3. Azokban az országokban, amelyek nem a latin ábécét használják, a latin betűs szöveget akár ugyanarra a jelzőtáblára, mint a nemzeti nyelven írt szöveget, akár egy ismétlő jelzőtáblára is fel szabad írni.

4. A jelzőtáblán ne legyen kettőnél több nyelvű felirat.

15. Cikk

Útirány-előjelző táblák

Az útirány-előjelző táblákat az útkereszteződéstől olyan távolságban kell elhelyezni, hogy azok hatásossága - figyelemmel az út- és a forgalmi viszonyokra, különösen a járművek szokásos sebességére és arra a távolságra, amelyről a jelzőtábla látható - mind nappal, mind éjszaka a legjobb legyen; ennek a távolságnak lakott területeken nem kell meghaladnia a mintegy 50 métert (55 yardot), az autópályákon és az egyéb, gyors forgalmú utakon viszont legalább 500 méternek (550 yardnak) kell lennie. A jelzőtáblákat meg szabad ismételni. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblával szabad jelezni a jelzőtábla és az útkereszteződés közötti távolságot; ezt a távolságot fel szabad írni a jelzőtáblának az aljára is.

16. Cikk

Útirányjelző táblák

1. Egyetlen útirányjelző táblán fel szabad tüntetni több helység nevét is; ebben az esetben ezeket a neveket a jelzőtáblán egymás alá kell írni. Az egyik helység nevéhez csak abban az esetben szabad a többi helység nevénél nagyobb méretű betűket alkalmazni, ha a szóban forgó helység közülük a legnagyobb.

2. Amikor a tábla a távolságokat is mutatja, az ezeket feltüntető számjegyeknek a helység nevével azonos magasságban kell lenniük. A nyíl alakú jelzőtáblákon ezeket a számjegyeket a helység neve és a nyíl hegye közé kell elhelyezni: a téglalap alakú jelzőtáblák esetében a számjegyeket a helység neve után kell feltüntetni.

17. Cikk

Útazonosító jelzőtáblák

Az utak - akár számjegyekből, betűkből vagy számjegyek és betűk kombinációjából álló számával, akár azok nevével való - azonosítására használt jelzőtábláknak, ebből a számból vagy ebből a névből kell állnia, egy négyszögbe vagy egy pajzsba foglalva. Azok a Szerződő Felek azonban, amelyeknek útvonal-osztályozási rendszerük van, a négyszöget az útvonal-osztályozás jelképével is helyettesíthetik.

18. Cikk

Helymeghatározó jelzőtáblák

Helymeghatározó jelzőtáblák két ország vagy ugyanazon ország két közigazgatási területe közötti határ vagy folyó, hágó, szép hely stb. nevének jelzésére alkalmazhatók. Ezen jelzőtábláknak szembetűnően különbözniük kell a jelen Egyezmény 13/A. Cikkének 2. bekezdésében szereplő jelzőtábláktól.

19. Cikk

Megerősítő jelzőtáblák

A megerősítő jelzőtáblák arra szolgálnak, hogy az út irányáról megerősítést adjanak ott, ahol azt az illetékes hatóságok szükségesnek ítélik, például nagy lakott terület kijáratánál. Ezeken egy vagy több helység nevét kell feltüntetni az Egyezmény 16. Cikkének 1. bekezdésének rendelkezései szerint. Ahol a távolságokat is feltüntetik, az ezeket jelző számjegyeket a helység neve után kell elhelyezni.

20. Cikk

(Törölve)

21. Cikk

Általános rendelkezések a tájékoztató jelzőtáblákra

1. Az Egyezmény 15-19. Cikkében említett tájékoztató jelzőtáblákat ott kell elhelyezni, ahol azt az illetékes hatóságok célszerűnek tartják. A többi tájékoztató jelzőtáblát - a 6. Cikk 1. bekezdése rendelkezéseit figyelembe véve - csak ott kell elhelyezni, ahol azt az illetékes hatóságok elkerülhetetlennek tartják; különösen az F,2-F,7 jelzéseket csak olyan utakon kell elhelyezni, ahol a javítási, üzemanyag-utánpótlási, elszállásolási és vendéglői lehetőségek ritkák.

2. A tájékoztató jelzőtáblákat meg szabad ismételni. A jelzőtábla alá helyezett kiegészítő táblával szabad jelezni a jelzőtábla és a jelzett hely közötti távolságot; ezt a távolságot fel szabad tüntetni magának a jelzőtáblának az alján is.

