8. cikk

A Karta és a Jegyzőkönyv közötti viszony

1. E Jegyzőkönyv rendelkezései nem sérthetik a Karta rendelkezéseit.

2. A Karta 22-32. cikkeit, valamint 36. cikkét e Jegyzőkönyvre is megfelelően alkalmazni kell.

9. cikk

Területi hatály

1. E Jegyzőkönyvet a Felek anyaországi területeire kell alkalmazni. Az aláíráskor vagy a megerősítésről, elfogadásról, illetőleg jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban minden Állam meghatározhatja, hogy e szempontból mely terület tekintendő anyaországnak.

2. E Jegyzőkönyv megerősítése, elfogadása vagy jóváhagyása időpontjában vagy azt követően bármikor, az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítésben bármely Szerződő Állam kijelentheti, hogy a Jegyzőkönyvet egészben vagy részben ki fogja terjeszteni az értesítésben meghatározott olyan nem anyaországi területre vagy területekre is, amelyeknek nemzetközi kapcsolataiért felelős, vagy amelyekért nemzetközi felelősséget visel. A nyilatkozatban meg kell határoznia a Jegyzőkönyv II. része azon cikkét vagy cikkeit, amelyeket a nyilatkozatban megjelölt területek vonatkozásában kötelezőnek fogad el.

3. E Jegyzőkönyv az említett nyilatkozatban megjelölt terület vagy területek vonatkozásában az ilyen nyilatkozatnak a Főtitkárhoz való bejelentése napjától számított harmincadik napon lép hatályba.

4. Minden Fél bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban kijelentheti, hogy egy vagy több olyan területre nézve, amelyre a Jegyzőkönyv alkalmazása e cikk 2. bekezdésével összhangban kiterjesztésre került, kötelezőnek fogad el bármely olyan cikket, amelyeket az adott terület vagy területek vonatkozásában még nem fogadott el. Ezen utólagos kötelezettségvállalásokat az eredeti nyilatkozat szerves részének kell tekinteni az érintett terület vonatkozásában, és a Főtitkárhoz való bejelentéstől számított harminc nap elteltével azokkal azonos lesz a hatályuk.

10. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és hatálybalépés,

1. Ez a Jegyzőkönyv aláírásra az Európa Tanácsnak azon tagállamai részére áll nyitva, melyek a Kartának is aláírói. A Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A Jegyzőkönyvet az Európa Tanács tagállamai csak a Karta megerősítésével egyidejűleg vagy azt követően erősíthetik meg, fogadhatják el vagy hagyhatják jóvá. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

2. A Jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló harmadik okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.

3. Azon aláíró állam tekintetében, amely utóbb erősíti meg, a Jegyzőkönyv a megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okirat letétbe helyezésétől számított harmincadik napon lép hatályba.

11. cikk

Felmondás

1. A Felek bármelyike csak a Jegyzőkönyvnek az ő vonatkozásában történt hatálybalépésétől számított ötéves időszak végén vagy az azt követő bármelyik kétéves időszak lejártával, és minden esetben az Európa Tanács Főtitkárához hat hónappal korábban intézett előzetes értesítést követően mondhatja fel ezt a Jegyzőkönyvet. A felmondás nem érinti a Jegyzőkönyv hatályát a többi Fél vonatkozásában, feltéve, hogy ezek száma nem csökken három alá.

2. Az előző bekezdés rendelkezéseivel összhangban bármely Fél felmondhatja a Jegyzőkönyv II. részének bármely, általa elfogadott cikkét, feltéve, hogy e Felet kötelező cikkek száma nem lesz kevesebb egynél.

3. Bármely Fél e Jegyzőkönyvet vagy e Jegyzőkönyv II. részének bármely cikkét felmondhatja az e cikk 1. bekezdésében meghatározott feltételek mellett bármely olyan területre nézve, amelyekre a Jegyzőkönyvet a 9. cikk 2. és 4. bekezdésével összhangban tett nyilatkozat alapján kell alkalmazni.

4. Azt a Felet, amelyet a Karta és a Jegyzőkönyv egyaránt köt, amennyiben a Karta 37. cikk 1. bekezdésének rendelkezései szerint felmondja a Kartát, úgy kell tekinteni, mint amely a Jegyzőkönyvet is felmondta.

12. cikk

Értesítések

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti a Tanács tagállamait és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Főigazgatóját

a) minden aláírásról;

b) minden megerősítésről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okirat letétbe helyezéséről;

c) a Jegyzőkönyv 9. és 10. cikkeivel összhangban történt minden hatálybalépés időpontjáról;

d) a Jegyzőkönyvre vonatkozó minden lépésről, értesítésről vagy közlésről.

13. cikk

Függelék

A Függelék a Jegyzőkönyv szerves részét képezi.

A fentiek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak a Jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Strasbourgban, 1988. május 5. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.

Függelék a Jegyzőkönyvhöz

A Jegyzőkönyv hatálya a védett személyek vonatkozásában

1. A Jegyzőkönyv 1-4. cikkeiben említett személyek a külföldieket csak annyiban foglalják magukban, amennyiben azok más Fél olyan állampolgárai, akik az érintett Fél területén jogszerűen laknak vagy rendszeresen munkát végeznek azzal, hogy ezen cikkek a Karta 18. és 19. cikkeinek alapján kerülnek értelmezésre. Ez az értelmezés nem sértheti hasonló lehetőségeknek a Felek által más személyekre történő kiterjesztését.

