b) a kettős jogállású hallgató az Ftv. 125. § (3) bekezdés a) pontjára térítési díj fizetése nélkül jogosult.
(2) A katonai felsőoktatási intézmény költségtérítéses képzésben részt vevő polgári hallgatója az Ftv. 125-126. §-a szerint költségtérítésre és térítési díj fizetésére kötelezett, amelynek mértékét a képzés jellegéhez és költségeihez igazodó módon az intézmény a Szabályzatában állapítja meg, és rendelkezik az e képzés során biztosított esetleges intézményi támogatásokról, a költségtérítés fizetése alóli mentességről és a fizetendő egyéb díjakról, térítésekről.
(3) A költségtérítéses képzés térítési összegeit a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni. A tanulmányok második és további éveiben a költségtérítés összege az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint változhat, az összeget az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(4) A félévre megállapított költségtérítést a beiratkozást megelőzően egy összegben vagy a hallgató kérésére - az intézményi Szabályzatban meghatározott módon - részletekben kell befizetni.
(5) A térítési díjból és a költségtérítésből befolyt összeget a katonai felsőoktatási intézmény jogosult felhasználni.”
20. § A Hft. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A kettős jogállású és a polgári hallgató juttatásai
37. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény kettős jogállású hallgatója a Hszt. vagy a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony esetén a Hjt. szerint jogosult illetményre.
(2) A kettős jogállású hallgató térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezést igénybe venni.”
21. § A Hft. új 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § Az államilag támogatott nappali képzésben részt vevő polgári hallgató az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályok szerint jogosult a katonai felsőoktatási intézménytől ösztöndíjra és egyéb támogatásokra.”
22. § A Hft. az alábbi IV/A. (41/A-41/R. §) Fejezettel egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
A KATONAI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓI ÉS HOZZÁTARTOZÓIK JÁRANDÓSÁGAI, SZOCIÁLIS ÉRDEKEIK VÉDELME
Az ösztöndíjas hallgató illetménye és természetbeni juttatásai
41/A. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója (a továbbiakban e fejezetben: ösztöndíjas hallgató) az intézménytől illetményre és ingyenes természetbeni ellátásra jogosult. Az ösztöndíjas hallgató illetménye a bírósági végrehajtási szabályok szempontjából ösztöndíjnak minősül.
(2) Az ösztöndíjas hallgató illetménye alapilletményből és a (3)-(5) bekezdés szerinti pótlékból áll. Az ösztöndíjas hallgatót az illetménye a tanulmányi időszakon kívül is megilleti. Az ösztöndíjas hallgató illetményjogosultságát naptári napokra kell meghatározni.
(3) Az ösztöndíjas hallgató az előző félévi tanulmányi eredménye alapján - a második szemesztertől kezdődően - tanulmányi pótlékra jogosult. A tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott követelményeknek megfelelő ösztöndíjas hallgató kiemelt összegű tanulmányi pótlékra jogosult.
(4) A képzési programban szereplő repülési feladatok végrehajtásáért az ösztöndíjas hallgató repülési, a tanulmányokkal együtt járó ejtőernyős ugrásokért pedig ejtőernyős-ugrási pótlékra jogosult.
(5) Az alapilletmény és a pótlékok összege a köztisztviselői illetményalap és az e törvény mellékletében meghatározott érték szorzata.
(6) Az ösztöndíjas hallgató a külön jogszabályokban meghatározottak szerint térítésmentesen természetbeni ellátásként élelmezési és ruházati ellátásra, valamint elhelyezésre és tanszertámogatásra jogosult. Szolgálati kiküldetés esetén az ösztöndíjas hallgatót a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50%-a illeti meg.
(7) Ha az ösztöndíjas hallgató a 25. § (4) bekezdése alapján külföldön teljesít szolgálatot, hazai illetményén felül - külön jogszabályban meghatározott - devizaellátmányra is jogosult.
A megváltozott munkaképességűek védelme
41/B. § (1) A tanulmányi kötelezettség tejesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő ösztöndíjas hallgató munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a megváltozott munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a szolgálati kötelmek teljesítésével összefüggő balesetet és betegséget munkabalesetnek kell tekinteni. E rendelkezést a tanulmányokat közvetlenül megelőzően munkaviszonyban nem állók esetében is alkalmazni kell.
Az útiköltség megtérítése
41/C. § A felvételi részét képező alkalmasságvizsgálattal kapcsolatos útiköltséget, vasúton történő utazás esetén a MÁV II. osztályú menetjegy árát, vasúti közlekedés hiányában pedig az autóbusz menetdíját a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.
