G,18 „NEHÉZ JÁRMŰVEK SZÁMÁRA AJÁNLOTT ÚTVONAL”

8. Menekítő sávot feltüntető jelzőtábla

A G,19 „MENEKÍTŐ SÁV” jelzőtáblát a meredek lejtőn lévő menekítő sáv jelölésére kell használni. Ezt a jelzőtáblát a menekítő sávig mért távolságot mutató kiegészítő táblával, és az A,2 jelzőtáblával együtt a lejtő tetején, ahol a veszélyes zóna kezdődik, és a menekítő sáv kezdeténél kell elhelyezni. A lejtő hosszától függően a jelzőtáblát - a távolságot jelző kiegészítő táblával együtt - szükség szerint meg kell ismételni.

A jelkép helyzete a menekítő sávnak az úthoz viszonyított helyzetétől függően változhat.

9. Gyalogos felüljárót vagy aluljárót jelölő jelzőtáblák

a) A G,20 jelzőtábla a gyalogos felüljáró vagy aluljáró jelölésére használatos.

b) A G,21 jelzőtábla lépcső nélküli felüljáró vagy aluljáró feltüntetésére használatos. Ezen a jelzőtáblán a csökkent képességű személyek jelképe is használható.

10. Autópályáról való kijáratot feltüntető jelzőtáblák

A G,22a, G,22b és G,22c jelzőtáblák példák autópályáról való kijáratot előjelző táblákra. Ezeknek a jelzőtábláknak az autópályáról való kijárat távolságának jelzését a hazai jogszabályokban meghatározott módon kell tartalmazniuk, feltéve, hogy a két, illetve az egy ferde csíkot viselő jelzőtábla a három ferde csíkot viselő jelzőtábla és a kijárat egymástól való távolságának két, illetve egyharmadánál van felszerelve.

H Fejezet

KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK

1. Ezek a táblák fehér vagy sárga alapszínűek legyenek, amelyeken a fekete, sötétkék vagy piros szegéllyel ellátott távolságok, hosszúságok vagy jelképek feketével vagy sötétkékkel vannak feltüntetve; vagy pedig fekete vagy sötétkék alapszínűek legyenek, amelyen a fehér, sárga vagy piros szegéllyel ellátott távolságok, hosszúságok vagy jelképek fehérrel vagy sárgával vannak feltüntetve.

2. a) A H,1 kiegészítő táblák a jelzőtábla és a veszélyes útszakasz vagy zóna - melyre a szabály hatálya kiterjed - kezdete közötti távolságot mutatják.

b) A H,2 kiegészítő táblák a veszélyes útszakasz vagy zóna - melyre a szabály hatálya kiterjed - hosszúságát mutatják.

c) A kiegészítő táblák a jelzőtáblák alatt vannak elhelyezve. Azonban az Ab típusú, veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák esetén a kiegészítő táblákon megadandó információ a jelzőtábla alsó részére is felírható.

3. A várakozással kapcsolatos tilalmakat vagy korlátozásokat tartalmazó H,3 és H,4 kiegészítő táblák H,3a, H,3b és H,3c, valamint H,4a, H,4b és H,4c mintájúak. [Lásd e Melléklet C fejezet II. alfejezetének 9. c) pontját].

4. A szabályozó jelzőtáblák kategóriájuk jelképének feltüntetésével konkrét úthasználókra korlátozhatók. Például: H,5a és H,5b.

Olyan esetekben, amikor a szabályozó jelzőtábla bizonyos kategóriájú úthasználókra nem vonatkozik, akkor ezt kategóriájuk jelképével, és az adott ország nyelvén megjelenő „KIVÉVE” kifejezéssel jelölik. Például: H,6. Ha szükséges, a jelkép helyettesíthető a megfelelő nyelvű felirattal.

5. Csökkent képességű személyek számára fenntartott várakozóhelyek megjelölésére a C,18 vagy E,14 jelzőtáblával a H,7 kiegészítő táblát kell használni.

6. A H,8 kiegészítő tábla az útkereszteződés ábráját mutatja, melyen a vastag vonalak az elsőbbséggel rendelkező utakat, és a vékony vonalak a B,1 vagy B,2 jelzőtáblákkal ellátott utakat mutatják.

7. Annak feltüntetésére, hogy a következő útszakasz jegesedés vagy hó miatt csúszós, a H,9 kiegészítő táblát kell használni.

Az egész 1. Mellékletre vonatkozó megjegyzés: Olyan országokban, ahol baloldali közlekedés van, a jelzőtáblákat és/vagy jelképeket ennek megfelelően meg kell fordítani.

