2004. évi LXXXIV. törvény

a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról1

I. Fejezet

A HITELINTÉZETEKRŐL ÉS A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOKRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI CXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés jelenlegi e) pontjának jelölése f) pontra változik:

[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]

„e) pénzügyi intézménynek nem minősülő, a kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, illetőleg vegyes pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes pénzügyi holding társaságra,”

2. § A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]

„b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki tevékenységet,”

[folytathat.]

3. § A Hpt. 17. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]

„g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a hitelintézet összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja;

h) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetében a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.”

4. § A Hpt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.”

5. § A Hpt. 32/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelvében meghatározott Banki Tanácsadó Bizottságnak is meg kell küldeni.”

6. § A Hpt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a 17. § (1) bekezdésének g), h) pontjában és a 17. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott iratokat.”

7. § A Hpt. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy, és a 37. § (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a hitelintézet a kérelmező ellenőrző befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.”

8. § A Hpt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.”

9. § (1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem jelenti a banktitok sérelmét]

„k) e törvény XIV. és XIV/A. fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,”

(2) A Hpt. 54. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hiteladat-szolgáltató az (1) bekezdés c), h) és i) pontja szerinti adatszolgáltatásról, illetve annak lehetőségéről, az adatközlés céljának, valamint a közlendő adatok körének megjelölésével - a hitel- és hiteljellegű szerződés megkötésével egyidejűleg - köteles a természetes személy hiteladóst írásban tájékoztatni. A hiteladat-szolgáltató az (1) bekezdés c) pontja szerinti konkrét adatszolgáltatás tényéről és tartalmáról is haladéktalanul köteles a természetes személy hiteladósnak írásban értesítést küldeni.”

(3) A Hpt. 54. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A központi hitelinformációs rendszer a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós késedelmes tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig tarthatja nyilván és kezelheti azzal, hogy adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződő hiteladat-szolgáltató közvetítésévél gyakorolhatja.”

10. § A Hpt. 83. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árutőzsdei szolgáltatón, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón, viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.”

11. § A Hpt. 95. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz. Ha az ügyletek veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetét, akkor a Felügyelet intézkedést alkalmaz.”

12. § A Hpt. 96/B. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet a Banki Tanácsadó Bizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

(4) Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.”

13. § A Hpt. a 96/C. §-t követően a következő című XIV/A. fejezettel egészül ki:

„XIV/A. Fejezet

KIEGÉSZÍTŐ FELÜGYELET”

14. § A Hpt. a következő 96/D. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

„Pénzügyi konglomerátum

96/D. § (1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint. - az a csoport [2. számú melléklet II. fejezet 13. pontja],

a) amelynek élén

1. hitelintézet áll vagy

2. nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható, és

b) amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és

c) amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban jelentős a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.

(2) A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás

a) az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen vállalkozás sem rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,

b) a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,

c) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben - a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül - egyetlen vállalkozás sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat,