2004. évi CI. törvény
az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról1
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, VALAMINT AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I. Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.”
(2) Az Szja tv. 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tulajdonában (üzemeltetésében) lévő személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által nyújtott hitel kamata alapján keletkező kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel összefüggő, és az egyébként a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a magánszemély a kifizetőre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teljesíti, ha számára a jövedelmet a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet nem belföldi telephelye, fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján juttatja.”
2. § (1) Az Szja tv. 3. §-a 17. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
17. Egyéni vállalkozó:)
„b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);”
(2) Az Szja tv. 3. §-a 18. pontjának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.”
(3) Az Szja tv. 3. §-ának 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„19. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 7 millió forintot nem haladja meg.”
(4) Az Szja tv. 3. §-ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„22. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is).”
(5) Az Szja tv. 3. §-a 23. pontjának j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
23. Nyugdíj:)
„j) az egyház belső szabályai szerint létrehozott és működtetett nyugdíjalapból az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíjkiegészítés;”
(6) Az Szja tv. 3. §-ának 62. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„62. Hallgatói munkadíj: a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vagy első doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgató által
a) annál a felsőoktatási intézménynél, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, vagy
b) az e felsőoktatási intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy
c) olyan más cégnél, amelyben e felsőoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, illetve
d) a Magyar Tudományos Akadémia felsőoktatást és/vagy posztgraduális képzést is végző kutatóintézeténél a képesítési követelményekben meghatározott képzési ideje alatt végzett munkája ellenértékeként az említett intézménytől, illetve cégtől megszerzett bevétel.”
(7) Az Szja tv. 3. §-ának 71. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„71. Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás.”
(8) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának e)-f) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
72. Adóterhet nem viselő járandóság:)
„e) a szakképző iskolai tanulót - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része;
f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
- ösztöndíj,
- tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
- a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;”
(9) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
72. Adóterhet nem viselő járandóság:)
„h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő, a sporttevékenységet irányító személy (versenybíró) részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de összesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegét meg nem haladó része, feltéve, hogy a versenybíró legkésőbb az adott kifizetés időpontjában nyilatkozik arról, hogy az e bevételének megszerzése érdekében felmerült költséget nem számolja el, és költséghányadot nem von le, azzal, hogy ilyen esetben az említett értékhatárt meghaladó bevétel teljes egészében egyéb jövedelemnek minősül, míg a nyilatkozat hiányában az adott bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni;”
(10) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
72. Adóterhet nem viselő járandóság:)
„j) a szabadságvesztés-büntetése, előzetes letartóztatása idején munkát végző magánszemély e tevékenységéből származó bevétele;”
(11) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának o) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
72. Adóterhet nem viselő járandóság:)
„o) a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét.”
(12) Az Szja tv. 3. §-a a következő 75. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„75. A magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme, az e fogalomra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: az említett összes (az összevont adóalapba tartozó és különadózó) jövedelem, azzal, hogy
a) a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységéből származó jövedelemként a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell együttesen figyelembe venni;
b) nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet.”
3. § (1) Az Szja tv. 12. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magánszemély az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha)