2004. évi CVII. törvény

a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról1

Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1. § (1) A kistérségben - kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget - működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. E törvény alkalmazásában kistérségen a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kell érteni.

(2) A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy

a) a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület, míg a területfejlesztési feladatok vállalása esetén a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek mindegyike (a továbbiakban: a társulás tagja) jóváhagyja;

b) a többcélú kistérségi társulási megállapodást jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, illetve 50%-át, ha a társulás tagjainak száma eléri a kistérségbe tartozó települések számának 60%-át;

c) megalakulását követően a működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága nyilvántartásba vegye.

(3) A többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, törvényben meghatározottak szerint módosítják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felülvizsgálják.

(4) A többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben meghatározott esetben, illetve naptári év utolsó napjával lehet.

(5) A kiválásról szóló - minősített többséggel hozott - döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni.

(6) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a többcélú kistérségi társulásból kizárhatja a társulás azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.

(7) A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A többcélú kistérségi társulás megszűnik, amennyiben tagjainak száma a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szám alá csökken, illetve az általuk képviselt települések lakosságszáma nem éri el a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott arányt.

(9) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) a többcélú kistérségi társulási megállapodás jóváhagyásához;

b) a többcélú kistérségi társulási megállapodás módosításához;

c) a többcélú kistérségi társulás megszüntetéséhez;

d) a többcélú kistérségi társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.

2. § (1) A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról:

a) oktatás és nevelés;

b) szociális ellátás;

c) egészségügyi ellátás;

d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem;

e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység;

f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás;

g) ingatlan- és vagyongazdálkodás;

h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés;

i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás;

j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés;

k) szennyvíztisztítás és -elvezetés;

l) területrendezés;

m) esélyegyenlőségi program megvalósítása;

n) foglalkoztatás;

o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom;

p) állat- és növényegészségügy;

q) belső ellenőrzés;

r) területfejlesztés.

(2) Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a), b), c) és r) pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít.

(3) A kistérségi társulás által ellátható feladatok megvalósításának szakmai minimum követelményeit az ágazati törvények határozzák meg.

3. § (1) A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:

a) a többcélú kistérségi társulás nevét, székhelyét és lakosságszámát;

b) a többcélú kistérségi társulás tagjainak nevét, székhelyét és lakosságszámát;

c) a társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;

d) a - meglévő vagy tervezett - közös fenntartású intézmények megjelölését, amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat;

e) a társulási tanács tagjait megillető szavazatot;

f) a társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;

g) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;

h) a társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a módját, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezetét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét;

i) intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

j) a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket;

k) a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a rendjét;

l) a többcélú kistérségi társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét.

(2) A társulási megállapodás tartalmazhatja:

a) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját intézménye útján, ha az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást köt;

b) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat- és hatáskörök közös ellátását;

c) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás gondoskodik a tagjai által fenntartott, azonos típusú intézmények gazdálkodásának biztosításáról;

d) társszékhely(ek) megjelölését, amely(ek) elláthatja(ják) a többcélú kistérségi társulás egyes feladatait;

e) a helyi adókból származó bevétel megosztásának módját;

f) a társulási tanács elnökségének feladatait;

g) a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatásának módját, valamint az együttműködés rendjét;

h) a megyei önkormányzattal, a területfejlesztési tanácsokkal való együttműködés, kapcsolattartás rendjét;

i) a társulási tanács és a társulás tagjai, valamint más települési önkormányzatok képviselő-testületei közötti kapcsolat rendszerét, a kölcsönös tájékoztatás, a döntés-előkészítés menetét, az egyes képviselő-testületeket megillető kezdeményezési jogot;

j) azt, hogy a többcélú kistérségi társulás keretében több intézményi társulás működik;

k) azt, amiben a társulás tagjai megállapodnak.

4. § (1) A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A többcélú kistérségi társulás egyes közszolgáltatásokat - külön megállapodás alapján - más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg.

(3) A többcélú kistérségi társulás költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási tanács munkaszervezete [10. § (1) bekezdés] útján gondoskodik a többcélú kistérségi társulás költségvetésének végrehajtásáról.

(4) A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez - a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak.

(5) A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.

(6) A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a vagyonát - eltérő megállapodás hiányában - a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.

(7) A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg.