5. pont (Autópálya kezdetét és végét jelző táblák)
Kiegészítő pont, melyet közvetlenül jelen pont a) alpontja után kell beiktatni.
Ez az alpont a következőképpen szól: „Az E,5a jelzőtábla használható és megismételhető az autópályához való közeledésre figyelmeztetésként. Minden, erre a célra felállított jelzőtáblának a jelzőtábla és az autópálya kezdete közötti távolságot megmutató - vagy a jelzőtábla alsó részében, vagy pedig az Egyezmény 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítő táblán feltüntetett - feliratot kell viselnie.”
6. pont (Az olyan út kezdetét és végét jelző táblák, amelyen a közlekedési szabályok ugyanazok, mint az autópályán)
Kiegészítő alpont, melyet közvetlenül jelen pont a) alpontja után kell beiktatni.
Ez az alpont a következőképpen szól: „Az E,6a jelzőtábla használható és megismételhető az olyan úthoz való közeledésre figyelmeztetésként, amelyen az autópályának megfelelő közlekedési szabályok érvényesek. Minden, erre a célra felállított jelzőtáblának a jelzőtábla és az autópálya közlekedési szabályai szerint használandó út kezdete közötti távolságot megmutató - vagy a jelzőtábla alsó részében, vagy pedig az Egyezmény 1. Melléklet H fejezetében leírt H,1 kiegészítő táblán feltüntetett - feliratot kell viselnie.”
7. pont (Lakott terület kezdetét és végét jelző táblák)
Ez a pont a következőképpen szól:
„a) A lakott terület kezdetét mutató jelzőtáblának vagy a lakott terület nevét, vagy a lakott terület körvonalát mutató jelképet vagy pedig a kettő egyesített változatát kell viselnie.
A feliratok fehér vagy világos színű alapon sötét színűek legyenek, és a jelzőtáblának sötét színű kerete legyen.
Az E,7a; E,7b és E,7c jelzőtáblák példák a lakott terület kezdetét mutató jelzőtáblákra.
b) A lakott terület végét mutató jelzőtábla azonos legyen azzal a kivétellel, hogy ezt át kell húzni egy ferde, a jobb felső sarokból a bal alsó sarokba tartó, piros színű, egyetlen vagy több párhuzamos vonalból álló csíkkal.
Az E,8a, E,8b és E,8c jelzőtáblák példák a lakott terület végét mutató jelzőtáblákra. Jelen Egyezmény 6. Cikk 1. bekezdése előírásainak ellenére ezek a jelzőtáblák a lakott terület kezdetét feltüntető jelzőtáblák hátoldalára is elhelyezhetők.
c) Ebben a fejezetben előforduló jelzőtáblákat az Egyezmény 13/A. Cikk 2. bekezdésében szereplő előírásoknak megfelelően kell használni.”
10. pont (Gyalogos-átkelőhely)
Az E,12b jelzőtábla nem használható.
12. pont („Várakozóhely” jelzőtábla)
A jelen pont első alpontjában említett négyszög alakú jelzőtáblának a „P” betűt kell magán viselnie.
Kiegészítő pont, melyet közvetlenül a 13. pont után kell beiktatni.
Ez a pont így szól: „Lakó-pihenő övezet bejáratára, illetve kijáratára figyelmeztető jelzőtáblák, melynek területén sajátos közlekedési szabályok érvényesek.
Az E,17a »LAKÓ-PIHENŐ ÖVEZET« jelzőtáblát a lakó-pihenő övezet azon pontján kell elhelyezni, ahol az európai Megállapodással kiegészített közúti közlekedési Egyezmény 27/A. Cikkében hivatkozott lakó-pihenő övezetben betartandó sajátos közlekedési szabályok érvénybe lépnek. Az E,17b »LAKÓ-PIHENŐ ÖVEZET VÉGE« jelzőtáblát azon a ponton kell elhelyezni, ahol e szabályok érvényessége megszűnik.”