2. Melléklet

Útburkolati jelek

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az útfelületen alkalmazott jeleknek (útburkolati jelek) csúszásmentes anyagokból kell lenniük és az úttest szintjéből nem szabad 6 mm-nél nagyobb mértékben kiemelkedniük. Amennyiben jelzőtesteket vagy más hasonló eszközöket alkalmaznak a jelekhez, ezek az úttest szintjéből 1,5 cm-nél nagyobb mértékben (illetőleg fényvisszavető elemekkel ellátott jelzőtestek esetében 2,5 cm-nél nagyobb mértékben) nem emelkedhetnek ki; ezeket a közlekedésbiztonsági követelményeknek megfelelően kell alkalmazni.

II. Fejezet

HOSSZIRÁNYÚ ÚTBURKOLATI JELEK

A. Méretek

2. A hosszirányú útburkolati jelek folytonos vagy szaggatott vonalainak legalább 0,10 m szélesnek kell lenniük.

3. A két egymás melletti hosszirányú vonal (kettős vonal) közötti távolságnak 0,10 m és 0,18 m között kell lennie.

4. A szaggatott vonal azonos hosszúságú és egymástól egyforma közökkel elválasztott vonalszakaszokból áll. A járműveknek a kérdéses útszakaszon vagy területen belüli sebességét a vonalszakaszok és a közök hosszának meghatározásánál figyelembe kell venni.

5. Lakott területen kívül a szaggatott vonalat 2 m és 10 m közötti hosszúságú vonalszakaszokból kell kialakítani. Az e Melléklet 23. bekezdésében említett előjelző vonalat kialakító vonalszakaszok hosszúsága a közök hosszának két-háromszorosa legyen.

6. Lakott területen a vonalszakaszok és a közök hosszúságának kisebbnek kell lennie a lakott területen kívül alkalmazottakénál. A vonalszakaszok hosszúságát 1 m-re lehet csökkenteni. Bizonyos városi főutakon, ahol a forgalom gyorsan mozog, a hosszirányú útburkolati jelek jellemzői azonban azonosak lehetnek a lakott területen kívüliekével.

B. A forgalmi sávok útburkolati jelei

7. A forgalmi sávok vagy szaggatott vonalakkal vagy folytonos vonalakkal vagy más, megfelelő eszközökkel jelölhetők.

(i) Lakott területen kívül

8. A kétirányú, két forgalmi sávos utakon az úttest tengelyét hosszirányú útburkolati jellel meg kell jelölni. Ez az útburkolati jel rendes körülmények között szaggatott vonal. Erre a célra csupán különleges esetekben szabad folytonos vonalakat alkalmazni.

9. A három forgalmi sávos utakon - általános szabályként - a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal kell jelölni azokon a szakaszokon, ahol a látási viszonyok szabályosak. Egyes sajátos esetekben, a nagyobb közlekedésbiztonság biztosítására folytonos vonalak, vagy a folytonos vonalak mellett szaggatott vonalak alkalmazhatók.

10. A háromnál több forgalmi sávos úttesteken a forgalom két irányát egy vagy két folytonos vonallal kell elválasztani, kivéve azokat az eseteket, ahol a forgalom iránya a középső sávokon megfordítható. Ezen felül a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal kell megjelölni [1a és 1b ábra].

(ii) Lakott területen

11. Lakott területen az e melléklet 8-10. bekezdésében említett ajánlásokat kell alkalmazni a kétirányú utakra, valamint az olyan egyirányú utakra, amelyeken legalább két forgalmi sáv van.

12. A forgalmi sávokat ki kell jelölni az olyan pontokon, ahol az útpálya szélessége útszegélyek, járdaszigetek vagy osztószigetek miatt csökken.

13. Az olyan fontosabb útkereszteződés (különösen az irányított forgalmú útkereszteződés) előtt, ahol a szélesség elegendő két vagy több járműoszlop részére, a forgalmi sávokat a 2. és 3. ábrának megfelelően, útburkolati jelekkel kell megjelölni. Ezekben az esetekben a forgalmi sávokat határoló vonalakat nyilakkal szabad kiegészíteni (lásd e melléklet 39. bekezdését).

C. Különleges helyzetek jelölései

(i) Folytonos vonalak alkalmazása

14. A közlekedésbiztonság javítására a szaggatott középvonalakat (4. diagram) bizonyos útkereszteződéseknél folytonos vonallal kell helyettesíteni vagy kiegészíteni (5. és 6. ábra).