A családi segély
41/D. § (1) Családi segélyben kell részesíteni az ösztöndíjas hallgató munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a tanulmányai megkezdését megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a tanulmányok megkezdése után keletkezett, illetőleg az ösztöndíjas hallgatóval szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.
(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozó: az ösztöndíjas hallgató házastársa (élettársa), vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére. Eltartott hozzátartozónak számít az ösztöndíjas hallgató házastársának szülője is, ha őt a hallgató a tanulmányok megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a hallgató elvált házastársa, ha javára bírósági határozat tartásdíjat állapított meg.
(3) A családi segély szempontjából eltartottnak kell tekinteni az ösztöndíjas hallgatóval közös háztartásban élő hozzátartozókat, ha bármely forrásból származó összes jövedelmük az első jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100, a további jogosultak esetében pedig a 70-70%-át együttesen nem haladja meg. Több jogosult esetén az egy háztartásban élő jogosultak jövedelmét kell összeszámítani.
(4) A családi segély összege a (3) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alapján számított mérték és a jogosultak együttes jövedelmének a különbözete.
(5) Az egy ösztöndíjas hallgató után folyósított családi segély összege több hozzátartozó esetén sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.
(6) Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony alatti megbetegedés vagy baleset miatt megszűnt jogviszonyú, táppénzpótló segélyben részesülő volt hallgató hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára - legfeljebb azonban a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított egy évig - tovább kell folyósítani.
Társadalombiztosítási és állami ellátások
41/E. § Az ösztöndíjas hallgatók egészségbiztosítási ellátására, baleseti ellátására, rokkantsági nyugdíjára és az ösztöndíjas hallgató jogán járó hozzátartozói nyugellátásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényeket, illetőleg a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Állami ellátásként az ösztöndíjas hallgatók táppénzpótló segélyre és családi pótlékra lehetnek jogosultak.
41/F. § Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony ideje alatt, illetőleg azzal összefüggő baleset vagy betegség következtében a jogviszony megszűnését követően egy éven belül elhunyt ösztöndíjas hallgató eltemettetéséről - saját költségvetése terhére - a honvédelmi miniszter által meghatározottak szerint, a Honvédség gondoskodik.
A gyógyító ellátás
41/G. § (1) Az ösztöndíjas hallgató egészségügyi ellátását a tanulmányok alatti megbetegedés vagy baleset esetén a Honvédség egészségügyi szolgálata biztosítja. Ezentúl az állami, illetve önkormányzati egészségügyi szolgáltatók az általános egészségügyi szabályok szerint vehetők igénybe.
(2) A gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátás az ösztöndíjas hallgatói jogviszony alatti szolgálati eredetű megbetegedése vagy balesete miatt megszűnt jogviszonyú ösztöndíjas hallgatót az állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig térítésmentesen illeti meg.
(3) A tanulmányok folytatása alatt a térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás megilleti a családi segélyre jogosult hozzátartozóját is.
(4) Ha a tanulmányok alatti egészségügyi ellátást nem a Honvédség egészségügyi szolgálata keretében veszi igénybe az ösztöndíjas hallgató, akkor az egészségügyi szolgáltatásokra a társadalombiztosítási szabályok az irányadók.
A táppénz és a táppénzpótló segély
41/H. § (1) Táppénzre jogosult az az ösztöndíjas hallgató, aki a jogviszonya megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított.
(2) Az az ösztöndíjas hallgató, aki a jogviszonyának megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz nem jár, egy hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult.
(3) A táppénzpótló segély összege a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havi munkabérének 70%-a.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet.
A baleseti ellátás
41/I. § (1) Az ösztöndíjas hallgató részére az e jogviszonyával összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén - ha az a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősül - baleseti ellátás jár.
(2) A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a szolgálati kötelmek teljesítésével való összefüggését - miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - hivatalból kell vizsgálni.
(3) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illetheti meg.
(4) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás várhatóan 15%-ot meghaladó munkaképesség-csökkenést idéz elő, az ösztöndíjas hallgatót az intézmény vezetője az illetékes katonai vagy belügyi alkalmasságvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) elé utalja.
(5) Ha az ösztöndíjas hallgatót a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete vagy betegsége miatt a hallgatói jogviszonya alatt nem állították FÜV elé, és jogviszonyának megszűnése után az e balesetéből vagy betegségéből eredően egészségi állapotában rosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító munkaképesség-csökkenés következik be - ha az ösztöndíjas hallgató vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója kéri -, intézkedni kell az ösztöndíjas hallgatónak a FÜV elé állítása végett.