23. Az Egyezmény 1. Melléklet, F fejezet, II. alfejezetéhez
1. pont („ELSŐSEGÉLYHELY” jelkép)
Az F,1b és F,1c jelképek nem használhatók.
2. pont (Különféle jelképek)
Kiegészítő szöveg, melyet a jelen pont végére kell beiktatni
„F,14 »KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓKAT ADÓ RÁDIÓÁLLOMÁSOK«
Fehér négyszögben lévő felirat: A »rádió« szó alatt, amikor erre szükség van, megjelenhet egy utalás a rádióadó nevére vagy kódjára, szükség szerint rövidített formában és az adás száma. A »rádió« szó a nemzeti nyelven is megismételhető.
Kék alapon lévő felirat: a helyi rádióadó frekvenciájának és, ha szükséges, hullámhosszának jelölése.
Az országok belátására bízandó, hogy ezt ultrarövidhullámú (VHF) adók esetén »MHz« jelzéssel vagy regionális kóddal, és középhullámú vagy hosszúhullámú adók esetén »kc/s« jelzéssel egészítik ki.
A hullámhossz számokkal és az m betű segítségével (pl. 1500 m) adható meg.
F,15 »NYILVÁNOS ILLEMHELY«
F,16 »FÜRDŐHELY«”
24. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, II. alfejezetéhez
2. pont (Különleges esetek), a) alpont
A G,2a és G,2b jelzőtáblákon lévő piros csíkot fehér szegéllyel kell körülvenni.
25. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, III. alfejezetéhez
1. pont
A G,4c jelzőtábla nem használható.
2. pont
A G,6c jelzőtábla nem használható.
26. Az Egyezmény 1. Melléklet, G fejezet, V. alfejezetéhez
3. pont („ZSÁKUTCA” jelzőtábla)
A G,13 jelzőtáblán a piros csíkot fehér szegéllyel kell körülvenni.
27. Az Egyezmény 1. Melléklet, H fejezetéhez
Kiegészítő pont, amely közvetlenül az 1. pont után iktatandó be.
Ez a pont a következőképpen szól: „Kívánatos, hogy a kiegészítő táblák alapszínei megegyezzenek azon jelzőtáblacsoportok alapszíneivel, amelyekhez ezeket használják”
Függelék a melléklethez
A jelzőtáblák színes ábrái
C, 3m
C, 3n
E, 17a
E, 17b
F, 14
F, 15
F, 16
3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő bejelentéseket tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti
- az Egyezmény 9. Cikkének 1. pontja alapján, hogy a veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák mintájául az Aa mintát választotta;
- az Egyezmény 10. Cikkének 3. pontja alapján, hogy az „ÁLLJ!” jelzőtábla mintájául a B,2a mintát választotta.”
(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő fenntartásokat tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti,
- hogy az Egyezmény 10. Cikke 6. pontjának a B,2 jelzőtábla előjelzésére vonatkozó rendelkezését az Egyezményt kiegészítő európai Megállapodásban meghatározott tartalommal tekinti magára nézve kötelezőnek;
- az Egyezmény 46. Cikkének 1. pontja alapján, hogy az Egyezmény 44. Cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek.”
(3) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy az Egyezmény 37. Cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy az Egyezmény 38. Cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerő határozatával (1960. évi december hó 14. napján kelt 1514/XV. határozat).”
(4) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerősítése alkalmából a következő fenntartást tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti, hogy a Megállapodás 11. Cikkének 1. pontja alapján a Megállapodás 9. Cikkének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek.”
(5) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Megállapodás megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy a Megállapodás 2. Cikkének rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniuk minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy a Megállapodás 3. Cikkének rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerő határozatával [1960. évi december hó 14. napján kelt 1514 (XV.) határozat].”
4. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény kihirdetéséről szóló 1980. évi 4. törvényerejű rendelet és az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1980. évi 6. törvényerejű rendelet.
(2) A törvény végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter és a belügyminiszter gondoskodik.