15. Olyan esetekben, amikor szükséges megtiltani az úttestnek a szembejövő forgalom számára fenntartott részének használatát azokon a helyeken, ahol a látótávolság csökkent (dombtetőn, útkanyarulatokban stb.), vagy az olyan szakaszokon, ahol az úttest keskeny vagy valamely más különössége van, a 7a-16. ábrának megfelelően elhelyezett folytonos vonallal korlátozásokat kell alkalmazni azokon a szakaszokon, ahol a látótávolság egy bizonyos legkisebb M érték alatt van.8 Azokban az országokban, ahol a gépjárművek kialakítása azt indokolttá teszi, a 7a-10b ábrához előírt 1 m szemmagasság 1,20 m-re növelhető.

16. Az M érték meghatározása az útviszonyoknak megfelelően változik. A 7a, 7b, 8a, 8b, 8c és 8d ábrák a két, illetőleg három forgalmi sávos utakra vonatkozóan bemutatják a vonalak kialakítását a csökkent látótávolságú dombtetőnél. Ezek az ábrák megfelelnek az ugyanazon oldal felső részén ábrázolt hossz-szelvénynek, és a 24. bekezdésben alább meghatározott M távolságnak: az A (vagy a D) az a pont, ahol a látótávolság az M érték alá csökken, míg a C (vagy a B) az a pont, ahol a látótávolság ismét az M érték fölé emelkedik.9

17. Ahol az AB és a CD szakaszok átfedik egymást, vagyis ahol a látótávolság mindkét irányban már a domb teteje előtt az M érték fölé emelkedik, a vonalakat ugyanúgy kell elhelyezni, de a szaggatott vonallal kísért folytonos vonalak nem fedhetik át egymást. Ezt a 9., 10a és 10b ábra mutatja be.

18. A 11a és a 11b ábra bemutatja a vonalak helyzetét azonos esetben a csökkent látótávolságú két forgalmi sávos út kanyarulatában.

19. A három forgalmi sávos utakon két módszer lehetséges. Ezeket a 8a, 8b, 8c és 8d (vagy a 10a és 10b) ábra mutatja be. A 8a (vagy a 8b vagy 10a) ábrát az olyan utak esetében kell alkalmazni, amelyeken jelentős a kétkerekű járművek forgalmának az aránya, és a 8c és 8d (vagy 10b) ábrát pedig ott, ahol a forgalom nagy részben négykerekű járművekből áll. A 11c ábra bemutatja a vonalak helyzetét azonos esetben a csökkent látótávolságú három forgalmi sávos út kanyarulatában.

20. A 12., 13. és 14. ábra az úttest beszűkülését jelző vonalakat mutatja be.

21. A 8a, 8b, 8c, 8d, 10a és 10b ábrán az átmenetet jelentő ferde vonalaknak a középvonalhoz viszonyított hajlása nem haladhatja meg az 1/20-ot.

22. A 13. és 14. ábrán, amely a rendelkezésre álló úttest szélességének változásához használt vonalakat mutatja, valamint a 15., 16. és 17. ábrán, amely a folytonos vonal(ak)tól való elhajlást szükségessé tevő akadályokat mutatja, a vonal(ak) hajlása lehetőleg a nagy menetsebességű utaknál 1/50-nél kevesebb legyen, és azokon az utakon, amelyeken a sebességek nem haladják meg az 50 km/órát (30 mfd/órát), 1/20-nál kevesebb legyen. Ezen kívül a ferde folytonos vonalakat meg kell előznie - az azokra vonatkozó irányban - az útpálya középvonalával párhuzamos folytonos vonalnak, ennek a folytonos vonalnak olyan hosszúnak kell lennie, amely megfelel az alkalmazott menetsebességgel egy másodperc alatt megtett útnak.

23. Amikor nem szükséges a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal jelezni az út szabályos szakaszán, a folytonos vonalat meg kell előznie egy bevezető vonalnak, amely az utat használó járművek szokásos sebességétől függő, de legalább 50 m-es hosszúságú szaggatott vonalból áll. Ahol az út szabályos szakaszain a forgalmi sávokat szaggatott vonalakkal jelölik, a folytonos vonalat szintén meg kell előznie a járművek szokásos sebességétől függő, de legalább 50 m hosszúságú bevezető vonalnak. A jelzés kiegészíthető egy vagy több nyíllal, amelyek a vezetők számára az általuk követendő forgalmi sávot jelölik.

(ii) A folytonos vonalak alkalmazásának feltételei

24. A látótávolság megválasztása annak a meghatározása céljából, hogy a folytonos vonal alkalmazása melyik útszakaszon kívánatos és melyiken nem, valamint e vonal hosszúságának a megválasztása megegyezéshez kötött. A következő táblázat az M ajánlott értékét adja meg a különböző megközelítési sebességekhez.10