2004. évi LXXVI. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról1

I. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény 43-44. §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.”

2. § A Kvt. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani.”

3. § (1) A Kvt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciók előkészítője - a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek, illetve programok kivételével - köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni.”

(2) A Kvt. 43. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezek módosításaira,

a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és

b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási feladatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra

(a továbbiakban: terv, illetve program)

a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.

(5) A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve programokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat

a) kötelező, vagy

b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alapján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el.

(6) A környezeti vizsgálat kiterjed

a) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére,

b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra.

Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban: kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős.

(7) A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli.”

(3) A Kvt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak meg kell küldeni véleménynyilvánítás céljából

a) a 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt,

b) a 43. § (4) bekezdésében meghatározott, környezeti értékelést tartalmazó terv, illetve program tervezetét, - amennyiben a kidolgozó országos hatáskörű szerv - az elfogadásra jogosult közigazgatási szervnek történő, illetve országgyűlési elfogadás esetén a Kormánynak történő előterjesztés előtt.

A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani.”

4. § (1) A Kvt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként

a) állást foglal a 43. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati elemzéssel kapcsolatban és javaslatát a döntésre jogosult szerv elé terjeszti,

b) állást foglal a 44. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terv, illetve program tervezetével és az annak részét képező környezeti értékeléssel kapcsolatban,

c) javaslatot tesz a Kormány számára a környezet- és természetvédelem hatékonyabbá tételével, így különösen a környezeti információs rendszerrel, a tudományos kutatással, a képzéssel, a megfelelő ipari háttér kifejlesztésével, továbbá a környezet- és természetvédelmet szolgáló pénzügyi eszközökkel kapcsolatban,

d) véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő közösségi jogalkotás stratégiai jelentőségű kérdéseivel kapcsolatban.”

(2) A Kvt. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány által meghatározott szabályok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg.”

5. § (1) A Kvt. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e) pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan - a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie.”

(2) A Kvt. 47. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:]

,,e) a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervek,”

[településre vonatkozó feladatait és előírásait.]

6. § (1) A Kvt. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[66. § (1) A környezethasználat]

„b) a környezeti hatásvizsgálat-köteles és egyben az egységes környezethasználati engedélyezés [72/A. § (1) bekezdés] hatálya alá tartozó tevékenység esetén az a) pont szerinti eljárást követően, illetve kérelemre - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az a) pont szerinti eljárással egyidejűleg lefolytatott eljárásban [71. § (4) bekezdés c) pont] a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély;”

[jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetve folytatható.]

(2) A Kvt. 71. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A felügyelőség az ügyben a rendelkezésre álló összes adat alapján határoz és]

„c) a külön jogszabályban meghatározott esetben és feltételekkel dönthet az egységes környezethasználati engedély kiadásáról.”

(3) A Kvt. 72/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egységes környezethasználati engedély]

„72/A. § (1) Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket - figyelemmel a 66. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésére - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a felügyelőség.”

7. § A Kvt. 98. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve]

„d) véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.”

8. § (1) A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő p) és q) pontokkal egészül ki:

[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„p) megállapítsa a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésére kötelezettek körét, azok tartalmi követelményeit, elkészítésük határidejét, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárás és adatszolgáltatás rendjét,

q) megállapítsa a környezeti értékelés tartalmi követelményeit és a környezeti vizsgálat lefolytatásának szabályait, valamint a környezet védelméért felelős szervek körét és feladatait, továbbá szabályozza a környezeti vizsgálat hatálya alá tartozó tervek és programok körét.”

(2) A Kvt. 110. §-ának (8) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg]

„p) a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésének részletes szabályait.”

9. § A Kvt. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„111. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) az emberi fogyasztásra igénybe vett vizek minőségéről szóló 98/83/EK parlamenti és tanácsi irányelv,