b) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv,
c) az egyes tervek és programok környezetre való hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK parlamenti és tanácsi irányelv,
d) valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK parlamenti és tanácsi irányelv.”
II. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
10. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. §-a a következő n) és p) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„n) egyed (példány): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz;
p) natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.”
11. § A Tvt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok kereskedelmi, behozatali és kiviteli szabályait a miniszter a - földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.”
12. § A Tvt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi.”
13. § A Tvt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget a vízügyi hatóság - az igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával - állapítja meg, amelynek megállapítását az igazgatóság is kezdeményezheti.”
14. § A Tvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket (így például: vadon élő szervezetet, életközösséget), továbbá fokozottan védetté a területet. Amennyiben a területen védett régészeti lelőhely van, a védetté nyilvánításhoz a nemzeti kulturális örökség miniszterének egyetértése szükséges. A miniszter rendeletben határozza meg az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat.”
15. § A Tvt. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (3)-(9) bekezdésének számozása (4)-(10) bekezdésre módosul:
„(3) A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati rendeletet - nyilvántartási célból - hivatalból megküldi az illetékes igazgatóságnak.”
16. § A Tvt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § Természeti terület, védett természeti terület, valamint ezen területek meghatározott része tekintetében a miniszter - ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak - a natúrpark elnevezés használatához hozzájárulhat.”
17. § A Tvt. „Természeti Területek és Értékek Kiemelt Oltalma” című III. része a következő alcímmel, valamint 4l/A. §-sal egészül ki:
„Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek kijelölése
41/A. § (1) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területeket (a továbbiakban: közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek) a Kormány rendeletben jelöli ki, és határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi.”
18. § (1) A Tvt. 42. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj:”
„b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez;”
(2) A Tvt. 42. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj:]
„e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához;”
(3) A Tvt. 42. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség engedélye szükséges.”
19. § A Tvt. 42. §-ának (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Fokozottan védett növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(8) Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), e), f), g) és h) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el.”
20. § (1) A Tvt. 43. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett állatfaj”
,,c) egyedeinek szaporításához;”
(2) A Tvt. 43. §-a (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.
(5) Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek engedélyezése során - a (2) bekezdés l) pontjának kivételével - első fokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el.”
21. § A Tvt. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:
„(3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén az igazgatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság az igazgatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja, amelybe az igazgatóságot, mint szakhatóságot bevonja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem az igazgatóság - a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(4) Védett és rendszeresen hasznosított állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter évente rendeletben határozza meg az adott faj állományának hasznosítható mennyiségét, a térbeni és időbeni határokat, a méretkorlátokat és a hasznosítás során alkalmazható módszereket és azok korlátait.”
22. § (1) A Tvt. 53. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott]
„a) ökológiai (zöld) folyosó az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyeket;
b) ökológiai hálózat egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti; továbbá az”
(2) A Tvt. 53. §-a (5) bekezdésének első fordulata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben jelöli ki az ökológiai (zöld) folyosókat, és határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat.”
(3) A Tvt. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését az igazgatóság hivatalból kezdeményezi.”
23. § A Tvt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az igazgatóság, valamint a jegyző látják el.”
24. § A Tvt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből - az e törvény hatálybalépését követően - elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos vagy - amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni.
(2) Kártalanítási igényt nem keletkeztet:
a) védett természeti területen a természeti kár [37. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységgel okozott kár] megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom;
b) amennyiben a kár bekövetkeztét, illetve az (1) bekezdésben és (4) bekezdés első fordulatában meghatározott hatósági határozat meghozatalát a tulajdonos vagy a jogszerű használó jogellenes magatartása eredményezte;