2004. évi CV. törvény

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről1

A Magyar Köztársaság függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében,

az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében betöltött tagságából fakadó kötelezettségek teljesítése érdekében,

a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján,

az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elvét követve,

más államok ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva,

az államok közötti viták békés megoldására törekedve, a háborút mint a viták megoldásának eszközét elutasítva,

a független demokratikus jogállam alkotmányos működése követelményeinek, továbbá

az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában, a szövetségi és más nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően,

az Országgyűlés a honvédelemről és a Magyar Honvédségről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A HONVÉDELEM ALAPJAI

I. Fejezet

A HONVÉDELMI KÉPESSÉG BIZTOSÍTÉKAI

1. § (1) A honvédelem nemzeti ügy.

(2) A Magyar Köztársaság a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közreműködésére, illetőleg állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres erőik együttműködésére és segítségnyújtására, valamint az Európai Unió tagállamainak és azok fegyveres erőinek együttműködésére épít.

2. § (1) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások, az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.

(2) A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani. A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.

3. § A honvédelem érdekében e törvény meghatározza

a) a honvédelmi kötelezettségek részletes szabályait;

b) a honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő állami és más szervek feladataira és hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat,

c) a honvédelem irányításának szervezeti rendjét, feladatait és hatásköreit,

d) a Honvédség feladatait és a rá vonatkozó szabályokat,

e) a békeállapottól eltérő időszakra vonatkozó szabályokat.

4. § (1) Külön határozza meg a törvény azokat a rendelkezéseket, amelyeknek hatálya csak megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idejére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszakon kívül a Harmadik Részben meghatározott egyes rendkívüli intézkedések bevezethetők szükségállapot, veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején is.

II. Fejezet

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK

A honvédelmi kötelezettségek rendszere

5. § (1) Az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségként - az Alkotmányban és e törvényben meghatározottak szerint - személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként

a) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség,

b) rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség, valamint

c) polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli.

(3) Az ország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá az ott működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.

A hadkötelezettség

6. § (1) Az általános hadkötelezettség alapján rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét betölti.

(2) A hadkötelezettség magában foglalja a

a) tájékoztatási (adatszolgáltatási),

b) bejelentési,

c) megjelenési és

d) szolgálati kötelezettséget.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem hadköteles az a személy, aki e törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt.

A katonai nyilvántartás

7. § (1) A katonai nyilvántartásban a hadkötelezettség bevezetésének előkészítése érdekében a potenciális hadkötelesekről, továbbá a hadkötelezettséggel összefüggő szociális ellátás és kegyeleti tevékenység biztosításához a volt hadkötelesekről már béke idején, illetőleg a hadkötelezettség bevezetése után a hadkötelesről is a következő adatok kezelhetők:

A) személyazonosító adatai:

a) születési családi és utóneve(i),

b) házassági családi és utóneve(i),

c) születési ideje,

d) születési helye,

e) anyja leánykori, családi és utóneve(i),

f) személyi azonosítója,

B) lakcím adatai:

a) bejelentett lakóhelye,

b) tartózkodási helye,

C) további állampolgársága,

D) családi állapota,

E) a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:

a) katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegsége,

b) szomatometriai (testsúly, magasság, mellbőség stb.) adatai,

c) megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai,

d) szakképzettsége,

e) foglalkozása,

f) idegen nyelv ismerete és annak foka,

g) gépjármű-vezetői, munkagép-kezelői engedélyének kategóriája, érvényességi ideje,

h) saját háztartásában eltartott vér szerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke születésének ideje,

i) külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai szakképzettsége, elért rendfokozata,

j) a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető hozzátartozó neve és lakcíme,

F) testi, szellemi fogyatékossága, személyiségzavara,

G) a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése,

H) kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegsége,

I) az előzetes letartóztatás, házi őrizet, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének, valamint e kényszerintézkedések megszüntetésének időpontja,

J) a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, a kiszabott fő- és mellékbüntetés,

K) a szabadságvesztés megkezdésének ideje, szabadulásának várható ideje, szabadulásának időpontja,

L) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítése,

M) elhalálozása,

N) külföldi letelepedése,

O) az állampolgárság megszűnése,

P) szolgálati adatai:

a) a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa (sorkatona, tartalékos, póttartalékos, hivatásos, szerződéses, önkéntes), kezdete, befejezése,

b) megszerzett katonai szakképzettsége,

c) az elért rendfokozata,

d) a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, rendvédelmi szervezet),

e) a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai gyakorlata,

R) a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai:

(a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség vagy haláleset miatt jogosult esetében)

a) a leszerelés ideje,

b) az utolsó szolgálati helye,

c) a bevonulása előtti munkahelye,

d) balesetének, betegségének ideje, következménye, elhalálozásának oka, ideje,

e) a leszerelés oka,

f) a leszerelés utáni alkalmassági foka,

g) munkaköre, munkahelye,

h) nyugdíj-folyósítási törzsszáma,

i) elismert szolgálati idejének kezdete,

j) a munkaképesség csökkenésének foka,

k) a szociális ellátás megítéléséhez szükséges mértékben a vagyoni helyzete,

l) adóazonosító jele (az adóköteles jövedelemmel összefüggő adóhatósági adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából),

m) az igényjogosult hozzátartozó személyi adatai (név, születési hely és idő, lakcím), a szociális ellátás megítéléséhez szükséges vagyoni helyzete, valamint az ellátások juttatásáról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából adóazonosító jele és nyugdíjfolyósítási törzsszáma,

n) társadalombiztosítási azonosító jele.

(2) A potenciális hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. Rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli.

(3) A hadkötelezettségtől függetlenül - a megszerzett érdekvédelmi jogosultsággal járó szolgáltatások biztosítása érdekében - a (2) bekezdésben említett szervek az (1) bekezdés A), B), P) és R) pontjában meghatározott adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően 3 évig őrzik meg.

(4) Az (1) bekezdés I)-L) pontjában meghatározott - büntetőeljárással, büntetéssel, büntetés-végrehajtással és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel összefüggő - adatokat a kényszerintézkedés megszüntetése, illetve a mentesítés napjának hatályával törölni kell.

(5) A személyi azonosítót a katonai szervezetek egymás közötti adatszolgáltatásában belső azonosítóként, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartásban használhatják.