5. a) A Megállapodással kapcsolatos bármely módosítás akkor minősül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerződő Feleknek legalább kétharmadát teszi ki. A Főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet a módosítás elfogadásáról és a módosítás az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerződő Félre hatályba lép, azok kivételével, amelyek e határidő alatt értesítik a Főtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a Főtitkárt, hogy elfogadja azt, és a Főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidő elteltével, amennyiben ez az időpont későbbi az előbb említettnél.

6. Amennyiben a módosító javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minősül elfogadottnak, és ha a konferencia összehívására az e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosító javaslat elvetettnek minősül.

7. Az e cikk 1-6. bekezdésében meghatározott módosítási eljárástól függetlenül a Megállapodás Melléklete módosítható az összes Szerződő Fél illetékes szervei között létrejött megállapodással is. Amennyiben az egyik Szerződő Fél szerve kijelenti, hogy nemzeti jogszabályai szerint a Megállapodást erre a célra történő külön felhatalmazásnak vagy valamely törvényhozó szerv jóváhagyásának kell alávetni, az illető Szerződő Fél illetékes szervének a Melléklet módosításához való hozzájárulása csak akkor tekinthető megadottnak, ha az bejelenti a Főtitkárnak, hogy a szükséges felhatalmazásokat vagy jóváhagyásokat megkapta. Az illetékes szervek közötti megállapodás úgy is szólhat, hogy bizonyos átmeneti időszak alatt a Melléklet régi rendelkezései, az új rendelkezésekkel egyidejűleg egészben vagy részben hatályban maradnak. Az új rendelkezések hatálybalépésének az időpontját a Főtitkár állapítja meg.

8. Minden Állam, amikor aláírja vagy megerősíti a Megállapodást, vagy csatlakozik ahhoz, közli a Főtitkárral annak a szervnek a nevét és címét, amely illetékes az e cikk 7. bekezdésében említett megállapodás tárgyában.

7. Cikk

Bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja a Megállapodást. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a Főtitkár megkapta az értesítést. Minden olyan Szerződő Fél, amely megszűnik a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény Szerződő Fele lenni, ugyanakkor megszűnik Szerződő Fele lenni ennek a Megállapodásnak is.

8. Cikk

E Megállapodás hatályát veszti, ha a Szerződő Felek száma bármely, megszakítás nélküli tizenkét hónapos időszak alatt ötnél kevesebbre csökken, valamint abban az időpontban, amikor a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény hatályát veszti.

9. Cikk

1. Két vagy több Szerződő Fél között keletkezett minden olyan vitát, amely e Megállapodás értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a vitában álló Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, választott bírósági eljárásnak kell alávetni, amennyiben a vitában álló Szerződő Felek bármelyike azt kéri és evégből a vitában álló Felek közös megállapodásával egy vagy több választott bírónak kell megküldeni. Amennyiben a vitában álló felek a választott bírósági eljárás lefolytatására vonatkozó kérelemtől számított három hónap alatt nem tudtak megegyezni a választott bíró vagy bírák kiválasztásában, a Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát, hogy jelöljön ki egy választott bírót, akihez a jogvitát döntés végett elő kell terjeszteni.

2. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelően kijelölt választott bíró, illetőleg bírák döntése kötelező a vitában álló Szerződő Felekre.

10. Cikk

E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely Szerződő Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető és a helyzet követelményei által meghatározott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külső vagy belső biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.

11. Cikk

1. Bármely Állam a Megállapodás aláírásakor, a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezőnek a Megállapodás 9. Cikkét. A többi Szerződő Felet nem kötelezi a 9. Cikk az olyan Szerződő Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.

2. A Megállapodásra vonatkozó fenntartás, az e cikk 1. bekezdésében említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehető meg, hogy az írásban történik, és amennyiben azt a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése előtt tették meg, ebben az okmányban megerősítik.

3. Bármely Állam a Megállapodásra vonatkozó megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor írásban értesíti a Főtitkárt arról, hogy azokat a fenntartásokat, amelyeket a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményre esetleg bejelentett, mennyiben kell alkalmazni a Megállapodásra. Azok a fenntartások, amelyeket nem foglaltak be a Megállapodás megerősítő vagy csatlakozási okmányának letételekor közölt értesítésbe, úgy minősülnek, hogy nem alkalmazhatók a Megállapodásra.

4. A Főtitkár az e cikk alkalmazásával tett fenntartásokat és értesítéseket közli a Megállapodás 2. Cikkében említett összes Állammal.

5. Bármely Állam, amely az e cikkben említett nyilatkozatot, fenntartást vagy értesítést tett, bármely időpontban a Főtitkárhoz intézett értesítéssel visszavonhatja azt.

6. Az e cikk 2. bekezdésének megfelelően tett vagy 3. bekezdésének megfelelően közölt minden fenntartás

a) annak a Szerződő Félnek a számára, amely a fenntartást tette vagy közölte, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja a Megállapodásnak a fenntartással érintett rendelkezéseit;

b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerződő Fél számára is azzal a Szerződő Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást tette vagy közölte.

