(4) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt törlési ok fennállásáról az igazságügyminiszter a 19. § alapján lefolytatott vizsgálat eredményétől függően hoz határozatot.

(5) Az (1) bekezdés c)-d), valamint f) és g) pontjaiban meghatározott esetben - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint - az igazságügyi szakértő igazolási kérelmet terjeszthet elő.

9. § (1) Az igazságügyminiszter a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határozattal dönt:

a) a névjegyzékbe való felvételről,

b) a felvételi kérelem elutasításáról,

c) a szakterület változásáról, és

d) a névjegyzékből való törlésről.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(3) A névjegyzékbe vételről vagy annak elutasításáról szóló döntés előtt a Minisztérium megkeresésére a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: szakértői kamara) a kérelemről véleményt nyilvánít.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti határozat tartalmazza az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására kijelölt szakterület megnevezését.

Jogorvoslat

10. § (1) A 9. § (1) bekezdése alapján hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a kérelmező, az igazságügyi szakértő vagy a társaság a határozat felülvizsgálatát a kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül végzéssel határoz. A bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.

11. § (1) Ha az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törlik, a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles igazolványát a Minisztériumnak, a folyamatban levő ügyek iratait pedig a kirendelő hatóságnak, illetve a megbízónak átadni.

(2) Az igazságügyi szakértő akkor is köteles a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a folyamatban levő ügyek iratait a kirendelő hatóságnak, illetve a megbízónak átadni, ha a szakértői kamarai tagságát felfüggesztették, vagy tevékenységét a kamara engedélyével szünetelteti.

(3) A Minisztérium a névjegyzékbe való felvételről, illetve a névjegyzékből való törlésről munkaviszony, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve más szolgálati viszony (a továbbiakban: munkaviszony) keretében igazságügyi szakértői tevékenységet végző személy esetében a munkáltatót is írásban, az ok megjelölésével értesíti.

Az igazságügyi szakértő jogai és kötelességei

12. § (1) Az igazságügyi szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá törvényben meghatározott szerv (személy) részére nyújthat tájékoztatást.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra - az érintettek személyes adatai védelméhez fűződő jogának és személyiségi jogainak sérelme nélkül - történő felhasználását.

(3) Ha az igazságügyi szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről, vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.

(4) Az igazságügyi szakértő a tevékenységéről köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni. Az igazságügyi szakértő által vezetett nyilvántartás részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(5) Az igazságügyi szakértő tevékenységét a kamara engedélyével szüneteltetheti.

13. § (1) A kirendelő hatóság a szakvélemény elkészítésére az igazságügyi szakértőt, a szakértői intézményt, a társaságot vagy a szervezetet rendeli ki.

(2) Az igazságügyi szakértő a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján.

(3) Az igazságügyi szakértő megbízás alapján természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet számára is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen.

(4) Az igazságügyi szakértő köteles a tudomására jutásától számított három munkanapon belül közölni - szakértői intézmény, társaság vagy a szervezet kirendelése esetén, annak vezetője útján - a kirendelő hatósággal, ha

a) a személyére nézve kizáró ok áll fenn,

b) a feltett kérdések megválaszolása - egészben vagy részben - nem tartozik a szakismereteinek körébe,

c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie,

d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges, továbbá

e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni.

14. § (1) Az igazságügyi szakértő a kirendelő hatóságtól, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti.

(2) Az igazságügyi szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a kirendelő hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges.

15. § A munkáltató a munkaviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, illetőleg a szemle (vizsgálat) elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni.

A szakértői vélemény

16. § (1) Az igazságügyi szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható.

(2) Az igazságügyi szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. Törvény előírhatja a szakvélemény elektronikus úton történő előterjesztését.

(3) A szakvélemény magában foglalja a kirendelő hatóság és - a kirendelő hatóság útján - a felek által feltett kérdések megválaszolását, továbbá a feltett kérdésekkel összefüggő más szükséges megállapítások közlését.

(4) Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjével is. A bélyegző feltünteti az igazságügyi szakértő nevét, az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát. A bélyegzőn az állami címer nem használható.

(5) Az igazságügyi szakértő kirendelésére, az igazságügyi szakértői vizsgálatra és a szakvéleményre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.

A szakértői díj

17. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara javaslata alapján az igazságügyminiszter évente rendeletben határozza meg.

(2) Az eseti szakértő és a szervezet szakértői díjazására az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül az igazságügyi szakértő, a társaság, a szakértői intézmény a díjat maga állapítja meg. A díjat évente, a tárgyévet megelőző év december 1-jéig a Minisztériumnak be kell jelenteni, amelytől a tárgyévben a bejelentő nem térhet el.

(4) A kirendelő hatóság - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogerős határozattal megállapított szakértői díjat az eljáró igazságügyi szakértő, szakértői intézmény, társaság, a szervezet által benyújtott számla alapján 30 napon belül köteles kifizetni. A számla kiállítására nem köteles igazságügyi szakértő részére a szakértői díjat - a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított 30 napon belül - átvételi elismervény ellenében kell kifizetni.

(5) Ha a szakértői díj megfizetése a kirendelő hatóságot terheli, a (4) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az igazságügyi szakértő, a gazdasági társaság és a szakértői intézmény, azonnali beszedési megbízást nyújthat be a kirendelő hatóság pénzforgalmi bankszámlája terhére.

Az igazságügyi szakértők képzése

18. § (1) Az igazságügyi szakértők képzésével összefüggő szervezési és nyilvántartási feladatok elvégzéséről - a (6) bekezdés kivételével - a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara gondoskodik. Ennek keretében a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) bevonásával meghatározza a továbbképzés feltételrendszerét, ideértve a (2) bekezdés szerinti képzésben való részvétel beszámításának szabályait.

(2) Az igazságügyi szakértők részére a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) is szervezhet szakmai képzést.

(3) A kérelmező és az igazságügyi szakértő részére a szükséges jogi ismeretek oktatásáról az igazságügyminiszter gondoskodik; a jogi oktatáson való részvétel kötelező.

(4) Az igazságügyi szakértők számára kötelező a szakértés alapismereteivel összefüggő képzésben való részvétel; a vizsgát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara mellett működő vizsgabizottság előtt kell tenni.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti vizsga letétele alól - külön jogszabály - felmentést adhat.

(6) Az igazságügyi orvosszakértők esetében a szakmai továbbképzés módját, valamint szakmai továbbképzésüknek a külön jogszabály szerinti továbbképzésbe történő beszámításának a szabályait az egészségügyi miniszter - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.