT valamely tagállamában szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, és az EGT területén működik.”
(7) A Szüt. 27/B. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával bizonyítja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában jogosultsággal rendelkezik szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására, és”
(8) A Szüt. 27/E. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,c) az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;”
(9) A Szüt. 27/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak kizárólag közösségi képviselő tagja van vagy az iroda vagy a társaság nevében nem szerepel legalább egy szabadalmi ügyvivő tag családi neve, akkor az iroda vagy a társaság neve kizárólag európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői iroda vagy európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaság lehet, amelyhez hozzákapcsolható annak az EGT valamely tagállamában bejegyzett hivatásos iparjogvédelmi képviselői társulásnak az idegen nyelvű elnevezése, amelynek a közösségi képviselő tagja.”
11. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 7. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,d) a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalomba hozott topográfia és az azt megtestesítő félvezető terméknek az Európai Gazdasági Térségben történő forgalomba hozatalára.”
12. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott - a minta szerinti - termékkel kapcsolatos további cselekményekre.”
HARMADIK FEJEZET
Egyes informatikai és hírközlési tárgyú törvények módosítása
13. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,a) egy, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező hitelesítésszolgáltató felelősséget vállal a külföldi hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért, illetve”
(2) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés tekintetében egyenértékű az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában nyilvántartásba vett tanúsító szervezet által kiadott igazolás.”
14. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el.”
(2) Az Eht. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében a Tanács a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó hatóságával együttműködve végzi el.”
(3) Az Eht. 80. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül más készülékekkel történő együttműködésre és megfelelő típusú interfészekhez való csatlakoztatásra az Európai Gazdasági Térségben;”
(4) Az Eht. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A telefonszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nem földrajzi számokat, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.”
(5) Az Eht. 188. §-ának 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. Tagállamok közötti piac: az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy azok jelentős részére kiterjedő, az Európai Bizottság által meghatározott piac.”
15. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Eksz.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Gazdasági Térség tagállamai területéről nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra.”
(2) Az Eksz. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az Európai Gazdasági Térség tagállamai területéről nyújtott szolgáltatás: az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;”
(3) Az Eksz. 3/A. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlása Magyarország és az Európai Gazdasági Térség bármely tagállama között, továbbá az azokat nyújtó szolgáltatók tevékenységének megkezdése és folytatása külön jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
(2) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamából Magyarországra történő szabad áramlását korlátozni szándékozó hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.
(3) Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett.”
(4) Az Eksz. 15/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,a) a magatartási (etikai) szabályokat elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára az Európai Gazdasági Térség tagállamainak hivatalos nyelvein is hozzáférhetővé tegyék;”
(5) Az Eksz. 15/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,c) az informatikai és hírközlési miniszterrel - amennyiben a szolgáltatás az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamába is irányul, az Európai Bizottsággal is - együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adjanak a magatartási (etikai) szabályaikról, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól.”
NEGYEDIK FEJEZET
A személyek szabad mozgását biztosító egyes törvények módosítása
16. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: ügyvédi tv.) 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:]
„a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára,”
(2) Az ügyvédi tv. IX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG VALAMELY TAGÁLLAMÁBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN”
(3) Az ügyvédi tv. 89/A. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni annak a személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamnak állampolgára, és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában (a továbbiakban: európai közösségi jogász).
(2) E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját tagállamának az Európai Gazdasági Térségnek az a tagállama tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.”
(4) Az ügyvédi tv. 89/N. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Ha az irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az iroda kifejezést kell alkalmazni. Az ügyvédi iroda, illetve az iroda megnevezése tartalmazhatja annak az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az európai közösségi jogász.”
(5) Az ügyvédi tv. 89/O. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az együttműködés keretében a kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamara köteles:]
,,c) azon ügyvédek esetében, akik az Európai Gazdasági Térség más tagállamában is folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvédek névjegyzékéből történő kizárásról az érintett tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.”