12. Cikk

A Megállapodás 6. és 11. Cikkében említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a Főtitkár közli a Szerződő Felekkel és a Megállapodás 2. Cikkében említett többi Állammal:

a) a 2. Cikk szerint aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;

b) a 3. Cikk szerinti értesítéseket és nyilatkozatokat;

c) azokat az időpontokat, amikor e Megállapodás a 4. Cikk szerint hatályba lép;

d) azokat az időpontokat, amikor e Megállapodás módosításai a 6. Cikk 2., 5. és 7. bekezdése szerint hatályba lépnek;

e) a 7. Cikk szerinti felmondásokat;

f) e Megállapodás hatályának a 8. Cikk szerinti megszűnését.

13. Cikk

E Megállapodás eredeti példányát 1972. április 30-a után az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hiteles másolatokat küld a Megállapodás 2. Cikkében említett összes Államnak.

Amelynek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazott alulírottak aláírták e Megállapodást.

Készült Genfben, az ezerkilencszázhetvenegyedik év május hónapjának első napján, egy példányban, angol, francia és orosz nyelven, amely három szöveg egyaránt hiteles.

Melléklet11

1. A Melléklet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az „Egyezmény” kifejezés a Bécsben 1968. november 8-án aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt jelenti.

2. Ez a Melléklet csak az Egyezmény kiegészítéseit és megfelelő rendelkezéseinek módosításait tartalmazza.

3. Az Egyezmény 1. Cikkéhez (Meghatározások)

b) pont

Ez a pont a következőképpen szól: „A »Lakott terület« beépített ingatlanokat magában foglaló olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál külön ilyenként megjelöltek”.

Kiegészítő pont, melyet közvetlenül a jelen cikk b) pontja után kell beiktatni.

Ez a pont a következőképpen szól: „A »Lakó-pihenő övezet« olyan sajátosan megtervezett területet jelent, ahol különleges közlekedési szabályok érvényesek, és amelyeket bejáratainál, illetve kijáratainál ilyenként megjelöltek.”

l) pont

Azok a háromkerekű járművek, amelyeknek legnagyobb saját tömege nem haladja meg a 400 kg-ot, motorkerékpárnak minősülnek.

E cikk végére beiktatandó kiegészítő pont:

Ez a pont a következőképpen szól: „A gyalogosokkal egy tekintet alá esnek azok a személyek, akik gyermekkocsit, betegszállító vagy rokkantszállító kocsit vagy bármely más kisméretű és motor nélküli járművet tolnak vagy húznak, akik kerékpárt vagy segédmotoros kerékpárt tolnak, valamint azok a rokkantak, akik saját maguk által mozgatott vagy lépésben haladó rokkantszállító kocsin közlekednek.”

4. Az Egyezmény 3. Cikkéhez (A Szerződő Felek kötelezettségei.)

3. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: „Minden olyan jelzőtáblát, jelképet, berendezést és jelet, amely nem felel meg az Egyezményben és e Megállapodásban meghatározott rendszernek, a Megállapodás hatálybalépésétől számított tíz éven belül ki kell cserélni. Ez alatt az időszak alatt - abból a célból, hogy az úthasználók megszokják az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározott rendszert - a korábbi jelzőtáblák, jelképek és feliratok is fenntarthatók az Egyezményben és a Megállapodásban meghatározottak mellett.”

5. Az Egyezmény 6. Cikkéhez

4. bekezdés

Ennek a bekezdésnek a rendelkezései, amelyek az Egyezményben ajánlások, kötelezőek.

6. Az Egyezmény 7. Cikkéhez

1. bekezdés

E bekezdés végére beiktatandó kiegészítő mondat:

Ez a mondat a következőképpen szól: „Ezen kívül, az ilyen jelzőtáblák esetében ajánlott, hogy ugyanazon az útszakaszon ne alkalmazzanak együtt kivilágított vagy fényvisszaverő anyagokkal, illetőleg fényvisszaverő eszközökkel ellátott és el nem látott jelzőtáblákat.”

7. Az Egyezmény 8. Cikkéhez

3. bekezdés

Ez a bekezdés a következőképpen szól: „A jelen melléklet 4. szakaszában előírt tízéves átmeneti időszak alatt, valamint azt követően is kivételes esetekben, a jelzőtáblák értelmezésének megkönnyítésére felirat alkalmazható a jelzőtáblák alatt elhelyezett vagy a jelzőtáblát magába foglaló négyszögletes táblán; az ilyen felirat elhelyezhető magán a jelzőtáblán is abban az esetben, ha ez nem okoz nehézséget a jelzőtábla megértésében az olyan vezetőknek, akik nem érthetik meg a feliratot.”

8. Az Egyezmény 9. Cikkéhez

1. bekezdés

Minden Államnak az Aa mintát kell választania a veszélyt jelző táblákra.

9. Az Egyezmény 10. Cikkéhez (Elsőbbségi jelzőtáblák)

3. bekezdés

Minden Államnak a B,2a mintát kell választani „ÁLLJ” jelzőtáblaként.