2. A menekültek helyzetéről szóló, Genfben, 1951. július 28-án kelt Egyezmény, valamint az 1967. január 31-én kelt Jegyzőkönyv által meghatározott azon menekülteknek, akik jogszerűen tartózkodnak területükön, minden Fél biztosítja a lehető legkedvezőbb elbánást, de semmiképpen sem kedvezőtlenebbet, mint amilyenre az említett nemzetközi egyezményekben elfogadott kötelezettségek alapján vagy az említett menekültekre alkalmazandó bármely más nemzetközi megállapodás alapján köteles.

3. A hontalanok helyzetéről szóló, New Yorkban, 1954. szeptember 28-án kelt Egyezmény által meghatározott azon hontalanoknak, akik jogszerűen tartózkodnak területükön, minden Fél biztosítja a lehető legkedvezőbb elbánást, de semmiképp sem kedvezőtlenebbet, mint amilyenre az említett Egyezmény vagy e hontalan személyekre alkalmazandó bármely más nemzetközi megállapodás alapján köteles.

1. cikk

Úgy értendő, hogy a szociális biztonsági kérdéseket, valamint a munkanélküliség, az öregség és a túlélés esetén járó ellátásokra vonatkozó rendelkezéseket ki lehet zárni e cikk hatálya alól.

1. cikk 4. bekezdés

Ezt a rendelkezést nem lehet úgy értelmezni, mint amely a Feleket arra kötelezi, hogy törvényhozási vagy rendeleti úton listába foglalják azon szakmai tevékenységeket, melyek természetüknél vagy azon feltételeknél fogva, melyek között végzik, csak meghatározott nemhez tartozó dolgozókra bízhatók.

2. és 3. cikk

1. E cikkek alkalmazásában a „dolgozók képviselői” kifejezés azokat a személyeket foglalja magában, akiket a hazai törvényhozás vagy gyakorlat ilyenként ismer el.

2. A „hazai törvényhozás és gyakorlat” kifejezés az adott esettől függően magában foglalja a törvényeken és rendeleteken kívül a kollektív szerződéseket, a munkáltatók és munkavállalók képviselői közötti más megállapodásokat, a szokásokat és a vonatkozó esetjogot is.

3. E cikkek alkalmazásában a „vállalat” kifejezés alatt olyan anyagi és nem anyagi elemek együttesét értjük, akár rendelkezik jogi személyiséggel, akár nem, amely pénzbeni haszon érdekében termelésre vagy szolgáltatások nyújtására alakult, és a piaci magatartását illetően döntéshozatali képességgel rendelkezik.

4. Úgy értendő, hogy a vallási közösségeket és intézményeiket e cikkek alkalmazásából ki lehet zárni még akkor is, ha ezen intézmények a 3. bekezdés értelmében vállalatoknak tekintendők. Bizonyos eszmék által inspirált vagy bizonyos erkölcsi felfogás által vezetett tevékenységet folytató létesítmények, ha ezen eszméket vagy felfogásokat a nemzeti törvényhozás védi, annyiban zárhatók ki e cikkek alkalmazásából, amennyiben a vállalat irányultságának védelme ezt szükségessé teszi.

5. Úgy értendő, hogy ha egy államban a 2. és 3. cikkben meghatározott jogokat a vállalat különféle létesítményeiben gyakorolják, az érintett Felet úgy kell tekinteni, mint amely eleget tett az e rendelkezésekből folyó kötelezettségeinek.

3. cikk

Ez a rendelkezés nem érinti sem az államnak a munkahelyek egészségügyi és biztonsági szabályzatai meghozatalára jogosultságát és kötelezettségét, sem az e szabályzatok végrehajtásának felügyeletével megbízott szervek hatáskörét és felelősségét.

A „szociális és szociális-művelődési szolgáltatások és lehetőségek” kifejezés az egyes vállalatok által a dolgozók számára nyújtott olyan szociális és/vagy művelődési szolgáltatásokra és lehetőségekre vonatkozik, mint például a szociális segély, sportpályák, szoptatásra alkalmas helyiségek, könyvtárak, gyermeküdülőtáborok stb.

4. cikk 1. bekezdés

E bekezdés alkalmazásában az „ameddig csak lehetséges” kifejezés az idős személyek testi, lelki és szellemi képességeire utal.

7. cikk

Úgy értendő, hogy a 2. cikk 2. bekezdésének és a 3. cikk 2. bekezdésének megfelelően kizárt dolgozókat nem veszik figyelembe az érintett dolgozók számának megállapításánál.”

3. § A Magyar Köztársaság vonatkozásában az Országgyűlés döntésének megfelelően a Jegyzőkönyv 5. cikke 1. bekezdésének b) pontjával összhangban a Jegyzőkönyv II. részének kötelező alkalmazása az 1. cikkre, a 2. cikkre és a 3. cikkre terjed ki.

4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.