A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések
9. § (1) A központi költségvetési szervek a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 2005. február 15-ig 95%-át, ezt követően 85%-át használhatják fel. A fennmaradó 5%, illetőleg 15% - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, valamint a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani, továbbá a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatot, amely 800 millió forint befizetést teljesít a (4) bekezdés szerinti ütemezésben, a fennmaradó összeget beruházásra és felújításra köteles fordítani.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással összefüggésben keletkezett bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek.
(3) A központi költségvetési szervek - kivéve a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, a felsőoktatási intézményeket, a külföldön működő állami képviseleteket, valamint a KVI-t - a helyiségek tartós és eseti bérbeadásából származó bevételeik bérbeadással összefüggő költségekkel csökkentett összegének 50%-át használhatják fel. A fennmaradó 50% - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés bevételét képezi. Ez a rendelkezés nem érinti az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget. Jelen rendelkezés alkalmazásakor bérbeadással összefüggő költségnek tekintendő az (1) bekezdésben rögzített mértékű kincstári vagyon utáni részesedés címén befizetett összeg is.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 138,2 millió forintot, a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 44,3 millió forintot, a Magyar Energia Hivatal 200,0 millió forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 400,0 millió forintot, az Országos Mérésügyi Hivatal 408,0 millió forintot, a Közlekedési Felügyeletek 1900,0 millió forintot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 95,6 millió forintot, a Szerencsejáték Felügyelet 2240,0 millió forintot, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 4115,9 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből, illetve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeiből a központi költségvetés részére havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
10. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes nem vállalkozási tevékenységből eredő bevétele a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve:
a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) kormányrendeletben meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések,
f) rendelkezése alatt álló lakóingatlanban lévő lakások és helyiségek bérbeadásából származó bevétel és szolgáltatási díjak,
g) az f) pont alá nem tartozó ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adásából származó bevétel 50%-a,
h) vagyonkezelésében lévő és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,
i) vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből származó bevétel.
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak, valamint a g)-h) pontja szerinti befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra fordítható.
(3) Az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege az Áht. 109/K. § (12) bekezdés e) pontja szerinti megsemmisítés és az Áht. 109/K. § (12) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt feladatok finanszírozására fordítható.
(4) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevétel - a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni, kizárólag az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott beruházási és felújítási célra.
(5) Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2005. évben befolyó bevételek, a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege, legfeljebb 12 000,0 millió forint egészségügyi beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra, rekonstrukcióra és a mentőautók lízingelésével kapcsolatos díjak megfizetésére fordítható.
(6) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a köztartozások és az ingatlanelidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretei között - 3500,0 millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Sporthivatal felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 20%-ának felhasználására a (6) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 80%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 012 200 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 2005. augusztus 31-éig 50 000 Ft/év, 2005. szeptember 1-jétől a diákotthoni elhelyezés normatívája 80 000 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 258 500 Ft/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2005. január 1-jétől 387 000 forint, 2005. szeptember 1-jétől 404 400 forint.
(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.
(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.
(7) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege
a) az Akadémia rendes tagjai esetében 455 000 forint,
b) az Akadémia levelező tagjai esetében 353 900 forint.
(8) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 101 100 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében - a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel 97 100 forint.
12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 19-24., 26. és 30. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 22. és 26. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 3-4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19-23., 24. a)-c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a kerettanterv közismereti tantárgyainak, az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjen, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a %-os mértéket nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően kell megállapítani.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(5) A fenntartó központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.