2004. évi CXXVII. törvény
a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról1
1. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 12. §-ának (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza]
„k) azt, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok, illetve a cégiratok fordítása az Európai Unió melyik hivatalos nyelvén szerepel a cégnyilvántartásban.”
(2) A Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:
[A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:]
„e) a hivatalbóli törlési eljárás kezdő időpontját és befejezését, a cég megszűntnek nyilvánítását, továbbá, ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, a bíróság megnevezését, valamint a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját,”
(3) A Ctv. 12. §-a (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Ctv. 12. §-ának (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:]
„k) a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott biztosítási intézkedés, illetve zár alá vétel elrendelését,
l) ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelését, megszüntetését, annak megállapítását, hogy intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az eljárás befejezését, valamint az eljáró hatóság megnevezését, a határozat számát és keltét, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki.”
(4) A Ctv. 12. §-ának a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő hatóság (bíróság) értesítése, illetve a végrehajtást foganatosító hatóság által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be és teszi közzé a (3) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott adatokat. A (3) bekezdés l) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyész, illetve az ügyben eljáró bíróság értesítése alapján ugyancsak hivatalból jegyzi be és teszi közzé.”
2. § A Ctv. 13. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
[A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:]
„(15) közjegyzői iroda esetében
a) tagok nevét, lakóhelyét, a közjegyző tag esetében a hivatali helyiségének (irodájának) címét is,
b) a közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét;”
3. § A Ctv. a 13. §-t követően a következő 13/A-13/B. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A cégjegyzék a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:
a) európai gazdasági egyesülés esetében
aa) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),
ab) az európai gazdasági egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;
b) európai részvénytársaság esetében
ba) az európai részvénytársaság nyilvános vagy zártkörű működési formáját,
bb) az európai részvénytársaság ügyvezetésének típusát (igazgatótanács vagy igazgatóság),
bc) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a részvények számát és névértékét,
bd) a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,
be) a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,
bf) az európai részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,
bg) az európai részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,
bh) egyszemélyes európai részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes cég nevét, székhelyét.
(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság korábbi nyilvántartási számát.
(3) Ha az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság nyilvántartási számát.
13/B. § (1) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyét kell nyilvántartásba venni a Tanács 2137/85/EGK rendeletének 10. cikke alapján, a cégeljárás szabályait a következő bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:
a) a telephely cégjegyzékszámát,
b) az európai gazdasági egyesülés székhelye szerinti állam betűjelét,
c) az európai gazdasági egyesülés nevét,
d) az európai gazdasági egyesülés székhelyét,
e) az európai gazdasági egyesülés nyilvántartását végző hatóságot és a nyilvántartási számot,
f) a telephely magyarországi központi ügyintézésének helyét,
g) a telephelyet létesítő okirat keltét,
h) a telephely főtevékenységét a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében - az engedély megadása után - az engedély számát és érvényességi időtartamát,
i) a telephely képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,
j) a telephely adószámát (közösségi adószámát), valamint statisztikai számjelét,
k) a telephely valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét,
l) a cégbejegyzés időpontját.
(3) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetében a cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a 12. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt adatokat, valamint, ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás indult, az eljárás megindításának és befejezésének időpontját. A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetében a magyarországi telephelyet a cégbíróság törli a cégjegyzékből.
(4) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzési kérelméhez a törvény mellékletében felsorolt iratok közül - az I/3. pont d)-e) pontjában foglaltak kivételével - az I. alatt megjelölt pontokban szereplő iratokat kell csatolni. A melléklet II/7. pont a)-b) pontjában előírt iratok csatolására vonatkozó kötelezettség a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzése során is megfelelően irányadó.
(5) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének nyilvántartásba vételére, illetve nyilvántartására a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
(6) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a Fővárosi Bíróságnál a korábban már a cégjegyzékbe bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.”
4. § A Ctv. 22. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2 napon belül - a tanúsítvány számára és a cégjegyzékszámra hivatkozással - a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül, elektronikus úton is meg lehet fizetni. Az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a közzétételi költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - külön jogszabályban meghatározott - számlájára kell utalni. Az illeték és a költségtérítés befizetéséről, a befizetés összegéről és időpontjáról a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül értesíti a cégbíróságot, és a költségtérítés befizetéséről szóló értesítést ezzel egyidejűleg a Szolgálatnak is megküldi. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
5. § A Ctv. a 23. §-t követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A cégbejegyzési kérelemhez csatolható a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és a cégiratoknak az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítása. A cégbíróság ebben az esetben a cégjegyzék adatait és a cégiratokat a cég által választott hivatalos nyelven is nyilvántartja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben legalább a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és a létesítő okirat hiteles fordítását csatolni kell. Változásbejegyzési eljárásban a cégjegyzékadatok, illetve a létesítő okirat módosítása esetén csatolni kell a cégjegyzék adatainak, illetve a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének hiteles fordítását is.
(3) Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Részvénytársaság, továbbá a szakfordítói vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkező személy által készített fordítás.