2004. évi CXXIII. törvény
a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról1
A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, a munkáltatóknak ezen csoportok foglalkoztatására való hajlandósága növelése, továbbá a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) hatálya alá tartozó munkaadóra,
b) a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő személyre,
c) a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra,
d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra.
(2) E törvény alkalmazásában
1. munkaerőpiactól tartósan távollévő személy:
a) a pályakezdő fiatal,
b) a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósítása megszűnését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő személy;
2. pályakezdő fiatal: aki 25. életévét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor még nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt;
3. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;
4. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony: az e törvény szerinti, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony;
5. négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve - munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában - a heti húsz órát elérő munkaidő;
6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be, és
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;
7. foglalkoztató: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény [a továbbiakban: Mt.], a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény [a továbbiakban: Ktv.], vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [a továbbiakban: Kjt.] hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
8. munkaügyi törvény: az Mt., a Ktv. és a Kjt.
I. Fejezet
A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának kedvezménye
2. § Kedvezmény illeti meg a munkaadót a munkaerőpiactól tartósan távollévő, e törvény 1. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott személynek e törvény 3-4. §-a szerint történő foglalkoztatása esetén.
Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye
3. § (1) A munkaadót akkor illeti meg kedvezmény, ha a foglalkoztatásra legalább kilenc hónapig az 1. § (2) bekezdésének 3. pontja szerinti jogviszonyban, teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, és a munkaadó vállalja a legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaadót a foglalkoztatás időtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg, feltéve, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a pályakezdő fiatalnak felróható okból az (1) bekezdésben meghatározott idő letelte előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre.
(3) A kedvezmény - a 6. § (3) bekezdésében foglalt korlátozással - újból igényelhető, feltéve, hogy a pályakezdő fiatal államilag elismert végzettséget, szakképesítést szerez, és a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére e végzettség, illetőleg szakképesítés megszerzését követő egy éven belül kerül sor.
(4) Amennyiben a pályakezdő fiatal szakképzettséggel rendelkezik, a kedvezmény az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően akkor illeti meg a munkaadót, ha a pályakezdő foglalkoztatására olyan munkakörben kerül sor, amely betöltésének feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése előtt megszerzett szakképzettség.
Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás kedvezménye
4. § (1) A munkaadót kedvezmény illeti meg az 1. § (2) bekezdés 1. pontjának b) alpontjában meghatározott, a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy
a) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, és
b) a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére a gyes, gyed, gyet, továbbá ápolási díj folyósításának megszűnését követő első alkalommal kerül sor,
c) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatására teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, valamint
d) a munkaadó legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást vállal.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltaktól eltérően a munkaadót a foglalkoztatás időtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkaerőpiactól tartósan távollévő személynek felróható okból az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott idő letelte előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre.
(3) A kedvezmény az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - a 6. § (3) bekezdésében foglalt korlátozással - annyi alkalommal vehető igénybe, ahány esetben a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt különböző személyekre tekintettel megillette.
A kedvezmény alapja, mértéke
5. § (1) A kedvezmény alapja: a munkaadó által az 1. § (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott személyek után megfizetett társadalombiztosítási járuléknak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján számított összege, legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset figyelembevételével.
(2) A kedvezmény mértéke: a kedvezmény (1) bekezdésben meghatározott kilenc hónapra számított összegének ötven százaléka.
A kedvezmény érvényesítése
6. § (1) A munkaadónak a kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha a munkaerőpiactól tartósan távollévő személyt legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta.
(2) A munkaadó a kedvezmény iránti igényét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai alapján kilenc hónap megszakítás nélkül történő foglalkoztatást követően egy összegben érvényesítheti.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a kedvezmény a munkaadót a foglalkoztatás utolsó napjáig illeti meg, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kilenc hónap foglalkoztatást megelőzően a munkaerőpiactól tartósan távollévőnek felróható okból szűnt meg. E rendelkezés alkalmazása szempontjából felróható oknak kell tekinteni, ha foglalkoztatásra irányuló jogviszony
a) munkáltatói rendkívüli felmondással, illetve fegyelmi büntetéssel,
b) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy képességeivel vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok, illetve alkalmatlanság miatt munkáltatói rendes felmondással, felmentéssel,
c) próbaidő kikötése esetén a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről azonnali hatállyal,
d) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről történő rendes felmondással, lemondással,
e) a munkaerőpiactól távollévő személy részéről jogellenesen,
f) a munkaerőpiactól távollévő személy jogellenes rendkívüli felmondásával, illetve rendkívüli lemondásával kerül megszüntetésre, vagy
g) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy halála miatt szűnik meg feltéve, hogy a halál bekövetkezése miatt a munkaadó kártérítési felelőssége nem áll fenn.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a munkaadó a kedvezményre vonatkozó igényét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetését követő hónapban érvényesítheti. Ha a bíróság utóbb jogerősen megállapítja, hogy
a) a munkaadó a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, vagy
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy részéről történő megszüntetése jogszerű volt, vagy
c) a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy halála tekintetében a munkaadó kártérítési felelőssége fennáll,
a munkaadó a korábban érvényesített kedvezményt a (6) bekezdésben foglaltak szerint fizeti meg az adóhatóságnak.
(5) A kedvezmény azonos munkaadó és a munkaerőpiactól tartósan távollévő személy között újból létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén - amennyiben a munkaadó a kedvezményt korábban a munkavállalónak munkaerőpiactól tartósan távollévő személyként történő foglalkoztatására tekintettel igénybe vette - három év elteltével vehető ismételten igénybe. Az igénybevétel időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a munkaadó a kedvezmény iránti kérelmét az adóhatósághoz benyújtotta.
(6) A jogosulatlanul érvényesített kedvezményt a munkaadó önadózással, az igényjogosultság megszűnését követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.
(7) A kedvezmény igénylésével, ellenőrzésével, kiutalásával, átvezetésével kapcsolatos kérdésekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. § (1) A kedvezmény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem érinti. Az igénybevett kedvezmény összegét - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által havonta összesített kimutatás alapján - a Munkaerőpiaci Alap havonta utalja át az e célra nyitott számla javára.