22. Cikk

(Törölve)

III. Fejezet

FORGALOMIRÁNYÍTÓ JELZŐLÁMPÁK

23. Cikk

A járműforgalom szabályozására szolgáló fényjelzések

1. E cikk 12. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a fenntartásával, az egyedüli fények, amelyeket a járműforgalom szabályozására szolgáló fényjelzésként szabad használni, - azok kivételével, amelyeket kizárólag a közhasználatú járműveknek szánnak - a következők, és jelentésük az alábbi:

a) nem villogó fények:

(i) a zöld fénynek azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak tovább szabad haladnia; az útkereszteződésben a forgalmat irányító zöld fény azonban nem jogosítja fel a vezetőket a továbbhaladásra, ha az általuk igénybe venni kívánt irányban olyan forgalomtorlódás van, hogy amennyiben behajtanának az útkereszteződésbe, valószínűleg nem tudnák azt elhagyni a következő fázisváltozásig;

(ii) a piros fénynek azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak nem szabad továbbhaladnia; a járművek nem léphetik át a megállási vonalat, vagy ha megállási vonal nincs, a fényjelző készülék vonalát, vagy ha a fényjelző készüléket az útkereszteződés közepén, vagy a másik oldalán helyezték el, nem hajthatnak be az útkereszteződésbe, vagy az útkereszteződésnél levő gyalogos-átkelőhelyre;

(iii) a borostyánsárga fénynek, amelynek egyedül vagy a piros fénnyel egyidejűleg kell megjelennie; amikor egyedül jelenik meg, azt kell jelentenie, hogy egyetlen járműnek sem szabad átlépnie a megállási vonalat vagy a fényjelző készülék vonalát, kivéve, ha a fény megjelenésekor olyan közel vannak ahhoz, hogy már nem tudnak kielégítő biztonsággal megállni a megállási vonal vagy a fényjelző készülék vonalának az átlépése előtt. Amennyiben a fényjelző készüléket az útkereszteződés közepén vagy a másik oldalán helyezték el, a borostyánsárga fénynek azt kell jelentenie, hogy egyetlen járműnek sem szabad behajtania az útkereszteződésbe, vagy az útkereszteződésnél levő gyalogos-átkelőhelyre, kivéve, ha a fény kigyulladásakor olyan közel vannak ahhoz, hogy már nem tudnak kielégítő biztonsággal megállni az útkereszteződésbe vagy a gyalogos-átkelőhelyre való behajtás előtt. Amikor a borostyánsárga fény a piros fénnyel egyidejűleg látszik, annak azt kell jelentenie, hogy a jelzés rövidesen változik, de nem módosítja a piros fény által jelzett áthaladási tilalmat.

b) villogó fények:

(i) egy villogó piros fénynek vagy két, felváltva villogó piros fénynek -, amelyek közül az egyik akkor jelenik meg, amikor a másik kialszik, és amelyek azonos tartóra azonos magasságban vannak felszerelve és azonos irányba mutatnak - azt kell jelentenie, hogy a járművek nem léphetik át a megállási vonalat vagy ha nincs megállási vonal, a fényjelző készülék vonalát; ezeket a fényeket csak szintbeni vasúti átjáróknál és nyitható hidak, komphajó-kikötési helyek bejáratánál szabad alkalmazni, továbbá annak jelzésére, hogy a járműforgalomnak nem szabad továbbhaladnia, mivel tűzoltójárművek hajtanak ki az útra, vagy olyan légi jármű közeledik, amely kis magasságban metszi az út irányát;

(ii) egy villogó borostyánsárga fénynek vagy két felváltva villogó borostyánsárga fénynek azt kell jelentenie, hogy a vezetőknek tovább szabad ugyan haladniuk, de ezt különös gondossággal kell tenniük.

2. A háromszínű rendszerű fényjelzéseknek három, nem villogó fényből kell állniuk, melyeknek külön-külön pirosnak, borostyánsárgának és zöldnek kell lenniük; a zöld fény csak akkor jelenhet meg, amikor a piros és a borostyánsárga fény kialudt.

3. A kétszínű rendszerű fényjelzéseknek nem villogó piros fényből és zöld fényből kell állniuk. A piros fénynek és a zöld fénynek nem szabad egyidejűleg megjelennie. A kétszínű rendszerű fényjelzéseket csak az ideiglenes létesítményeknél szabad alkalmazni, az Egyezmény 3. Cikkének 3. bekezdésében a meglevő berendezések kicserélésére adott határidő megtartásával.

3/A. a) Az Egyezmény 6. Cikk 1., 2. és 3. bekezdésének rendelkezéseit, amelyek a közúti jelzőtáblákra vonatkoznak, azokra a forgalomirányító fényjelezésekre is alkalmazni kell, amelyek a szintben vasúti átjáróknál használtaktól eltérőek.

b) Az útkereszteződéseknél a forgalomirányító fényjelző készülékeket az útkereszteződések előtt, vagy ezek közepén az úttest fölött kell elhelyezni; ezeket meg szabad ismételni az útkereszteződés túlsó oldalán és/vagy a járművezetők szemmagasságában.

c) Kiegészítésképpen ajánlatos, hogy a hazai jogszabályok rendelkezzenek arról, hogy a forgalomirányító fényjelzőkészülékek:

(i) úgy legyenek elhelyezve, hogy az úttesten közlekedő járműveket ne akadályozzák, és az út szélére felszerelt fényjelző készülékek a gyalogosokat a lehető legkisebb mértékben akadályozzák;

(ii) távolról jól láthatók, és megközelítésük során azonnal megérthetők legyenek; továbbá

(iii) minden Szerződő Fél területén belül a különböző kategóriájú közutaknak megfelelően szabványosítottak legyenek.

4. E cikk 2. és 3. bekezdésében említett háromszínű és kétszínű rendszer fényeit vagy függőlegesen, vagy vízszintesen kell elhelyezni.

5. Ha a fényeket függőlegesen helyezték el, a piros fénynek kell legfelül lennie; ha a fényeket vízszintesen helyezték el, a piros fénynek a forgalom irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalon kell lennie.

6. A háromszínű rendszer esetében a borostyánsárga fényt középen kell elhelyezni.

7. E cikk 2. és 3. bekezdésében említett háromszínű és kétszínű rendszerű fényjelző berendezésekben valamennyi fénynek kör alakúnak kell lennie. E cikk 1. bekezdésében említett villogó piros fénynek is hasonlóképpen kör alakúnak kell lennie.

8. Egy villogó borostyánsárga fényt egyedül is el szabad helyezni; az ilyen fényt, a gyér forgalmú órákban a háromszínű rendszer helyett is szabad használni.

9. A háromszínű rendszerben a piros, borostyánsárga és zöld fényeket szabad ugyanilyen színű, fekete hátterű nyilakkal helyettesíteni. Mikor a nyilak kigyulladnak, ezeknek a fényekkel azonos jelentésük van, de a tiltás vagy feljogosítás a nyíl vagy nyilak által jelzett irányra vagy irányokra korlátozódik. Azoknak a nyilaknak, amelyek azt jelzik, hogy a közlekedés egyenesen előre haladhat vagy nem haladhat, felfelé kell mutatniuk. Piros, borostyánsárga vagy zöld háttéren levő fekete nyilakat is szabad használni. Ezen nyilak jelentése a fent említett nyilakéval azonos.

10. Ha a háromszínű rendszerű fényjelzés mellett egy vagy több nyilat ábrázoló egy vagy több kiegészítő zöld fény van, a kiegészítő nyíl vagy nyilak fénye azt jelenti, hogy bármilyen fázis van abban a pillanatban a háromszínű rendszerben, a járművek tovább haladhatnak a nyíl vagy a nyilak által jelzett irányban vagy irányokban. Ez azt is jelenti, hogy a nyíl által jelzett irányba haladó forgalom részére fenntartott vagy az e forgalom részére kötelező forgalmi sávon levő járművek vezetői kötelesek továbbhaladni a jelzett irányban, ha megállásukkal az ugyanazon sávon mögöttük levő járművek forgalmát megakadályoznák, mindig feltételezve, hogy hagyják elhaladni annak a forgalmi áramlásnak a járműveit, amelybe besorolnak, és hogy ne veszélyeztessék a gyalogosokat. E kiegészítő zöld fényeket lehetőleg a rendes zöld fénnyel azonos szintben kell elhelyezni.

11. a) Ha a kettőnél több forgalmi sávval rendelkező úttest hosszirányú útburkolati jelekkel jelölt forgalmi sávjai felett piros vagy zöld fény van elhelyezve, a piros fénynek azt kell jelentenie, hogy azon a sávon, amely fölött ezt elhelyezték, a járműveknek nem szabad közlekedniük, és a zöld fénynek pedig azt kell jelentenie, hogy a forgalomnak így szabad továbbhaladnia. Az így elhelyezett piros fénynek két dőlt, egymást keresztező sáv formájúnak, a zöld fénynek pedig lefelé mutató hegyű nyíl formájúnak kell lennie.